A klímaváltozással kapcsolatban a legtöbb embernek a fosszilis energiahordozók jutnak eszébe, mint a kibocsátás főbűnösei – pedig az állattenyésztés több kibocsátásért felelős, mint a világ összes autója.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint az állattenyésztés 2017-ben több mint 8 gigatonna üvegházhatású gáz kibocsátásáért volt felelős. Körülbelül annyiért, mint ugyanebben az évben a világ összes autója, teherautója, vonata, repülőgépe és hajója – ennek ellenére a klímaváltozásról szóló médiajelentések mindössze fél százaléka tesz említést róla, derült ki egy új jelentésből.
Az állattenyésztés ritkán szerepel kiváltó okként
A kutatást a Madre Brava nevű, fenntartható élelmezéssel foglalkozó nonprofit szervezet készítette angol nyelvű, amerikai, brit, valamint EU-s sajtóorgánumok cikkei alapján. Az elemzés során közel 92 ezer, klímaváltozással kapcsolatos cikket vizsgáltak meg, az eredmény pedig megdöbbentő: mindössze 450 cikk említette a húsipar vagy az állattenyésztés felelősségét.
A kutatók szerint az ilyesfajta felmérések jól rávilágítanak arra, mennyire hiányzik a köztudatból az állattenyésztés környezetre gyakorolt hatása, ami részben azzal magyarázható, hogy a klímaváltozással kapcsolatos hírek rendkívül elhanyagolják az állattenyésztés felelősségét.
Ezek az eredmények a Madre Brava szerint választ adhatnak egy korábbi kutatásuk megdöbbentő eredményeire, amelynek során öt országból 7000 felnőttet kérdeztek a húsipar és a klímaváltozás összefüggéseiről. A megkérdezettek 90 százaléka azt mondta, nagyon keveset vagy egyáltalán semmit nem tud az ipari hústermelésről.
A résztvevőknek ezután nagyjából definiálták az ipari hústermelés fogalmát, amire a legtöbb válaszadó, országtól függően 70-80 százalékuk, valamilyen szintű aggodalmat fejezett ki az állattenyésztés klímaváltozásra gyakorolt hatását illetően.
A legtöbb ember nincs tisztában a részletekkel
Nico Muzi, a Madre Brava vezérigazgatója szerint ez rossz és jó hír is egyben: a rossz hír az, hogy a legtöbb embernek fogalma sincs arról, mekkora szerepe van az állattenyésztésnek a klímaváltozásban. A jó hír viszont az, hogy amint tájékoztatást kapnak róla, aggodalmukat és törődésüket fejezik ki a probléma iránt.
Itt az ideje, hogy a civil társadalom és a média fokozott ellenőrzés alá vegyék a húsipart. A politikai döntéshozók pedig megkezdjék a probléma kezelését az ipari húsból származó kibocsátások szabályozásával, valamint a fenntartható fehérjeforrások legolcsóbb és legegyszerűbb választássá tételével a fogyasztók számára
– nyilatkozta Muzi.
Nem ez az első kutatás, ami rávilágít az állattenyésztés klímaváltozásra gyakorolt hatásával kapcsolatos tájékozatlanságra. Egy tavalyi, egyesült királyságbeli felmérés például arra mutatott rá, hogy a fogyasztók a helyi hús fogyasztását a környezet védelmében többször említették, mint a növényi étrendet – annak ellenére, hogy újabb és újabb kutatások bizonyítják, az állattenyésztés a fosszilis tüzelőanyagok mellett a legklímakárosítóbb ágazat, a magas jövedelmű országok növényi étrendre való átállása pedig 61%-kal csökkenthetné az élelmiszeripar klímalábnyomát.
Domján Flóra környezetgazdálkodás szakon szerzett diplomát 2021 januárjában. A legfontosabb értéknek az empátiát tartja, éppúgy az állatok és az élővilág iránt, mint az emberek felé. Hisz benne, hogy egyre többen rájövünk: a hús ára egy élet elvétele, és az élet szeretetének, az együttérzésnek, a közös társadalmi értékeinknek minden élőre ki kell terjednie. Ezt az üzenetet minél hitelesebben igyekszik képviselni az írásaiban, az aktivizmusban és a mindennapokban is.