A legmodernebb kutatási és műholdas technikákkal végzett mérések alapján szinte teljes Európában rossz a levegő. A lakosság nagymértékben szennyezett levegőt lélegzik be. Hazánk is azon országok közé tartozik, ahol az értékek komoly aggodalomra adnak okot. A légszennyezésnek globálisan évente több millió halálos áldozata van, ráadásul kutatások alapján a demencia kialakulását is elősegíti, vagyis komoly terhet ró a közegészségügyre.
Ijesztő képest fest a Guardian elemzése Európa levegőjének minőségéről. A legfejlettebb technológiával gyűjtött, 1.400 földi mérőállomás és részletes műholdas képalkotás által mért adatok alapján szinte a földrész teljes lakossága – 98 százaléka – olyan levegőt lélegzik, amiben a 2,5 mikron alatti finomszemcsés részecskék (PM2,5) mértéke meghaladja a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által meghatározott egészségügyi határértéket. Egyes területeken a PM2,5 mértéke négyszer, de akár hatszor magasabb is lehet a kívánatosnál. Az európai lakosság kétharmada pedig olyan területen él, ahol a PM2,5 részecskék legalább kétszeres mennyiségben vannak jelen a határértékhez képest.
A rossz levegő hatásai
A finomszemcsés részecskék – magyarul szálló por – a 10 mikronnál kisebb részecskékre utal, amelyek sokáig a levegőben maradhatnak. De ezek közül is a legveszélyesebbek a 2,5 mikronnál kisebb részecskék, amelyek nemcsak a tüdőbe, de akár a véráramba is bekerülhetnek, ezáltal minden szervünket károsíthatják, és nem is ürülnek ki a szervezetünkből. Ezek a részecskék leginkább a folyékony vagy szilárd fosszilis tüzelőanyagok elégetése, beltéri fűtés vagy közlekedés által kerülnek a légkörbe. Számos egészségügyi probléma okozói, mint egyes szív- és tüdőproblémák, rák vagy cukorbetegség, de a demencia kialakulását is elősegíthetik. A földrészen évente körülbelül 400.000 haláleset írható a számlájukra, amiből a WHO szerint kb. 200.000 megelőzhető lenne a határértékek betartásával.
Ezek a halálesetek megelőzhetők lennének, és akkor még nem is említettük a több millió nem halálos kimenetelű esetet. A fogyatékossággal leélt éveket, a kórházi ellátásra szorulást, vagy más szennyeződések által keltett egészségügyi panaszokat
– mondja Dr. Hanna Boogaard, a US Health Effects Institute légszennyeződést vizsgáló szakértője.
Kelet-Európa – a cikk idesorolja hazánkat is – lényegesen rosszabb helyzetben van, mint a nyugati országok, de néhány nagyon ritka esettől eltekintve – ilyen Svédország vagy Észak-Skócia – sehol sem rózsás a helyzet. Észak-Macedónia vezet a szennyezettségi listán, itt az emberek kétharmada négyszeres PM2,5 értékű levegőt szív, de vannak olyan területek is – például a főváros, Skopje –, ahol ez az érték hatszorosa a WHO által meghatározott határnak. Hazánkban – olyan országokkal együtt, mint Románia, Albánia, Lengyelország és Szlovákia – a határérték kétszeresét lélegezzük be a legveszélyesebb részecskékből.
Az állattartó mezőgazdaság az egyik legnagyobb légszennyező
Az energiaszektor mellett az állatipar az egyik leginkább légszennyező. A tevékenységeihez köthető légszennyezéssel összefüggésbe hozható halálesetek száma igen jelentős. Egy idei kutatás azt is kimutatta, hogy Angliában az állattartó mezőgazdálkodás egyenesen a legnagyobb légszennyező az országban.
Ráadásul a közvetlen levegőbe jutó részecskék mellett az állatipar a klímaváltozás folyamatát is nagyban elősegíti, ami olyan légköri és egyéb természeti jelenségeket idézhet elő, amelyek tovább ronthatják a levegő minőségét, mint például az egyre gyakoribb és nagyobb kiterjedésű erdőtüzek.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.