A hazai hús- és tejipar évek óta erősen veszteséges, az agrártámogatások jelentős része ettől függetlenül az állatipar szereplőit pénzeli. Ez pedig – jelen állás szerint – a közeljövőben nem is változik. Az Agrárminisztérium ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy egyelőre nem tervezik a növényi ágazatok felé terelni az állattenyésztőket.
Közel 30 milliárd forint nemzetgazdasági veszteséget eredményezett a tejhasznú tehenészet és sertéstenyészet 2021-ben. Gondolhatnánk, hogy ennek nyomán a következő évben már kevesebb állami támogatást kapott ez a két ágazat. Az illetékes döntéshozók részéről logikus lépés lett volna úgy határozni, hogy az adófizetők pénzét inkább olyan területek fejlesztésébe fektessék, amelyek értékteremtőbbek és fenntarthatóbbak.
A stratégiaváltás azonban nem történt meg. 2022-ben összesen 1008,7 milliárd forintot fizetett ki a magyar állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra. Ezeknek a juttatásoknak
- közel 20 százalékát közvetlenül az állattenyésztők kapják,
- a kertészetek mindössze 5-6 százalékát,
- a támogatások 40 százalékát szántóföldi növénytermesztésre fordítják, ám ez jelentős részben ez az állatipar takarmányigényét fedezi; közvetetten ugyan, de ezeket a támogatásokat is a tej- és húsipar kapja tehát.
Az egyes ágazatok költség- és jövedelemviszonyai az AKI Tesztüzemi Információs Rendszer (FADN) adatai alapján évekre visszamenőleg feltérképezhetők. Ebből pedig egy meglehetősen világos kép rajzolódik ki: az állatipari gazdaságok közül a sertéstenyésztők, valamint a tejelő és húsmarhatartó gazdaságok is 2007 és 2021 között szinte minden évet tekintélyes veszteséggel zártak. Egyedül a baromfitartók tudtak tartós és jelentős nyereséges időszakot produkálni 2011 és 2019 között. A 2020-as és 2021-es év azonban már számukra is veszteséges volt.
Áfaelőnyt is kapott az állatipar
Az állattenyésztők felé ráadásul az agrártámogatásokból való részesedésükön túl is lejt a hazai pálya. A tej és a sertéshús áfaszintjét ugyanis a lehető legalacsonyabb szintig, 5 százalékig csökkentették Magyarországon. Mindeközben a zöldségeké és gyümölcsöké – amelyek bevitelének fontosságát még a legkonzervatívabban gondolkodó orvosok is hangsúlyozzák – a lehető legmagasabb, 27 százalék.
Ha pedig ez nem lenne elég, rendszeresen indítanak állami finanszírozású kampányokat is azzal a céllal, hogy népszerűsítsék a lakosság körében a tej- és hústermékeket.
Az agrártámogatások, az eltérő áfaszint és a reklámkampányok mellett természetesen nem lehet versenysemlegességről beszélni. A növényi alapú termékek és termelőik egyértelműen nehezített pályán játszanak.
Az Agrárminisztérium nem változtatna
Magyarországon kívül sok más államban tapasztalható még hasonló kormányzati hozzáállás az egyes agrárágazatokhoz. Akadnak azonban pozitív, innovatív példák Európában és azon kívül is.
A dán kabinet nemzeti cselekvési tervet tett közzé a közelmúltban, amely azt vázolja fel, miként állhat át az ország fokozatosan a növényi alapú élelmiszerrendszerre. Hollandia is felkészült már hasonló tervvel azzal a céllal, hogy hat év alatt gazdasági szempontból vonzóbbá tegyék a helyi gazdák számára a hüvelyes növények termesztését, a fogyasztás pedig megkétszereződjön. De Dél-Korea is előállt hivatalos kormányzati tervvel a növényi alapú élelmezési rendszer támogatására.
Októberben megkérdeztük a magyar Agrárminisztériumot, terveznek-e esetleg hasonló lépést, szeretnék-e a közeljövőben a fenntarthatóság jegyében a növényi ágazatokat erősíteni az állatiparral szemben. Azt a választ kaptuk azonban, hogy a magyar agrártámogatási rendszer irányait, beavatkozásait 2027-ig rögzítették egy stratégiai terv keretében, ezen pedig nem szeretnének módosítani.
A termeléssel kapcsolatos konkrét gazdálkodói döntéseket nem az állam, sokkal inkább a piaci és fogyasztói elvárások határozzák meg
– jelezte a Prove-nak álláspontját az Agrárminisztérium.
Az persze, hogy a hús- és tejipar jelentős része évek óta veszteséges Magyarországon, egy igencsak karakteres fogyasztói állásfoglalás. Kérdés, hogy mikor igazodnak ehhez az állami agrártámogatások is.
