Hamarosan érkeznek a sejtalapú húsból készült állateledelek

A sejtalapú élelmiszergyártásban elért eredmények az háziállatok táplálásában is komoly javulást hozhatnak, ráadásul nemcsak környezetvédelmi és fenntarthatósági, hanem egészségügyi szempontból is.

Amikor az állattartó mezőgazdálkodás káros környezeti hatásairól esik szó – hogy az erkölcsi aggályokat már ne is említsük –, rendre megfeledkezünk egy kisebb, de egyáltalán nem jelentéktelen húsfogyasztó rétegről, ők pedig a háziállataink, azon belül is jellemzően a kutyák és a macskák. Persze nem a négylábú kedvenceink azok, akik időről időre leugranak a sarki állateledeleshez bevásárolni, a termékeket továbbra is az emberek vásárolják, de a tevékenység mögött egyértelműen a háziállatok vélt vagy valós igényei állnak.

Bármennyire is úgy tűnik, hogy ez egy csekély környezeti lábnyommal bíró tevékenység, a valóság ezzel szemben az, hogy csak az USA-ban évente 64 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával jár az állatok táplálása, ami 13 és fél millió autó éves kibocsátásával egyezik meg.

Az amerikai eledelgyártás a húsipar környezeti hatásainak 25-30 százalékáért felelős, tehát igen jelentős hozzájárulásról van szó, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, és amit egyre több gazdi tudatosít magában. Habár a húsipar szereti az állateledelt egyfajta fenntartható megoldásként feltüntetni – hiszen az ipar maradékát hasznosítja –, az állateledel-gyártás önmagában hatalmas biznisz és nem csupán egy melléktermék-hasznosító eljárás.

Az állati hozzávalókat tartalmazó ételek vásárlása pedig különösen kellemetlen etikai kérdés elé állítja a vegán gazdikat, akik maguknak ugyan nem, de a kedvencüknek vásárolnak nem vegán termékeket. A mozgalmon belül számos heves vitát eredményez a háziállatok – különösen a macskák – vegán táplálása, bár a kutyák esetében már többször bebizonyosodott, hogy a vegán táp nemcsak megfelelő, de egészségesebb is lehet számukra.

Számos előnye van a sejtalapú állateledelnek

Eleinte valószínűleg drágább lesz a termék, mint a megszokott módon előállított állateledelek, de az elemzések szerint 2030-ra nagyjából azonos árba kerülhetnek a sejtalapú eledelek a többi termékkel. Ezt követően viszont a technológia és a termelékenység optimalizálásával jelentős költségcsökkenés is elérhető az állatipari alapanyagokból készült eledelekkel szemben. Végtére is az állatoknak szánt ételeknél nem elsődleges szempont a megjelenés, az étel textúrája, zamata és összetétele a fontos. Ehhez persze az kell, hogy a kezdeti időkben legyenek olyan vásárlók, akik hajlandók megfizetni a prémium árat. Ez viszont nem tűnik lehetetlennek, az amerikaiak 52 százaléka ugyanis többet költ a háziállatára, mint saját magára, ennek pedig a minőségi táplálék az oka.

A sejtkultivációval előállított állateledellel kapcsolatban az elfogadottság is nagyobb. Több ember venné szívesen a háziállatának, mint ahányan saját maguk megkóstolnák az ilyen módon előállított húskészítményeket egy felmérés szerint.

A laborban előállított állateledel nagy előnye még, hogy akármilyen állat sejtjeiből előállítható, így míg a mostani eledelek sok esetben allergéneket tartalmaznak a kutyák számára – a szakértők szerint ennek az lehet az oka, hogy egyedfejlődésük során a kutyák nem ettek tyúkot, ahogy a macskák sem ettek tonhalat –, a sejttenyészettel előállított készítmények használhatják az állatok őseinek természetes étrendjét képező prédák sejtjeit. A Biocraft például jelenleg egér és nyúlsejtekkel kísérletezik, 2025-ben tervezik piacra dobni a terméküket a már jól bejáratott eledelgyártókkal együttműködve.

(Sentient Media)

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.