A cruelty-free, azaz a kegyetlenségmentes kozmetikai és egyéb termékek lényege, hogy anélkül kerülnek a gyártósorra, hogy állatoknak ártanának vele. Azok a termékek, amelyeket állatokon tesztelnek, nem mondhatók cruelty-free-nek, mivel a tesztelési folyamat alatt az állatok sokszor megsérülnek, vagy akár meg is halhatnak.

Habár egyre nagyobb a kereslet az olyan termékekre, amelyek ezeket a kegyetlen gyakorlatokat mellőzik, mégis a mai napig állatok milliói szenvednek és halnak meg évente kísérletek miatt. A pontos számot nem tudni, mivel nagyon kevés ország rögzít statisztikákat az állatkísérletekről, de a becslések szerint évente körülbelül 115 millió egér, patkány, tengerimalac, madár, hal, nyúl, disznó, tehén, kecske, birka, kutya, macska, majom és egyéb állat esik a laboratóriumok áldozatául.

Mitől lesz valami “cruelty-free”?

A kegyetlenségmentesség alapja, hogy a terméket nem tesztelik állatokon. Kikerülni azonban nem olyan egyszerű az állatkísérletes termékeket, mint azt a vastagon feliratozott “cruelty-free” vagy “állatkísérletektől mentes” termékek sugallják. Mint mindig, a törvényi szabályozás jócskán mögötte jár az aktuális piaci követeléseknek, ezt pedig a gyártók ki is használják.

Sokszor a törvényi folyamatok hosszadalmassága miatt van egy időszak, amikor még nem igazán van szabályozva, hogy bizonyos feliratok, szavak mögött milyen gyakorlati tartalomnak kell lennie, és az újhullámos állatjogi mozgalom sajnos még pont ebben a gyerekcipőben jár.

Egyelőre sajnos a “cruelty-free” és az “állatkísérlet-mentes” olyan kifejezések, amelyeket a gyártók gyakran úgy használnak, hogy bár a kész terméket valóban nem tesztelik állatokon, de az ahhoz használt összetevőket igen. Ezeket a cégeket egyértelműen nem érdeklik az állatjólléti kérdések, és semmi másnak nem elkötelezett hívei, mint annak, hogy megtévesztés és becsapás útján minél szélesebb vevőkört alakítsanak ki.

Így még egy ideig kifejezetten ébernek kell maradni, és utánajárni a dolgoknak, mielőtt sajnálatos módon olyan cruelty-free-ként beállított terméket kapsz le a polcról és teszed megkönnyebbült sóhajjal a kosaradba, amivel valójában tudtodon kívül mégis támogatod az állatkísérleteket.

Ha eddig a cikket olvasva teljesen elvesztetted a reményt, hogy valaha is kiismerd magad az üres szavak és megtévesztő cégek útvesztőjében, akkor jó hírünk van: van mód rá, hogy cégismereti magolás nélkül is könnyedén olyan kozmetikai termékeket és tisztítószereket vegyél, amikkel biztosan nem járulsz hozzá az állatkísérletekhez.

Vegán és cruelty-free logók

Leaping Bunny, a megmentő

A Cruelty Free International egy olyan szervezet, ami elkötelezetten harcol az állatkísérletek ellen, és minél jobban próbál segíteni a fogyasztóknak etikus döntéseket hozni. Logójukat, a Leaping Bunny-t, amin egy épp ugrásban lévő rajzolt nyúl szerepel, a cégek csak akkor kaphatják meg, ha megfelelnek a szervezet által felállított szigorú kritériumrendszernek.

A Leaping Bunny logó alapfeltétele, hogy sem a cég, sem a beszállítói, sem a gyártói nem tesztelnek állatokon, illetve harmadik felet sem bíznak meg ezzel, vagy vesznek részt ilyen tevékenységben egyáltalán, beleértve a nyersanyagokat és az összetevőket is.

Ez globálisan értendő, tehát a Leaping Bunny logóval ellátott termékek cégei nem lehetnek jelen például a kínai piacon, ahol a kozmetikai termékeket kötelező állatokon tesztelni (viszont jó hír, hogy jelenleg fut egy tesztprogram az országban, ami az állatokon való tesztelést kívánja kivenni a kozmetikai folyamatokból).

Ezen kívül a szervezet többek között a cégeket kötelezi olyan ellenőrző rendszerek felállítására, amivel biztosítani tudják, hogy a beszállítók folyamatosan eleget tesznek a Leaping Bunny kritériumainak. Ha szeretnéd az egész kritériumrendszert megismerni, azt a Cruelty Free International oldalán teheted meg.

Ha nem állatokon tesztelik, akkor hogyan?

A Cruelty Free International oldalán található leírás szerint rengeteg alternatíva létezik az állatokon való tesztelésre. Ezek közé tartozik a sejttenyészet, az emberi szövetek használata, a számítógépes modellezés, és az önkénteseken végzett vizsgálatok.

Az, hogy kivesszük a kozmetikai egyenletből az állatkísérleteket, nem jelenti azt, hogy veszélybe sodorjuk magunkat, sőt: a már létező alternatívák nem csak olcsóbbak, de eredményesebbek is. Az állatkísérletekről régóta tudvalevő, hogy sokszor emberekre kevéssé kiterjeszthető eredményeket hoznak. Ez az orvosi és a kozmetikai kísérletekre is vonatkozik.

A bőrallergia tesztelésekor például a tengerimalacokon végzett kísérletek csak 72 százalékban jelzik elő helyesen az emberi allergiás reakciókat. Ezzel szemben a kémiai és a sejt-alapú alternatív módszerek kombinációjáról bebizonyosodott, hogy 90 százalékban pontos képet adnak az emberi bőr reakciójáról.

A hírhedt Draize irritációs teszt, amit hosszú évtizedek óta végeznek nyulak szemén és bőrén, mindössze 60 százalékos pontossággal jön be emberek esetében, a rekonstruált emberi bőr azonban 86 százalékban pontos eredményt hoz. Ha szeretnél még több bizonyítékot arra, hogy az állatkísérletek alternatívái hatásosabbnak bizonyulnak, itt olvashatsz róluk.

Sokan azzal érvelnek az állatkísérletek mellett, hogy bizonyos orvosi áttörések soha nem történhettek volna meg a használatuk nélkül. Ezek közül azonban sok szintén cáfolható.

A Parkinson-kórtól szenvedő betegeknél például egy agyműtét során találták meg, hova a legjobb elhelyezni a mély agyi stimulációs elektródákat, évtizedekkel azelőtt, hogy laboratóriumi körülmények között majmokon “fedezték fel” ugyanezt.

Az inzulinterápia hatásosságának felfedezéséhez vezető út sokak szerint nem lett volna lehetséges, ha az 1920-as években tudósok nem kísérleteztek volna kutyákon. Ezt a felfedezést azonban az emberi páciensek hosszú évtizedes megfigyelése előzte meg.

Ezek a tendenciák a tudomány legtöbb területén megfigyelhetők; sokszor úgy tűnik, az állatkísérletek hozták az áttörést, ez azonban a valóságban sokkal összetettebb, és az állatok hasonlósága az emberekhez túlságosan kicsi ahhoz, hogy a legtöbb esetben valóban megbízható eredményeket produkáljanak az állatkísérletek, és ne előzzék meg őket a modern, kifejezetten emberi tulajdonságok imitálására kifejlesztett, kegyetlenségtől mentes alternatívák.

Vegán termékek cruelty-free-nek is minősülnek?

Cruelty-free = vegán?

A válasz egyértelműen nem. A cruelty-free nem jelenti, hogy egy termék automatikusan vegán is. A cruelty-free mindössze annyit jelent, hogy a terméket nem tesztelték állatokon (a Leaping Bunny logó esetében az összetevőket sem), nem pedig azt, hogy nem tartalmaz állati eredetű összetevőket.

Egy cruelty-free, de nem vegán termékben lehet például méhviasz, lanolin vagy kármin, amik gyakori összetevői a kozmetikai cikkeknek. Ezért mindenképp figyelj oda rá, ha vegán terméket szeretnél, hogy erről is legyen külön jelzés a csomagoláson.

Ez azonban fordítva is igaz. Sajnos a cégek szabadon használhatják a “vegán” szót, amennyiben a termék nem tartalmaz állati eredetű összetevőket, de ez sokszor nem vonatkozik a tesztelésre. Magától értetődőnek kellene lennie, hogy aki vegán, az semmiképp nem járul hozzá az állatkísérletekhez sem, de sajnos, mint korábban említettük, a jogi szabályozás a piaci igények mögött drasztikusan lemaradva kullog.

Emellett rengeteg az egymáshoz hasonlító vegán logó, amiket különböző termékekre tesznek, és ezzel az a probléma, hogy a kritériumrendszerük is más és más. Az állati eredetű összetevők használatát mind kizárja, azonban van például olyan, ami megköveteli, hogy a termékeket ne teszteljék állatokon sem, de ez a legtöbb esetben már nem terjed ki az egész cégre.

Például a Fa tusfürdő, ami az utóbbi időben vegán logós termékcsaládjával kecsegteti a tudatos vásárlókat, valójában a Henkel cég terméke, amely egyike azon óriási multinak, akik a mai napig tesztelnek állatokon, mert nem képesek lemondani azokról a piaci lehetőségekről, ahol kötelező a tesztelés, például Kínában. Ezeket a cégeket szintén nem érdekli az állatok jóléte, hiszen jól látható módon fölé helyezik a profitot, és a vegán logó is csak egy vevőcsalogató marketingfogás.

De ne ess kétségbe, annyira nem lesz bonyolult a drogériában a dolgod, mint amilyennek a felvázolt helyzet alapján tűnik. Egyszerűen olyan termékeket válassz vásárláskor, amelyek a Leaping Bunny és a vegán logóval is rendelkeznek, mert a nyuszis logó biztosan kizárja, hogy olyan céget támogass, ami állatokon tesztel. A vegán logó pedig kizárja a nem növényi alapú összetevőket.

Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.

Írd le a véleményed!

Mindjárt kész vagy!

Ide fogjuk küldeni a napi útmutatókat, ezért kérlek pontos adatokat adj meg.