Egy Egyesült Királyságban működő szervezet szerint mielőbb meg kellene oldani, hogy egyáltalán ne lehessen húsreklám az utcákon. Kilencpontos listán mutatták be azokat a trükköket, amelyeket megtévesztésre és a valóság elfedésére használnak az állati eredetű termékeket hirdető cégek.
Az Adfree Cities (Reklámmentes Városok), a kültéri céges reklámokat támadó csoportok hálózata új felvetéssel állt elő. Az Egyesült Királyságban működő szervezet a húsreklámok betiltását követeli.
Nem ez az Adfree Cities első kampánya, valójában akkor lennének a legelégedettebbek, ha a húsreklámok betiltása mellett egyáltalán nem is lennének vállalati hirdetések az Egyesült Királyság közterületein.
Boldogabb, egészségesebb városokat akarunk, amelyek mentesülnek a vállalati kültéri reklámok által gyakorolt nyomástól. A fogyasztás az éghajlat és az ökológia összeomlását okozza, károsítja a jóllétet és aláássa a helyi ellenálló képességet. Közös erővel megadjuk a közösségeknek a képességet arra, hogy alternatívákat teremtsenek. Mozgalmunk távol fogja tartani a nagy márkák reklámjait a közterületektől. Teret adunk annak, amire a boldoguláshoz szükségünk van: a közösségi kapcsolatoknak, a szolidaritásnak, a köztéri művészetnek és a természetnek
– olvasható a hálózat hivatalos honlapján.
Ami egy húsreklám mögött van
Az Adfree Cities rámutatott, hogy a legtöbb állati terméket intenzív gazdálkodással állítják elő, ez pedig
mérhetetlen szenvedést és felbecsülhetetlen károkat okoz természeti és éghajlati szempontból.
A szervezet szerint a dohányhirdetéseket is azért tiltották be évekkel ezelőtt, mert felismerték, milyen jelentős károkat okoznak. Szerintük ugyanez a logika használható lenne a húsreklámok esetében is.
A kampány apropóján nyilvánosságra hoztak egy jelentést is, amelyben pontokba szedik, milyen trükkökkel fedik el a valóságot a hús-, tej- és tojástermelők hirdetéseikben. A jelentés „A tehenek nem nevetnek” címet kapta, és a következő reklámtrükköket tartalmazza:
- Tartsuk titokban! – Azaz rejtsük el a tényt, hogy a haszonállatok túlnyomó többségét ipari gazdaságokban nevelik.
- Vegyük ki a képből az állatot! – Nem szabad említeni, hogy a hús- és tejtermékek állatoktól származnak. Ha mégis megjelenik állat a reklámban, tanácsos inkább animációt bevetni, vagy pedig boldog, jó körülmények között élő állatokat mutatni.
- Tárgyiasítsuk az állatot! – Állati érzelmekről és szenvedésről szó sem lehet.
- Normalizáljuk a húst! – Mindennapos, hétköznapi eseményként kell ábrázolni a húsfogyasztást.
- Emberi agymosás bevetése – Úgy kell bemutatni a tartási körülményeket, hogy azok ne keltsenek rossz érzést a fogyasztókban.
- Hangsúlyozzuk, mennyire egészséges! – A húst olyan kifejezésekkel kell jellemezni, amelyek az egészséggel hozhatók összefüggésbe, mint például a „természetes”. Arról hallgatni kell ellenben, hogy a legtöbb egészségügyi szervezet a növényi alapú étrendet ajánlja. Evidens, hogy ennek egy húsreklámban nincs helye.
- Zöldre mosás (greenwashing) és félretájékoztatás – Azt kell mondani, hogy a húsfogyasztás fenntartható.
- A nosztalgiára is lehet utazni – Jó döntés lehet a háztáji tenyésztés, családi gazdálkodás képét felidézni a fogyasztóban. Még akkor is, ha ma már nagyon kevés állati terméket állítanak elő ilyen módon.
- A szeretet ígérete – Érdemes szentimentális helyzetekhez – például családi vacsorákhoz – kötni a húsfogyasztást.
Az Adfree Cities szerint a húsreklámok térnyerését és ezt a bevált hirdetési stratégiát mind felülről, törvényhozási szintről, mind alulról, fogyasztói szintről érdemes lenne támadni és kiiktatni.
A tejipari érzékenyítő kampány jó példa lehet
A közelmúltban tejipari érzékenyítő kampány jelent meg az Egyesült Királyságban. Az Adfree Cities nem nyilatkozott ugyan ezzel a projekttel kapcsolatban, de mivel
- nem egy cég reklámozza ennek keretében a saját termékét,
- felfogható kreatív alkotásként,
- és célja rávilágítani arra, mennyire igazságtalan a tejipari tehenek sorsa,
ezért vélhetően elégedetten szemlélték a kezdeményezést.
A kampány a Speciesism WTF projektje, a plakát egy fejőgépre kötött nőt ábrázol. Hasonló sorsra jut az Egyesült Királyságban élő közel kétmillió tejipari tehén is. Magyarországon 2022. december elsején a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 195 ezer állatból állt a tejhasznosítású tehénállomány.
