A kísérleti majmokat tenyésztő farmokba befektető kínai vállalatok koppantak: jócskán visszaesett az általuk „biológiai eszközökként” definiált állatok piaci ára. Ez azonban egyelőre nem annak az előjele, hogy leáldozott volna a gyógyszeripari állatkísérletek korának. A koronavírus kapcsán bejelentett kínai exporttilalom és a kambodzsai fiaskó után az Egyesült Államok úgy döntött, saját maga tenyészti a majmokat a hazai kísérletekhez.
Április 24-e a laborállatok védelmének világnapja, amikor az állatvédő szervezetek rendre felhívják a figyelmet az állatokon végzett kísérletek kegyetlenségére. Ugyanakkor természetesen az év egyéb napjain is teljes erőbedobással harcolnak világszerte az állatkísérletek minél szélesebb körű betiltásáért. Sokan azonban nem is hajlandóak meghallgatni az érveiket. Az állatkísérleteket azok célja alapján alapvetően két csoportba lehet osztani, vannak kozmetikai és gyógyszerészeti típusúak. A legtöbb esetben a kozmetikai állatkísérletek felszámolása terén mutatnak nagyobb hajlandóságot a döntéshozók.
A gyógyszerészeti állatkísérletek kiváltásától azonban egyelőre ódzkodnak a kormányok. Az Egyesült Államokban 2023 januárja óta már nem kell kötelező jelleggel állatokon is tesztelni a kísérleti gyógyszereket ahhoz, hogy azok a klinikai tesztek fázisába, vagyis az embereken végzett kísérleti szakaszba kerülhessenek. Ez kétségtelenül hatalmas állatjóléti lépés, azonban – be kell látni, hogy – a tiltástól még roppant messze van.
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint mindenesetre 2023-ban visszaesett a kísérleti majmok importja az országban. Tavaly 17 042 majmot vittek be kísérleti céllal az Egyesült Államokba, míg 2022-ben még 29 667 egyedet.
Csábító lenne azt a végkövetkeztetést levonni, hogy ez a visszaesés az állatkísérleti tesztek kötelező jellegének feloldására vezethető vissza. A valóság azonban egészen másképp fest.
Hullámvasútra ültek a kísérleti majmokkal seftelő kínai cégek
A koronavírus járvány kirobbanását követő első két évben az oltóanyaggal kapcsolatos kutatások pörögtek, a befektetők szinte öntötték a pénzt azokba a gyógyszergyártókba, amelyek potenciálisan előállhattak a Covid–19 elleni szérummal. Mindez pedig növelte a kísérleti majmok iránti keresletet is – írja a Financial Times.
Kína 2020-ban betiltotta a laboratóriumi majmok exportját a koronavírus terjedése miatt. Ekkor még Kína volt az Egyesült Államok legnagyobb beszállítója: 2019-ben az amerikai labormajomimport 60 százaléka származott az ázsiai országból. A tilalom azonban mindent megváltoztatott, a kísérleti majmok ára triplázódott 2019 és 2022 között.
2021-ben Kínában mintegy 30 ezer majmot tenyésztettek laboratóriumi célokra, és a tapasztalatok szerint még ez is kevés volt. Egyre több cég érezte úgy, hogy jövedelmező üzlet majomfarmokat felvásárolni. Ezt követően jött azonban a feketeleves.
A kínai kísérleti majmok ára 2022-ben elérte az egyedenkénti 26 ezer dolláros csúcsot, miközben 2019-ben ez az érték még mindössze 4000 dollár volt. Ezután azonban újra esni kezdett, 2023 végére már 11 ezer dollárra esett vissza. Azoknak a befektetőknek, akik majomfarmokba fektettek, hatalmas pofon volt ez, hiszen az állatállomány értéke jócskán megcsappant.
A vállalat fő biológiai eszközei a klinikai tesztfázist megelőző vizsgálatokhoz használt főemlősök. Jelentős mennyiség van belőlük készleten, az árváltozások pedig súlyos mértékben módosítják ezeknek a a biológiai eszközöknek a méltányos értékét
– panaszolta Gao Dapeng, a JOINN kínai gyógyszeripari vállalat igazgatója. A cég 2023-as pénzügyi jelentésében azt állította, hogy kísérleti majmokból álló állományának értéke mintegy 40 millió dollárral csökkent az előző évhez képest.
Az Egyesült Államok stratégiát váltott
A kínai exporttilalmat követően az Egyesült Államok figyelme Kambodzsa felé fordult, ez az ország vált az USA legnagyobb ellátójává kísérleti majmok terén. Végül azonban Kambodzsa kapcsán is „felsültek” az amerikai cégek.
Az importált majmoknak különböző nemzetközi és amerikai szabályozási követelményeknek kell megfelelniük. A kambodzsai majmokkal kapcsolatban pedig felmerült, hogy nem feltétlen származik mindegyikük tenyésztésből. 2022 novemberében nyolc személyt, köztük két kambodzsai kormánytisztviselőt vádoltak meg azzal, hogy nemzeti parkokban, védett területeken élő hosszú farkú makákók befogásában vettek részt. Ráadásul engedélyeket is hamisítottak majomhiányban szenvedő, tenyésztő létesítményeknek.
A Természetvédelmi Világszövetség (International Union for the Conservation of Nature, IUCN) szerint a hosszú farkú makákó aktuálisan az egyik
legtöbbet üldözött főemlős, és ha a fenyegetések számát és a populáció csökkenését nézzük, jelenleg valószínűleg az egyik legveszélyeztetettebb főemlősfaj.
Az Egyesült Államokban azonban még a kambodzsai botrány sem az alternatív kísérleti módszerek tanulmányozása felé lökte az iparági szereplőket. Pedig ma már egyre több kutató dolgozik azon, hogy teljes mértékben kiválthatóak legyenek az etikai szempontból megkérdőjelezhető – és sokak szerint egyébként is megbízhatatlan – állatkísérletek a gyógyszeriparban is. Egy tudóscsoport a közelmúltban például új, mesterséges intelligenciára épülő modellt mutatott be.
Az amerikai válasz a felmerült exportproblémákra azonban egy egészen más út. A függőség feloldására az Egyesült Államokban létesítenének tenyészfarmokat. Januárban érkezett egy bejelentés, amely szerint közel 400 millió dollárból építenek egy új komplexumot Georgia államban. Ez a tervek szerint elárasztja majd kísérleti majmokkal az egyetemeket és a gyógyszeripari cégeket. Azzal kalkulálnak, hogy az új létesítményben 30 ezer hosszú farkú makákó fér majd el, ez nagyjából le is fedi a teljes 2022-es amerikai labormajomimportot.
Az Egyesült Államokban ezzel tehát fellélegezhet a gyógyszeripar, önállóvá válhat kísérleti majmok terén is az ország. A legkevésbé sem lélegezhetnek azonban fel azok az állatok, akik kizárólag szenvedésre születnek, és akikre a cégek nem érző lényekként, hanem „biológiai eszközökként” tekintenek.
