Egy új tanulmány szerint a klímaváltozás elleni harc egyik fontos eszköze lehet a magas jövedelmű országok étkezési szokásainak megváltoztatása.
A Nature folyóiratban megjelent tanulmány azt állítja, duplán nyerhetnénk azzal, ha a gazdagabb országok élelmezési rendszere a növényi étrendre állna át: egyrészt jelentősen csökkenne a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátása, másrészt szénelnyelő területekre tennénk szert.
Dupla nyereség
Az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázkibocsátások jelentős hatással bírnak a klímaváltozás felgyorsításában. Egyrészt tudjuk, hogy a az összes kibocsátás közel ötödéért ez az ágazat felelős. Másrészt pedig több, a közelmúltban megjelent tanulmány is arra utal, hogy a metán — a szén-dioxid “kistestvére”, és egyben az állattenyésztés által legtöbbet termelt gáz — sokkal nagyobb melegítő hatással bír, mint azt eddig gondoltuk.
Azt is tudjuk, hogy az állattenyésztésből származó kibocsátások túlnyomó részéért a magas jövedelmű országok felelősek, mivel ezekben az országokban jelentősen magasabb az egy főre jutó éves húsfogyasztás, mint az alacsonyabb jövedelmű országokban.
Összehasonlításképp: a magas jövedelmű országokban az élelmezési rendszerből származó kibocsátások 70 százaléka az állati eredetű ételeknek tudható be, az alacsonyabb jövedelmű országokban pedig csak 22%-a.
Ezekre a tényekre épít a Nature folyóiratban megjelent tanulmány, amely szerint nagyot nyerhetne a globális közösség a klímaváltozás ellen, ha ezek az országok nagyrészt növényi alapú étrendre váltanának.
Átalakítani az élelmezési rendszert
A tanulmányban feltételezett klímanyereség egyik alapja a kibocsátás közvetlen csökkenése, méghozzá a magas jövedelmű országok étrendváltása, azaz az élelmezési rendszer átalakítása által.
Ennek oka, hogy a fosszilis energiahordozók mellett az állattenyésztés is rendkívüli mértékben gyorsítja a klímaváltozást: bár a szén-dioxid-kibocsátásnak csak 5%-áért felelős ez az ágazat, a metán 44%-a és a dinitrogén-oxid 53%-a az állattenyésztés miatt kerül a légkörbe.
Ezekkel az üvegházhatású gázokkal pedig az a helyzet, hogy bár kisebb mértékben bocsátjuk ki őket, melegítő hatásuk jóval nagyobb, mint a szén-dioxidé: a metáné 23-szor, a dinitrogén-oxidé pedig közel 300-szor.
Vissza a természethez
A másik ok, amiért az élelmezési rendszer átalakítása kedvezően hatna a klímaváltozásra, az a rengeteg felszabaduló földterület.
Jelenleg ugyanis a lakható föld 50%-át mezőgazdasági célokra használjuk, és ennek 77%-án vagy állattenyésztés, vagy az állatoknak szánt takarmány termesztése folyik. Ez azt jelenti, hogy az állatok etetése és legeltetése nélkül a mezőgazdasági földterületeket negyedére csökkenthetnénk.
Ennek folyományaként a legelők és a monokultúrás, ökológiai szempontból nem túl kedvező ültetvények helyett vissza lehet majd állítani az eredeti növényzetet, ami természetes szénelnyelőként fog szuperálni (gondoljunk itt például a megkopasztott területek újraerdősítésre akár itthon is).
Az étrendváltással felszabaduló földterület nagyobb lenne, mint az Európai Unió egész területe. Ezért is ilyen hatalmas a potenciál, ami ebben a lépésben rejlik: a tanulmányban szereplő 54 magas jövedelmű ország feltételezett váltásával egy ekkora újranövényesített, újraerdősített terület évente közel száz milliárd tonna szén-dioxidtól szabadítaná meg a légkört.
Ez akkora mennyiséget jelent, ami akár elég lehetne ahhoz is, hogy ezek az országok a klímaváltozásról szóló Párizsi Egyezményben tett kötelezettségvállalásainak eleget tegyenek, méghozzá a kedvezőbb, 1,5 ℃-os forgatókönyv megtartásához.
A húsevés és a klímaváltozás kapcsolatának összetettségéről korábban itt írtunk.
