Szükségtelenné válhat minden állatkísérlet, ha az általuk kifejlesztett modellt élesben is elkezdik használni – állítja egy tudóscsoport. A projektnek azonban kerékkötője lehet a mesterséges intelligenciával kapcsolatos általános bizalmatlanság.
Új, mesterséges intelligenciára épülő modellt mutatott be egy tudóscsoport. Állításuk szerint ennek segítségével felforgathatják a gyógyszerek és vegyi anyagok tesztelési módját. Úgy tűnik, ebből a képletből kikerülhetnek az élő állatok.
Évek óta komoly kérdéseket vetnek fel a hagyományosan élő állatokon végzett mérgezési (toxicitási) tesztek, mind etikai, mind tudományos szempontból. Etikai tekintetben problémás, hogy ezek a tesztek gyakran
- erőltetett etetéssel,
- hánytatással,
- bénulással,
- görcsökkel
- és belső vérzéssel járnak.
Ráadásképp tudományos szempontból is aggályos állatkísérleti eredményekre támaszkodni. Ennek az az oka, hogy az állatok reakciói sok esetben nem egyeznek meg az emberi reakciókkal.
Az állatkísérlet felszámolása sok tényező függvénye
A mesterséges intelligenciára épülő modellt körülbelül 50 ezer molekula adatainak felhasználásával fejlesztették ki a tudósok, akik az Egyesült Államokban és Indiában párhuzamosan dolgoztak az újításon. Az állatkísérletek során kizárólag azt tudják felmérni, hogyan reagálnak a tesztalanyok egy-egy anyagra, ezt követően vetítik ki az eredményeket az emberre. A mesterséges intelligencia azonban ezt az ugrást is elvégzi: elemzi a molekuláris tulajdonságokat és azok lehetséges hatását az emberi egészségre.
A fejlesztés különlegessége a tudósok szerint, hogy egyéb, hasonló elven, mesterséges intelligencia segítségével működő modellektől eltérően, ehhez nincs szükség egyetlen újabb állatkísérleti adatra sem. Úgy képes megjósolni az emberi toxicitást, hogy közben állatokban nem kell kárt tenni, felesleges szenvedést okozni.
Larry Carbone állatorvos, a Harvard Animal Law & Policy Program vendégkutatója ígéretesnek tartja a fejlesztést. „Izgalmas, hogy háromféle adatból dolgozik a rendszer”:
- korábbi állatkísérlet-eredményekre,
- in vitro laboratóriumi vizsgálatokra, azaz kémcsőben, nem élő szervezetben végzett kísérletekre,
- valamint humán klinikai adatokra is hagyatkozik.
Az orvos azonban nem tartja valószínűnek, hogy a modell egy csapásra fel tudná számolni az állatkísérleteket. Felvetette ugyanis, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatban már így is sok a bizalmatlanság az átlagemberben és a hatóságokban is. Ennek következtében pedig nem tartja valószínűnek, hogy megbíznának a szabályozók vagy éppen az emberi kísérleti fázisban részt vevők kizárólag ennek a modellnek a működésében.
Ezt igazolja az uniós állatkísérleti hullámvasút is. A végső sminktermék állatokon való tesztelése 2004-ben tiltottá vált a blokkban, 2009-ben aztán kiterjesztették ezt a rendelkezést a kozmetikumok összetevőire is. 2020-ban azonban az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) azzal a kezdeményezéssel állt elő, hogy ismét engedélyezzék bizonyos sminkösszetevők tesztelését állatokon. Arra hivatkoztak, hogy csak így garantálható a gyárban ezekkel az anyagokkal dolgozó munkások biztonsága.
