Az új koronavírus nem egy mesterségesen, laboratóriumi körülmények közt előállított képződmény, hanem a természetben alakult ki – bizonyítja egy tanulmány, mely egyúttal megdönti a vírussal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket.
A vírus Kínában, azon belül is Vuhan városban ütötte fel a fejét 2019 decemberében, és azóta gyorsan terjed világszerte. Mintegy 170 országban több, mint 400.000 ember fertőződött meg, és körülbelül 19.000 beteg halálát okozta. A világjárvánnyal egyidőben megjelentek az álhírek is, de az is gyakori probléma, hogy csak részben írják le a koronavírus kiváltó okát: az állatok elfogyasztását.
Az egyik tipikus tévhit, hogy az új, SARS-CoV-2 nevű vírust eredetileg laboratóriumban állították elő. Ám egy új tanulmányban, melyet a Nature Medicine magazinban publikáltak, a kutatók analizálták a koronavírus genomját, és egyértelműen bebizonyosodott, hogy a természetből származik, valószínűleg a denevérektől vagy a tobzoskáktól.
A koronavírus tehát minden bizonnyal egy zoonózis, ami azt jelenti, hogy egy állatról emberre átterjedő vírus. Mivel a vuhani húspiacon árultak ilyen élőlények húsát, ez lehetett a kiindulópont.
„Az elemzésünk vitathatatlanul kimutatta, hogy a SARS-CoV-2 nem laborban előállított képződmény és nem céltudatos manipuláció eredménye” – olvasható a jelentésben.
A kutatócsoport két forgatókönyvet vázolt fel, mint a koronavírus lehetséges kiváltó okait:
Az egyik szerint az új koronavírus fehérjetüskéje – pontosabban annak RBD-je és hasító helye – már az eredeti gazdaállatban úgy mutálódott, hogy képessé vált a humán sejtekhez kötődni. Ebben a helyzetben elég volt egyszer kapcsolatba kerülni a vírust hordozó állattal, és a kórokozó máris robbanásszerű gyorsasággal terjedni tudott az emberek között, újabb mutációra nem volt szüksége.
Ehhez hasonlóan robbantak ki a korábbi koronajárványok is; a SARS például a cibetmacskából, a MERS a tevéből kilépve indult el pusztító útjára. Jelenleg annyi biztos, hogy a SARS-CoV-2 eredeti gazdaállata a denevér volt, kellett lennie viszont egy köztes gazdának (és ez lehetett a tobzoska), ami átadta a vírust az embernek.
A másik lehetséges forgatókönyv szerint a vírusnak egy “ártalmatlan” változata került az emberbe, és ott mutálódhatott. Itt szintén a tobzoskák válnak gyanússá, ugyanis az őket fertőző koronavírusok RBD-je kísértetiesen hasonlít a SARS-CoV-2 receptorkötő doménjéhez. A hasítási hely – ami egyébként nagyon emlékeztet a madárinfluenza vírusának hasítóhelyére – szintén mutálódhatott emberben, írja az Origo.
Ezt csak természetes képződmény teheti és nem genetikai mesterkedés következménye. Ez az eredmény adta a gerincét a vírus teljes molekuláris elemzésének.
Hogyan terjed világszerte a koronavírus?
Ha valaki egy új koronavírust szeretne előállítani, akkor egy, már létező vírus alapján kellene kezdenie, melyről már ismert, hogy hogyan képes megbetegíteni az embereket, állítják a tudósok. Egyelőre úgy tűnik, a SARS-CoV-2 központja jelentősen különbözik a hat másik koronavírustól, melyek fertőzőek az emberre nézve.
„Összehasonlítva a létező koronavírus-törzsek génszerkezeti adatait, határozottan állíthatjuk, hogy a SARS-CoV-2 természetes eredetű” – mondta Dr. Kristian Andersen, immunológus és mikrobiológus docens, a kutatás vezetője.
A jelentésre reagálva Dr. Josie Golding, a Wellcome járványügyi szakértője így nyilatkozott a The Telegraph-nak:
„A jelentés egy fordított génállományról beszél – ami azt jelenti, hogyan tekintünk a vírusra és hogyan módosíthatjuk. Az a mód, ahogyan a vírus fejlődik, egyetlen másik ismert genetikai szerkezetre sem jellemző. Ez a tény pontot tesz mindenféle genetikai manipulációs találgatás végére.
