Bolygó

A jelenlegi becsléseknél akár 90 százalékkal magasabb lehet az állattenyésztés valódi metánkibocsátása

EU költségvetés állattenyésztésCarol M Highsmith / Rawpixel

Amikor üvegházhatású gázokról beszélünk, a legtöbb figyelmet általában a szén-dioxid kapja. És bár valóban ez a gáz található meg a legnagyobb mennyiségben a légkörben, mégis érdemes a metánról is szót ejteni.

A metán ugyanis, bár kevesebb ideig marad a légkörben, közel harmincszor olyan erős légkörmelegítő hatással bír, mint a szén-dioxid. Ennek ellenére több nemrégiben készült kutatás is arra utal, hogy egyelőre túl hézagos a tudásunk erről a gázról ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk kezelni a problémát, amit a légkörben okoz.

Az ENSZ egy májusi jelentése szerint például sokkal több hangsúlyt kellene fektetni a metánkibocsátás csökkentésére globális szinten, ez lehet ugyanis az egyik leggyorsabb módja a klímaváltozás lassításának.

Két neves amerikai egyetem új, közös kutatása pedig arra kereste a választ, hogy a légköri metán méréséhez használt módszerek megfelelőek-e az Egyesült Államokban, és pontos képet adnak-e arról, honnan is kerül a légkörbe a legtöbb ebből a gázból.

A tanulmány Az intenzív állattartásból származó metánkibocsátás rutinszerű alábecslése alááshatja a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzéseket névre hallgat, amely talán árulkodik arról, mire jutottak a kutatók.

A szerzők elmagyarázzák, hogy az egyes területekre kivetített üvegházhatású gázkibocsátást a mai módszerek általában nem közvetlenül mérik, hanem bizonyos mennyiségű valós adatot vetítenek ki a teljes halmazra, és modellezéssel következtetik ki a végeredményt.

A szerzők szerint ezzel az a baj, hogy sok olyan variáns van, ami miatt ez a modell hamis képet adhat. Például ha a szarvasmarha-tenyésztésből származó kibocsátásról van szó, sokszor egyetlen tehén metántermelése alapján következtetnek a teljes számra. Ez pedig nem veszi figyelembe az olyan tényezőket, amik nagyban befolyásolhatják a kibocsátott metánmennyiséget: például az, hogy mivel etetik az állatokat, vagy hogy mennyit engedik őket mozogni.

Az elemzés írói azt javasolják, hogy a megszokott, modellező módszerek mellett a jövőben a légköri metán mérése is kapjon helyet. Ez elsőre lehet, hogy egyébként is logikusnak hangzik, de megvan az oka, amiért nem túl népszerű ez a módszer: egyrészt nagyon drága eljárásról van szó, másrészt pedig mérésre ugyan jó, de azt nem lehet vele kideríteni, honnan származik az azonosított metán.

A szerzők legnagyobb felfedezése az volt, hogy a két módszer eredményei között drasztikus eltérések vannak: a modellezéssel kiszámított adatokhoz képest a valódi számok akár 39-90 százalékkal is magasabbak lehetnek.

A kutatók nem tudják pontosan, miért az óriási eltérés, de úgy sejtik, köze lehet az Amerikában jellemző intenzív állattartási körülményekhez, amit a modellezés nem vesz figyelembe. És mivel a világ többi részén, például Kínában is egyre gyakoribb az amerikai mintára kialakított állattartás, hamarosan globális szintű metánszint-emelkedéssel nézhetünk szembe.

Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.

Írd le a véleményed!

Szünet.

A Veganuár 2020 lezárult. 
Térj vissza néhány hét múlva, hogy elsőként regisztrálj
a 2021-es kihívásra.