A Boston Consulting Group jelentése alapján a növényi alapú fehérjéknek kiemelt szerepe lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A világ egyik legnagyobb tanácsadó cége kihangsúlyozza, hogy azok a befektetések, amelyek a növényi alapú alternatívák térnyerését segítik elő, sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, mint bármilyen egyéb „zöld” befektetés.
Ezt kiaknázatlan klímalehetőségnek hívjuk – az alternatív fehérjékbe való befektetés nagyobb hatást ér el, mint a gazdaság bármely más ágazatában
– jegyezte meg Malte Clausen, A BGC egyik partnere.
“Sok befektetés történt elektromos járművekbe, szélturbinákba és napelemekbe, amelyek mind nagyszerűek és hasznosak a kibocsátás csökkentésének terén, azonban még nem láttunk a növényi alapú fehérjékhez hasonló befektetési lehetőséget” – fűzte hozzá, illetve azt tanácsolta, hogy azok a befektetők, akiket tényleg érdekel az, hogy milyen hatással vannak a környezetre, mindenképpen mélyedjenek el ezen a területen.
A jelentés össze is hasonlítja a különböző klímatudatos befektetések számszerűsíthető eredményeit. Minden egyes hús- és tejtermék alternatíva előállításba fektetett dollár háromszor annyi üvegházhatást fokozó gázt takarít meg, mint a „zöld cement” technológia, hétszer annyit, mint a zöld épületek és tizenegyszer annyit, mint a nulla kibocsátású járművek.
A növényi fehérje azért áll ennyire előkelő helyen a zöld technológiák között, mert az állati termékek és azok növényi alternatíváik között óriási különbség van a gyártás során keletkező károsanyag-kibocsátás terén. A marhahús előállítása például a tofutermelés károsanyag-kibocsátásának harmincszorosát is elérheti.
Többet segít, mint a közlekedés megreformálása
Az alternatív fehérjékbe, fermentált termékekbe, illetve a sejt alapú, laboratóriumban előállított készítményekbe való befektetések a 2019-es egymilliárd dollárhoz képest, 2021-re megötszöröződtek. Noha a húshelyettesítők még csak 2%-át érik el a hús-, tojás-, tejipar eladásainak, ez a szám a jelenlegi fejlődési tendenciával számolva 2035-re 11%-ra emelkedhet. Szemléltetésképpen, ez a 11% közel a teljes légi közlekedés károsanyag-kibocsátának mértékével megegyező csökkenést eredményezne.
A BGC ráadásul arra is felhívja a figyelmet, hogy a húshelyettesítők termelésének technológiai fejlődése, folyamatos minőségbeli fejlődést is eredményez, ami felgyorsítja és megnöveli a termelést, ezáltal könnyebben lehet a szabályozások változásainak megfelelni, megkönnyítve ezzel a marketing és értékesítési folyamatokat.
A hús- és tejipar a mezőgazdasági területek 83%-át foglalja el, és az agrár termelésből származó üvegházhatást okozó gázok 60%-áért felelős. Emellett a hús- és tejtermékek csupán 18%-át teszik ki a napi kalóriabevitelünknek, míg a fehérjebevitelünknek a 37%-át. Az emberi étrend növényi alapokra való áthelyezése a legelő és takarmányterjesztő területek felszabadulását jelentené, ami az erdőirtást is indokolatlanná tenné. Ráadásul csökkentené a legeltetett állatok, mint a juh, vagy a marha metánkibocsátásától szintén fokozódó üvegházhatást is.
A BGC egy másik, 2021-ben megjelent jelentése alapján Európában és Észak-Amerikában 2025-ben fog eljönni az a pont, ahonnan a hagyományos húsgyártás mértéke már folyamatosan csökkenni fog. Egy másik tanácsadó cég, az AT Kearney azt jósolta, hogy 2040-re az emberek húskészítmény fogyasztásának alapját többségében már nem a levágott állatok fogják kitenni.
Száz megoldásból a top háromban
Tudósok is megerősítették, hogy a leghatásosabban az állati eredetű termékek elkerülésével tudjuk csökkenteni a környezetre gyakorolt hatásunkat. A fejlett országok hústermelésének csökkentése megkerülhetetlen a klímaváltozás leküzdése érdekében. A klímatudatos megoldásokat összegyűjtő Project Drawdown csapat a növényi alapú étrendet a három leghatásosabb megoldás közé helyezi a közel 100 vizsgált lehetőség közül.
A jelentés felhívja a figyelmet arra a problémára, hogy az alternatív fehérjék technológiájára fordított befektetések ugyan növekednek, még így is csak töredékét teszik ki annak a „klímatudatos tőkének”, amit más szektorokba fektetnek. Az épületek például az élelmiszeriparnak szánt enyhítő tőke értékének 4,4-szeresét kapják, noha 57%-kal kevesebb károsanyag-kibocsátásért felelősek.
Ami a legfontosabb, hogy egy ember számára sokkal kényelmesebb azon változtatni, hogy milyen alapú fehérjét visz a szervezetébe, mint kevesebbszer menni repülővel nyaralni, vagy a házát felújítani a legújabb környezettudatos trendekhez igazodva.
A BGC ábrája a károsanyag-kibocsátás csökkentésének mértékéről a gazdaság különböző szektoraiban a Global Financial Markets Association metódusát használta, emellett az alternatív fehérjékbe befektető Blue Horizon is közreműködött a jelentés elkészítésében.
Azokat a termékeket, amelyeket a fogyasztók ma a polcokon látnak, a tisztább, egészségesebb és ízletesebb alternatív fehérjék hulláma követi majd, mivel a technológia lehetővé teszi az innováció fokozását. Még csak az elején vagyunk…
– nyilatkozta Bjoern Witte, a Blue Horizon ügyvezető-igazgatója.
A világ üvegházhatású gázkibocsátásának körülbelül egynegyede az élelmiszerekből, a földhasználatból és a mezőgazdaságból származik, és ennek több, mint fele csak a marhahúsból. Ez egy hatalmas terület, amelyre összpontosítani kell, és amelybe viszonylag kevés a befektetés
– mondta Dr Jonathan Foley a Project Drawdown-tól.
Malte szerint a növényi alapú húsok felé történő elmozdulás az élelmiszerválságok enyhítésében is segíthet.
Kiszedjük a lánc egy elemét, legyen az tehén, disznó vagy csirke. Ez csak matematika: ha ahelyett, hogy rengeteg növényt termesztünk az állatok etetésére, hogy aztán azokat megegyük, csak közvetlenül emberi fogyasztásra alkalmas növényeket termesztenénk, akkor összességében kevesebb termésre lenne szükség, amivel enyhíthetnénk a rendszer korlátait
A jelentés továbbá magában foglal egy felmérést, amiben több, mint 3700 ember vett részt az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból, Kínából, Franciaországból, Németországból, Spanyolországból és az Egyesült Arab Emirátusokból.
Az eredmények szerint a résztvevők 30%-a váltana alternatív fehérjére, ha ezzel pozitívan hathat a környezetére és a résztvevők 90%-ának már legalább egy alternatív termék ízlett. Viszont kiemelték, hogy fontos szempont a döntésüknél, hogy a növényi alternatívák ne legyenek drágábbak a hagyományos változataiknál.
