A legmodernebb kutatási és műholdas technikákkal végzett mérések alapján szinte teljes Európában rossz a levegő. A lakosság nagymértékben szennyezett levegőt lélegzik be. Hazánk is azon országok közé tartozik, ahol az értékek komoly aggodalomra adnak okot. A légszennyezésnek globálisan évente több millió halálos áldozata van, ráadásul kutatások alapján a demencia kialakulását is elősegíti, vagyis komoly terhet ró a közegészségügyre.
Ijesztő képest fest a Guardian elemzése Európa levegőjének minőségéről. A legfejlettebb technológiával gyűjtött, 1.400 földi mérőállomás és részletes műholdas képalkotás által mért adatok alapján szinte a földrész teljes lakossága – 98 százaléka – olyan levegőt lélegzik, amiben a 2,5 mikron alatti finomszemcsés részecskék (PM2,5) mértéke meghaladja a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által meghatározott egészségügyi határértéket. Egyes területeken a PM2,5 mértéke négyszer, de akár hatszor magasabb is lehet a kívánatosnál. Az európai lakosság kétharmada pedig olyan területen él, ahol a PM2,5 részecskék legalább kétszeres mennyiségben vannak jelen a határértékhez képest.
A rossz levegő hatásai
A finomszemcsés részecskék – magyarul szálló por – a 10 mikronnál kisebb részecskékre utal, amelyek sokáig a levegőben maradhatnak. De ezek közül is a legveszélyesebbek a 2,5 mikronnál kisebb részecskék, amelyek nemcsak a tüdőbe, de akár a véráramba is bekerülhetnek, ezáltal minden szervünket károsíthatják, és nem is ürülnek ki a szervezetünkből. Ezek a részecskék leginkább a folyékony vagy szilárd fosszilis tüzelőanyagok elégetése, beltéri fűtés vagy közlekedés által kerülnek a légkörbe. Számos egészségügyi probléma okozói, mint egyes szív- és tüdőproblémák, rák vagy cukorbetegség, de a demencia kialakulását is elősegíthetik. A földrészen évente körülbelül 400.000 haláleset írható a számlájukra, amiből a WHO szerint kb. 200.000 megelőzhető lenne a határértékek betartásával.
Ezek a halálesetek megelőzhetők lennének, és akkor még nem is említettük a több millió nem halálos kimenetelű esetet. A fogyatékossággal leélt éveket, a kórházi ellátásra szorulást, vagy más szennyeződések által keltett egészségügyi panaszokat
– mondja Dr. Hanna Boogaard, a US Health Effects Institute légszennyeződést vizsgáló szakértője.
Kelet-Európa – a cikk idesorolja hazánkat is – lényegesen rosszabb helyzetben van, mint a nyugati országok, de néhány nagyon ritka esettől eltekintve – ilyen Svédország vagy Észak-Skócia – sehol sem rózsás a helyzet. Észak-Macedónia vezet a szennyezettségi listán, itt az emberek kétharmada négyszeres PM2,5 értékű levegőt szív, de vannak olyan területek is – például a főváros, Skopje –, ahol ez az érték hatszorosa a WHO által meghatározott határnak. Hazánkban – olyan országokkal együtt, mint Románia, Albánia, Lengyelország és Szlovákia – a határérték kétszeresét lélegezzük be a legveszélyesebb részecskékből.
Az állattartó mezőgazdaság az egyik legnagyobb légszennyező
Az energiaszektor mellett az állatipar az egyik leginkább légszennyező. A tevékenységeihez köthető légszennyezéssel összefüggésbe hozható halálesetek száma igen jelentős. Egy idei kutatás azt is kimutatta, hogy Angliában az állattartó mezőgazdálkodás egyenesen a legnagyobb légszennyező az országban.
Ráadásul a közvetlen levegőbe jutó részecskék mellett az állatipar a klímaváltozás folyamatát is nagyban elősegíti, ami olyan légköri és egyéb természeti jelenségeket idézhet elő, amelyek tovább ronthatják a levegő minőségét, mint például az egyre gyakoribb és nagyobb kiterjedésű erdőtüzek.
