A szőrmeiparban tenyésztett nyércek különösen fogékonyak a pandémia kirobbantására alkalmas vírusokra, figyelmeztetnek kutatók. A nyércfarmok már a koronavírus kapcsán is okoztak problémákat.
Virológusok arra biztatják a kormányokat, hogy számolják fel a szőrmefarmokat, miután azok óriási járványügyi kockázatot hordoznak magukban. Egy friss kutatás alapján leginkább a nyércfarmok jelentenek ilyen szempontból veszélyt.
A nyércet nagyobb számban és több országban tenyésztik, mint bármely más, kifejezetten a szőréért szaporított állatot – írják a kutatók. A zsúfolt tartási körülmények között pedig megugrik a kórokozók terjedésének valószínűsége.
A nyérceket kicsi, gyakran piszkos ketrecekben tartják. Ez a higiéniai gondok mellett egyéb problémákat is felvet. A természetben a nyércek magányos állatok, part mentén, víz közelében élnek. Egy egyed felségterülete rendszerint egy-hat kilométer sugarú terület. Ettől az apró ketrecek alapterülete finoman szólva is jócskán elmarad.
A virológiai kockázatot súlyosbítja, hogy a nyércek biológiai felépítésükből fakadóan meglehetősen fogékonyak azokra a vírusos kórokozókra, amelyek akár világjárvánnyá is duzzadhatnak. Különösen érzékenyek például a SARS-CoV-2-re, amely a Covid–19-et okozza. Ez egy „időzített bomba” a kutatók szerint. Főleg annak fényében, hogy a nyércekben még mindig találtak a SARS-CoV-2 törzsek közül olyat, amely az emberekben nincs jelen. Ez magában hordozza a kockázatot, hogy
a vírus ismét megjelenhet az emberekben, különösen, ahogy az idősebb népesség immunitása csökken, a korábban nem fertőződött fiatalok pedig a népesség egyre nagyobb hányadát teszik ki.
A tanulmányt elkészítő kutatók arra hívták fel az egyes országok kormányainak figyelmét, hogy a szőrmeipari célokkal üzemeltetett farmok éppen annyira veszélyesek járványügyi szempontból, mint az élőállat-piacok.
Egyre több jel utal arra is, hogy a koronavírus állati eredetű, és a nyestkutyáról került át az emberre. Egy nemzetközi kutatói csoport ezt a feltételezést 2020 januárjában vett mintákra alapozza.
A nyércfarmok okoztak már koronavírusos problémát
Több országban is észlelték a pandémia legintenzívebb időszakában a Covid–19 terjedését a nyércfarmokon. Többek között
- Hollandiában,
- az Egyesült Államokban,
- Olaszországban,
- valamint Svédországban is.
Dániában előrehozott választásokba is fulladt a nyércbotrány. 2020 őszén rendelte el a kormány az ország 17 milliós nyércállományának megsemmisítését, miután kiderült, a koronavírus a nyércek között is terjedt. Ám utólag bizonyossá vált: nem volt jogalap az állatok leölésére és a határozat számos jogszabályi sebből vérzett. A döntést jóváhagyó miniszter lemondott, de még ez sem volt elegendő az általános felháborodás csitítására.
A járványok miatt több országban is betiltották a szőrmefarmokat. De ezzel együtt is évente még mindig mintegy 100 millió állatot tenyésztenek szőrükért, ezek többsége pedig nyérc.

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.