Harmadik alkalommal zajlott le az a Plant Powered Perspectives névre hallgató konferencia, amely a növényi alapú élelmiszereket gyártók, forgalmazók és felhasználók számára kínál találkozási lehetőséget. A két főszervező, a NÉGYOSZ (Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége) és a VBC (Vegan Üzleti Kör) ezúttal is a hazai vegán közösség számára kívánt továbbfejlődési alternatívákat mutatni.
A változatos témákat és előadókat felvonultató konferencia a körültekintő szervezés terén hű maradt hagyományaihoz, gondolatvilágában azonban újat is szeretett volna nyújtani. Az egyik ötletgazda, a Vegan Üzleti Kör alapítója, Péntek Csaba szerint három területen is aktualizálták a megszokott tematikát.
− Idén kifejezetten a vendéglátóipar vegán szereplőit állítottuk a középpontba, az utóbbi évek gazdasági és pénzügyi nehézségei ugyanis őket sújtották a leginkább – mondta a konferenciát megnyitó Péntek Csaba. – Úgy gondoltuk, támogatnunk kell a nehéz helyzetben lévő szektor képviselőit. Az éttermek területén – Budapest belvárosát leszámítva – még mindig nagy hiányosságok tapasztalhatók, a kiskereskedelemben ezzel szemben egyre szélesebb növényi alapú választék várja a vásárlókat. Másik újítás, hogy a résztvevők közötti kapcsolatfelvételt egy „rapid network” révén is igyekeztünk erősíteni. Mindezek mellett szellemiségben is szerettünk volna nyitni, ezért ültettük egy asztalhoz a mindenevőket képviselő Gianni Annonit, a Pomo D’Oro étterem tulajdonosát, valamint Steiner Kristóf vegán gasztronómiai írót. Kinőtte magát annyira a közösségünk, hogy ellentétes véleményeket is bátran bemutathassunk. Sőt, a további fejlődés felé vezető út éppen az ilyen békés, mégis elgondolkodtató konfrontációkon keresztül vezet tovább.
Péntek Csabától azt is megtudtuk, hogy a növényi konferencia iránti érdeklődés évről évre növekszik, de még messze vannak a kitűzött céltól. Az említett nyitás szellemében közel tízezer hazai étteremnek küldtek meghívót, de csak a vegán helyektől kaptak választ. A hagyományos vendéglátóipari egységek ma még többnyire elzárkóznak a növényi alapú menük kialakításától. Bár Péntek Csaba szerint előbb vagy utóbb ők is meghallják az idők szavát.
Komoly előrelépések
Nagy Ervin, a NÉGYOSZ elnöke számára különösen emlékezetes a tavalyi növényi konferencia, hiszen itt született meg az iparág résztvevőinek hivatalos képviselete iránti igény, s indult útjára a szervezet megalapításának gondolata. Az elmúlt egy év számukra mindenképpen mérföldkőnek tekinthető, hiszen részt vehettek a Gazdasági Versenyhivatal közgyűlésén a növényi italok áfatartalmának megvitatásakor, termékcímkézéssel kapcsolatos szakmai egyeztetésekre hívták meg őket az illetékes hatóságok és szakmai szervezetek, több büntetés-végrehajtó intézetben pedig sikerült elérniük a növényi alapú étrend bevezetését.
− Szerettünk volna túllépni a jól ismert vegán aktivizmus keretein, és az iparágat intézményi szinten képviselni – magyarázta Nagy Ervin, aki a témával kapcsolatban tartott előadást a délelőtti szekcióban. – Nekünk most az a feladatunk, hogy bejussunk a kormányhivatalokba, valamint a szabályozásokért felelős szakmai szervezetekhez. Ha megértjük a folyamatokat, akkor hatékonyabban tudunk küzdeni azért, hogy hazánkban is hivatalos alternatívaként tekintsenek a növényi eredetű fehérjére, a jelenleg egyedüliként támogatott állati mellett. Komoly előrelépésnek tartjuk, hogy már most tárgyalópartnerként tekintenek ránk a hatóságok és a minisztériumok, s ezáltal megkezdődhetett velük a párbeszéd. Nemrégiben készült el egy ezerfős reprezentatív felmérésünk, amely sok hasznos információval szolgál a hazai veganizmus pillanatnyi helyzetével kapcsolatban. Ez alapján egyre határozottabban látható, milyen irányban és kikkel kell tovább haladnunk. Amit szerettünk volna, azt első lépésként elértük, egy asztalhoz tudtunk ülni a hús- és tejipar képviselőivel. S bár nem lesz könnyű az érdekeinket hatékonyan képviselni, de ezzel már az elején is tisztában voltunk.
Magyarország lemaradásban
A felmérés számadatairól Miskolczi István, a NÉGYOSZ ügyvezetője számolt be a résztvevőknek. Az első fontos tényként, a vegánok (1%), vegetáriánusok (2%) és flexitáriánusok (13%) hazai arányát ismertette, amivel európai viszonylatban igencsak a sor végén kullogunk. A 16 EU-ország adatai alapján készített „Smart Protein 2023” nevű kutatásban részt vevőknek ugyanis 27 százaléka tartotta magát flexitáriánusnak, míg vegánnak és vegetáriánusnak 7 százalékuk. Németországban a lakosság negyven százaléka ma már tudatosan törekszik a húsfogyasztás csökkentésére. A magyar szakember mégis örült a fent említett 13 százaléknak, hiszen ez látható javulás a korábbiakhoz képest. A vegánokra és vegetáriánusokra vonatkozó 1 és 2 százalék viszont nem változott, ráadásul a hibahatáron van, ezért nem is igen lehet támaszkodni erre az adatra.
A kutatásból az is kiderült, hogy Magyarországon a vegán termékek ára befolyásolja leginkább a vásárlási szokásokat, ezt követi az íz, a kíváncsiság és az egészségtudatosság. A környezetvédelem és az állatok jóléte csak a felsorolás végén kapott helyet. A flexitáriánusok demográfiai adatait vizsgálva pedig megtudhattuk, hogy többségük nő, gyakran vásárolnak prémium és bioélelmiszereket, inkább laknak nagyobb városban, mint falun, iskolai végzettségük is magasabb az átlagosnál. Miskolczi István szerint Európa messze előttünk jár a növényi táplálkozás terén, ezért olyan kampányt kívánnak indítani, amely az étrend állami szintű elismerését célozza meg, szeretnék, ha a nemzeti stratégáiban is helyet kaphatna. Kulcskérdés az áfa mértéke is, hiszen mind az európai, mind pedig a magyarországi kutatás a vegán termékek árában jelölte meg a továbbfejlődés lehetőségét. A jövőbeni kampányaik elsődleges célközönsége pedig elsősorban a Z generáció lesz, arányaiban ugyanis a huszonévesek azok, akik leginkább nyitottak a növényi étrendre.
Szokatlan párbeszéd
Az esemény legszórakoztatóbb pillanatait kétségtelenül Steiner Kristófnak és Gianni Annoninak köszönhették a résztvevők. A két ismert személyiség végtelen humorral és sok-sok derűvel beszélt életmódjáról és étkezési szokásairól. S bár mindenki azt várta, hogy véleményük ütköztetésével parázs vita alakul ki, erre végül nem került sor. Gondolkodásmódjukban sokkal közelebb álltak egymáshoz, mint ahogy azt előzetesen gondolták volna.
Kristóf semmiképpen sem szeretett volna mások felett ítélkezni, Gianni pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a mediterrán, így az olasz étkezési szokások is a zöldségek és az olívaolaj fogyasztásán alapulnak, tehát nincsenek túl messze a vegán alapelvektől. Mindketten egyetértettek abban, hogy a minőség fontosabb a mennyiségnél, tekintettel kell lenni az évszakok kínálatára, elkerülni a pazarlást, és elsősorban a jóléti társadalomnak köszönhető a húsfogyasztás túlzott térnyerése. A természet rendjét máig tisztelő és ahhoz közelebb élő emberek manapság is az egészségesebb, helyi és szezonális növények fogyasztásán alapuló étrendet választják. Egyedül a húshelyettesítőkkel kapcsolatban nem értettek egyet. Steiner Kristóf szerint sokaknak nagy segítséget jelenthet az átállásban egy vegán hamburger, néha még neki is jól esik egybe beleharapni, hiszen gyermekkorában rajongott a gyorséttermek kínálatáért. Gianni Annoni ezzel szemben nem eszik olyan vegán helyen, ahol „kamuhúst” lehet kapni, szerinte ugyanis enélkül is lehet finom, tisztán növényi ételeket főzni.
