Evolúció

Mégsem a hús, sokkal inkább a növényi táplálék felelt őseink agyának fejlődéséért

Neandervölgyi ember étrendje.

Mégsem a hús állt az ősember étrendjének középpontjában egy új kutatás szerint, ami a neandervölgyi ember fogazatából gyűjtött baktériumokat vizsgálta.

A tanulmány többek között arra jutott, hogy a neandervölgyiek annyi gumós növényt, magfélét és más, keményítőben gazdag táplálékot vettek magukhoz, ami teljesen megváltoztatta a szájuk baktérium-összetételét.

A kutatásból kiderült az is, hogy az ősemberek már több, mint 600 ezer évvel ezelőtt fogyasztottak magas keményítőtartalmú ételeket, és legalább 100 ezer évvel ezelőtt már teljesen alkalmazkodtak a keményítőben gazdag étrendhez, bőven a földművelés megjelenése előtt.

Ez sokkal korábbra utaló adat, mint amit eddig gondoltunk, és ez leginkább az agy fejlődésének szempontjából jelentős: a keményítőkben található glükóz ugyanis az agyműködés alapjául szolgáló fő üzemanyag.

A kutatók ez alapján valószínűsítik, hogy ez szolgálhatta az emberi agy fejlődésének alapját.

Őseink agyméretének megduplázódását a szakértők eddig az eszközhasználatnak és a csoportos vadászatnak tudták be: vagyis annak, hogy ezek segítségével az ősemberek több húshoz tudtak hozzájutni, ezáltal jobb lett az étrendjük, és több energiát tudtak biztosítani az agy gyors ütemű fejlődéséhez.

Arra azonban ezidáig a kutatók nem találtak választ, hogyan lehetett egyedül a hús felelős ezért a fejlődésért, az agynak ugyanis glükózra van szüksége, ami a húsban nem található meg.

A hét éven át tartó kutatás során a szakértők neandervölgyi emberek, csimpánzok, gorillák és bőgőmajmok fogazatán konzerválódott baktériumokat vizsgáltak. A vizsgált egyedek közt voltak több, mint 10 ezer évvel ezelőtt élt, a mezőgazdaságot még nem ismerő emberek, illetve 100 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyiek is.

A kutatók arra jutottak, hogy a nem földművelő embercsoportok és a neandervölgyiek szájában található baktériumközösségek nagyon hasonlóak voltak egymáshoz. Ezek közül a legjelentősebbnek egy olyan, Streptococcus nevű baktériumcsoportot találtak, amely egy amiláz nevű enzimhez kapcsolódik—az amiláz pedig a keményítőtartalmú ételek cukrokra bontásáért felelős.

Ezt a baktériumcsoportot a vizsgált majomcsoportok fogazatán nem, csak az ősemberén és az emberén találták meg, ami a kutatók szerint a keményítőtartalmú ételek jelentős mennyiségű fogyasztására utal.

Az eredmények arra utalnak, hogy a két emberféle ezt a baktériumcsoportot közös őseinktől örökölte — több, mint 600 ezer évvel ezelőttről. És bár arról vannak tanulmányok, hogy a neandervölgyiek fogyasztottak fűféléket, gumós növényeket és árpát, az új tanulmány egyértelműen arra utal, hogy valójában akkora mennyiségben fogyasztottak keményítőket, ami jelentősen megváltoztatta a szájukban található mikrobiom összetételét.

Ez a kutatás azért bír óriási jelentőséggel, mert rámutat arra, hogy a keményítők már akkor nagy szerepet foglaltak el az ősember étrendjében, amikor az agy még növekedési fázisban volt, és sokkal nagyobb szerepük volt ebben a folyamatban, mint azt eddig gondoltuk.

Anne Stone, az Arizona State University kutatója szerint ezzel a tanulmánnyal megvilágításra került az is, mekkora szerepük volt a növényeknek az emberi fejlődésben.

“Sokszor nem tulajdonítunk elég jelentőséget az étrend növényi komponenseinek. Pedig a modern gyűjtögető-vadászó életmódot folytató emberek esetében tudjuk, hogy legtöbbször a gyűjtögetés az, ami az energia túlnyomó részét adja.”

Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.

Írd le a véleményed!

Szünet.

A Veganuár 2020 lezárult. 
Térj vissza néhány hét múlva, hogy elsőként regisztrálj
a 2021-es kihívásra.