Januárban az Európai Unió újabb rovarfehérjének adott zöld utat por és egyéb szárított formában. A sokak számára meglepő fehérjeforrás jóváhagyásának elsődleges célja, hogy az EU ezzel is csökkentse az élelmiszeripar igen jelentős környezetromboló hatását.
Tény, hogy a klímakrízis lassításában nagy előrelépés lenne, hiszen a rovarok jó fehérjeforrásnak számítanak, sokkal kevesebb földterületet és vizet igényelnek, ráadásul az üvegházhatású gázkibocsátás tekintetében is sokkal kedvezőbbek a marha-, csirke-, sertéshúsnál, vagy éppen a tejtermékeknél. Azonban etikai szempontból újabb aggályok merülnek fel, ahogy más állati eredetű termékek esetében is, hiszen a rovarok is intelligens, érző élőlények.
Éppen ezért meglepő a döntés, hogy a sokadik rovart hagyják jóvá az EU-ban emberi fogyasztásra, tenyésztésre és értékesítésre.
A rovarok fogyasztása […] pozitívan járul hozzá a környezethez, az egészséghez és a megélhetéshez
– áll az Európai Biztosság közleményében.
Valóban környezetbarát a rovarfogyasztás?
Bár Európában ennek nincs hagyománya, valójában igen elterjedt a rovarok fogyasztása világszerte. Közel 2 milliárd ember rendszeres élelemforrása valamilyen formában a rovarfehérje, különösen az ázsiai országokban.
És valóban fenntarthatóbb: ha össze kellene hasonlítanunk a tücsöktenyésztést a baromfitenyésztéssel, az derül ki, hogy előbbi 75%-kal kevesebb szén-dioxiddal jár.
Ha pedig a takarmányozást vesszük górcső alá, a rovarok számára egészen pontosan hatszor kevesebb élelem előállítására van szükség egy adott mennyiségű fehérje kinyeréséhez, mintha szarvasmarhákat etetnénk – mutat rá az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kutatása.
Miért akar rovarral etetni az EU?
A szakértők már évtizedek óta jelzik, hogy a klímakrízis jelentős hatással lesz a teljes emberiségre, és ez egyre inkább igaznak bizonyul. Ebben jelentős szerepe van az állattenyésztésnek és takarmányozásnak, melyekhez egyelőre senki nem mer érdemben hozzányúlni.
A klímaváltozást két fő szektor hajtja: a fosszilis energiahordozókra épülő iparágak és az állattenyésztés. A szén-dioxid (CO2) túlnyomó része az előbbiből kerül a légkörbe, de nem ez az egyetlen üvegházhatású gáz, ami a klímaváltozáshoz hozzájárul.
A két másik főbűnös a metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O). A CH4 a szén-dioxidhoz képest 23-szor annyi meleget tud megkötni a légkörben, a N2O pedig közel 300-szor annyit.
Az állattenyésztés a globális CO2-kibocsátás 5%-ért, a CH4 44%-ért, és a N2O 53%-ért felelős.
Az állattenyésztés az egyik fő oka világszerte az erdőirtásnak is. Ez a brazil esőerdőkben különösen igaz: itt ugyanis az erdő nagy részét a közhiedelemmel ellentétben marhalegeltetésre és takarmánynak szánt szójatermesztésre használják.
Az amazóniai esőerdő a világ egyik legfontosabb természetes szénmegkötője, mégis 1978 óta egymillió négyzetkilométernyi fát égettek fel és vágtak ki belőle, ezzel óriási mennyiségű szén-dioxidot a légkörbe juttatva.
És Európában sem ússzuk meg ez alól a felelősséget: évi 600 ezer tonna takarmányszója érkezik főleg Brazíliából, Argentínából és az Egyesült Államokból a magyar haszonállatok etetésére, az európai marhahúsimport több mint 40 százaléka pedig Brazíliából származik.
Azonkívül, hogy egyre többen váltanak vegán életmódra, ami az Oxfordi Egyetem kutatása szerint „az egyénileg megtehető legjobb megoldás a klímaváltozás megakadályozására”, a világ vezetői aligha mernek belefogni az élelmiszeripar megreformálásába. Hiszen nemcsak, hogy sokak jelenlegi megélhetését bolygatnák meg ezzel, de a társadalom hús- és tejtermékek iránti függősége és érzelmi kötődése sem engedi, hogy túl nagy változásokat érvényesítsenek.
Az állattenyésztés és takarmányozás romboló hatása azonban valós, és egyre csak nő – vélhetően ezt hivatott csökkenteni, mindeközben a legkevesebb lemondással megoldani az Európai Bizottság, hiszen a fenti számok valóban azt igazolják, hogy a rovarfehérjék előállítása és fogyasztása fenntarthatóbb más húsféléknél. A kérdés már csak az, hogy az emberiség a szintén megfelelő növényi alapú fehérjeforrásokat, vagy a rovarok fogyasztását választja végül megfelelő megoldásnak?
Titokban teszik a termékekbe a rovarfehérjét?
Franciaországban Laurent Duplomb jobboldali politikus annyival kommentálta az EU döntését, hogy „nem hagyhatjuk, hogy a franciák a tudtuk nélkül rovarokat egyenek”.
Magyarországon is gyorsan terjedni kezdett az információ, hogy az EU a tudtunk nélkül fogja „ránk erőltetni” a rovarfehérjét, és nem követeli meg a vállalatoktól, hogy feltüntessék, ha például tücsökpor kerül egy lisztbe, gabonapehelybe vagy más, hasonló termékbe.
A valóság ezzel szemben az, hogy egyértelműen jelezni kell a csomagoláson, ha rovar is van a termékben, kiemelve, hogy „az összetevő allergiás reakciókat okozhat a rákfélékre, puhatestűekre és poratkafélékre allergiás fogyasztóknál”.
Mindezt az Európai Bizottság szóvivője külön meg is erősítette az Euronewsnak:
Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információknak mind az előrecsomagolt, mind a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében rendelkezésre kell állniuk. Az allergének feltüntetése kötelező, és azt a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani, ha az élelmiszereket előrecsomagoltan vagy előrecsomagolás nélkül kínálják eladásra.
Az európai lakosság egyelőre kétkedve fogadja az ötletet. Az Európai Fogyasztói Szervezet egy 2020-as jelentése szerint az európaiak mindössze 10 százaléka hajlandó a jelenlegi húsféléket rovarokra cserélni.
Jelenleg a következő rovarfehérjék felhasználása engedélyezett az EU-ban:
- Szárított Tenebrio molitor lárva (közönséges lisztbogár) – 2021. június 22. óta engedélyezve
- Fagyasztott, szárított és por formában lévő Locusta migratoria (keleti vándorsáska) – 2021. december 5. óta engedélyezve
- Közönséges lisztbogár fagyasztott, szárított és por formájában lévő lárvája (Tenebrio molitor lárva) – 2022. március 1. óta engedélyezve
- Fagyasztott, szárított és por formában lévő Acheta domesticus (házi tücsök) – 2022. március 3. óta engedélyezve
- Az Acheta domesticusból (házi tücsök) előállított, részben zsírtalanított por – 2023. január 24. óta engedélyezve
- Fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárvák (alombogárlárvák) – 2023. január 26. óta engedélyezve
Mindeközben további nyolc, más ehető rovarra vonatkozó kérelem vár még az Európai Bizottság jóváhagyására.
