A törvényjavaslat szinte az összes társállatként tartott élőlényre vonatkozik, a konzervatív kormánytagok szerint ugyanis állatokkal együtt élni „tisztátalan” és egyáltalán nem iszlámi cselekedet.
Az iráni parlament november 17-én egy olyan törvényjavaslattal állt elő, amely megtiltaná az ország lakosainak a háziállatok tartását. A „Közösségi jogok védelme a veszélyes és káros állatok ellen” névre keresztelt javaslat egyaránt vonatkozik a leggyakoribb háziállatokra, vagyis a kutyákra, macskákra, nyulakra, de kiterjed az egzotikus, kevésbé megszokott társállatokra is, mint a kígyók, krokodilok, egerek, majmok, szamarak és teknősök.
A törvény értelmében tilos lenne birtokolni, szaporítani és szállítani ezeket az élőlényeket, lényegében ellehetetlenítve tartásukat. Az indítványt előkészítő 75 ultrakonzervatív politikus a külföldi befolyás megakadályozásával, valamint az állatokkal való együttélés „tisztátalanságával” indokolja a törvény bevezetésének szükségességét.
Payam Mohebi, az Iráni Állatorvosok Egyesületének tagja megdöbbentőnek tartja, hogy a társállatok ilyen széles skáláját mind egy kalap alá veszi a törvényjavaslat.
Állatorvosként egyértelmű számomra, hogy egy nyulat, egy egeret, egy krokodilt, egy kutyát, egy macskát vagy egy teknőst nem lehet veszélyesség szempontjából ugyanabba a kategóriába helyezni
– nyilatkozta rádióinterjúban november 18-án.
Régóta tartó küzdelem
Nem ez az első alkalom, hogy az ország vezetése megpróbált a háziállatok tartása ellen fellépni. Hasonló korlátozások bevezetésével már próbálkoztak az elmúlt években, ahogy a társállatok egyre szélesebb körben elterjedtek az országban.
Ezek a helyi korlátozási próbálkozások legtöbbször nem jártak sikerrel, vagy nagyon komoly ellenállásba ütköztek, a most bevezetni készült törvény viszont az egész országra kiterjedne, ráadásul Ebrahim Raisi konzervatív elnök megválasztása óta sokkal nagyobb befolyása van a tiltást szorgalmazó politikai erőknek is.
Mohammad Hossein Hamidi, a főváros közlekedési rendőrségének vezetője júliusban bejelentette, hogy az autóban ketrec nélkül szállított kutyák elterelik a vezetők figyelmét, ezért büntetni fogják, ha valaki így tesz. Véleménye szerint a társadalomnak egy „Iszlámnak megfelelő életet” kéne élni, hozzátéve, hogy a „kutyatenyésztés félelmet és pánikot kelt” a közösségben.
Az iráni főállamügyész, Mohammad Jafar Montazeri úgy fogalmazott, hogy az iráni kultúrának éppen az ellenkezőjét kéne képviselnie, mint a „degenerált nyugati életvitelnek”, beleértve a kutyák szeretetét is. Tisztátalan állatoknak nevezte a kutyákat, és megjegyezte, hogy „nem szabadna részét képezniük a muszlimok életének”.
2014-ben már belengettek egy olyan törvényjavaslatot, ami 74 botütéssel és több mint 1 millió forintnyi pénzbírsággal súlytotta volna a kutyasétáltatókat, de a javaslatból nem lett törvény.
Milyen büntetésekre lehet számítani?
A jelenlegi törvényavaslat a bevezetést követően 3 hónapot adna a tulajdonosoknak, hogy valamilyen módon megszabaduljanak állataiktól. Aki a 3. hónapot követően is tart háziállatot, attól az élőlényt elkoboznák és a hivatalos minimálbér 10-30 szoros összegére büntethetik. Ez jelenleg nagyjából 420.000 és 1.200.000 forintnak megfelelő összeg között mozog.
Azok a főbérlők, akik elmulaszják albérlőikkel betartatni a törvényt, ugyanezekre a büntetési tételekre számíthatnak, a rendfenntartó szervek pedig kötelesek lesznek kivizsgálni minden, a szomszédoktól érkező bejelentést. Aki háziállatot szállít, attól a gépjárművet is elkoboznák.
Kivételt képeznének a törvény betartása alól azok a falusi lakosok, nomádok, vagy pásztorok, akik a megélhetésük, munkavégzésük, vagy védelmi okok miatt tartanak háziállatot, amennyiben ezt jóváhagyta a helyi bizottság, melynek tagjai rendfentartókból, egészségügyi dolgozókból, állatorvosokból és kormánytagokból áll majd.
Állatkísérleteket végző intézmények – laboratóriumok, egyetemek – továbbra is tarthatnának állatokat tudományos célokra.
Az, hogy mi történne az elkobzott élőlényekkel, egyelőre nem derül ki a hírekből.
Háziállatok ökológiai szemmel
A társállatok olyan elemi részét képezik mindennapi életünknek, társadalmunknak, hogy sokak számára tartásuk betiltása teljesen elképzelhetetlen ötletnek tűnik. És amíg egyes vallási irányelvek, a konzervatív világnézet, vagy a nyugati kultúra befolyásától való rettegés nem kifejezetten releváns érvek a tiltás mellett, fontos tudni, hogy a társállatok tartása nagyon komoly negatív hatással bír a biodiverzitásra nézve, illetve elképesztő karbonlábnyommal rendelkezik.
Korábban a Prove.hu is beszámolt a vegán tápok kapcsán az állati eredetű állateledelek elképesztő kibocsátási értékeiről, az pedig manapság már egyre köztudottabb tény, hogy a kóbor macskák éves szinten több milliárd őshonos faj – legtöbb esetben kistestű rágcsáló, vagy madár – elpusztításáért tehetők felelőssé.
A téma mindenképpen megérdemel egy sokkal bővebb betekintést, de kiindulópontnak nagyszerű a Zöld Egyenlőség vonatkozó podcast epizódja, amiben Kubinyi Judit, az ELTE Etológiai Tanszékének kutatója beszél arról, fenntartható-e hosszú távon a kutyatartás.
(RFERL)
