A dán klímavédelmi miniszter szerint az Európai Unióban a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátását is a 2005 óta működő ETS-hez hasonló kvótarendszer keretei közé kellene szorítani.
Fizetniük kellene az Európai Unió gazdáinak a tevékenységük klímakárosító hatásáért, a szennyezés mértékének megfelelően – jelentette ki egy interjúban Lars Aagaard dán klímaügyi miniszter. Hangsúlyozta, azt kellene elérni, hogy azok legyenek a legsikeresebbek az európai piacon, akik a legkevesebb szén-dioxidot bocsátják ki a megtermelt élelmiszer tonnájára vetítve.
Kiemelte, annak mindenki számára világosnak kell lennie, hogy az aktuális tendencia tarthatatlan. Jelen állás szerint – az elemzői prognózisok alapján – a mezőgazdaság, az állattenyésztés 2040-re az EU legszennyezőbb ágazatává válhat.
El kellene kezdenünk tárgyalni arról, miként tudnánk létrehozni egy európai szabályozási keretet, amely a mezőgazdasági ágazatot az ETS-hez hasonló rendszerbe vonná be
– mondta.
A 2005 óta működő uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) az energiatermelésre és a nehézipari ágazatokra terjed ki. Alapja „a szennyező fizet” elve. A termelőknek érdeke, hogy minél alacsonyabb legyen az általuk generált károsanyag-kibocsátás. Ha ugyanis a megszabott határérték alatt tudják tartani a tevékenységük légszennyezését, eladhatják a fennmaradó kvótát más vállalatoknak. Azoknak a cégeknek pedig, amelyeknek nagyobb a szennyezése, meg kell vásárolniuk ezeket a kvótákat.
Az EU-ban egyébként nem új keletű gondolat a mezőgazdaság bevonása az ETS-be. Az uniós döntéshozók hatékony rendszernek gondolják, amely 2005 óta az Európai Bizottság szerint 37 százalékkal segítette az energiaszektor kibocsátásának csökkentését. Ennek megfelelően hatékony eszköznek gondolják a mezőgazdaság megreformálására is.
Csökken a károsanyag-kibocsátás jelentősége az EU-ban?
A közelmúltban elkeserítette az állatvédőket, hogy miután sikerült meggyőzni az uniós döntéshozókat bizonyos állatjóléti intézkedések szükségességéről, most visszavonulót fújhatnak. Jelen állás szerint többek között a ketreces állattartás felszámolása sem az eredeti terveknek megfelelően valósulhat meg végül.
A „Farm to Fork” nevű stratégia keretein belül az EU a tenyésztési, szállítási és vágási gyakorlatokat is alaposan felforgatta volna. Most azonban egyre inkább úgy fest, az ambiciózus elképzelések javarészt visszaszorultak, mindössze az élő állatok szállítására vonatkozó jogszabályokat szigorítanák.
Dánia mindenesetre a saját határain belül igyekszik az élelmezési rendszer megreformálásával csökkenteni az ország károsanyag-kibocsátását. Októberben például nemzeti cselekvési tervet tettek közzé, amely azt vázolja, miként állhat át Dánia fokozatosan a növényi alapú élelmiszerrendszerre.
