Félő, hogy a szépségipar újabb varázsszereként tekinthetnek sokan a lazacspermára, és ez lehet 2024 egyik slágerterméke. Az is jelentős mértékben növelheti a népszerűségét, hogy Jennifer Aniston amerikai színésznő elárulta, kipróbálta a lazacspermás arckezelést.
A Jóbarátok-generáció minden bizonnyal emlékszik még arra, mikor nők tömegei kérték arra fodrászukat, hogy varázsoljon az ő fejükre is Rachel-frizurát. Az őrületet most valamelyest újjáélesztheti, hogy a Jóbarátok Racheljét alakító színésznő, Jennifer Aniston egy díjátadón ismét ilyen frizurával jelent meg.
Egy másik trendet is elindíthat azonban a művésznő, amelynek a sitcomhoz semmi köze, az állatvédők azonban bosszankodnak miatta. Tavaly ugyanis egy interjú keretében beszámolt arról is, hogy kipróbálta a lazacspermás arckezelést. A szépségipari szakértők úgy látják, az eljárás népszerűsége kilőhet, 2024 slágerlistás szolgáltatása lehet – írja a Plant Based News.
Az első reakcióm az volt: »Komolyan mondod? Hogyan szerzel lazacspermát?«
– mesélte Aniston megrökönyödését, mikor először ajánlották neki a kezelést.
Mit is jelent valójában a lazacspermás arckezelés?
A szérumban valójában csak a lazacspermából kinyert örökítőanyagot, a polideoxiribonukleotidot (PDRN) tartalmazza, ezt fecskendezik be a bőr alá. A módszer Dél-Koreából származik, állítólag serkenti a kollagéntermelést és segíti a sejtek megújulását. Aniston mindenesetre megjegyezte, ő nem érzékelt látványos változást a kezelést követően sem.
A szépségipari hóbortnak azonban etikai, állatvédelmi oldalon komoly ára van. Valójában ugyanis ennek a szernek az elkészítéséhez minden esetben meghal – legalább – egy állat. Hogy miért? Egyes sajtóorgánumok kifejezetten pozitívumként kommunikálják, hogy a kezelés során felhasznált PDRN élelmiszeripari melléktermék. Ennek kapcsán pedig azt tartják üdvözlendőnek, hogy az egyébként kárba vesző, kidobásra szánt részét is felhasználják a halnak.
Azt nem tudni, hogy a lazacspermás arckezelés során használt szérum elkészítéséhez elsősorban vadon élő vagy tenyésztett állatokat használnak fel. Ez azonban csak részletkérdés, miután mindkét verzió komoly problémákat vet fel.
A vadon élő atlanti lazacok populációja ugyanis világszerte csökken, egyes helyeken már kifejezetten válságos a helyzetük. Az Egyesült Királyság folyóiban például 2022-ben rekordalacsony szintre esett vissza a példányszám. A lazactenyésztés pedig – a nyilvánvaló etikai ellenérvek mellett – biológiai szempontból is problémás.
A nyílt tengeri ipari lazactenyésztés borzalmas a környezet számára. A tenyésztett lazac mérhetetlen szenvedésen megy keresztül, és súlyos károkat okoz a bolygónknak. Ez az élelmiszer-termelés rendkívül kegyetlen módja
– fogalmazott a közelmúltban Björk, az izlandi énekesnő, aki egy nemrég kiadott kislemezének bevételeit az ipari lazactenyésztés ellen harcoló aktivistáknak ajánlotta fel.
A tenyésztelepeken kialakuló fertőzések a legtöbb esetben átterjednek a vadon élő lazacokra is, mikor elúsznak a fogságban tartott példányok karámjai mellett. Ráadásul a farmokról származó egyéb szennyezések is komoly pusztítást végeznek az ökoszisztémákban.
