A Greenpeace jelentése szerint az EU költségvetésének közel egyötödét – a tanulmány becslései szerint 28.5 milliárd és 32.6 milliárd euró közötti összeget – az állattenyésztés támogatására költi.
Az utóbbi időben egyértelművé vált, hogy a bolygónk fenntarthatósága érdekében a globális húsfogyasztásnak radikálisan csökkennie kell. Az erre irányuló kutatásokból csak néhányat említve:
- Januárban az EAT-Lancet tudósokból álló bizottsága átfogó jelentésében kifejtette, a növényi étrend felé való globális elmozdulás elengedhetetlen a bolygónk és az egészségünk érdekében
- Az ENSZ környezetvédelmi programja vegán cégeknek adományozta a legutóbbi Föld Bajnokai Díjat tudomány és innováció kategóriában, és kijelentette: jelenleg a húsfogyasztás a Föld legnagyobb, megoldásra szoruló problémája
- Egy, az Oxfordi Egyetem megbízásából készült tanulmány szerint az egyéni ökológiai lábnyom csökkentésének, illetve a bolygó fenntarthatóságának leghatásosabb módja a növényi étrendre való átállás
A Greenpeace átfogó jelentésében rámutat azokra a rendszerszintű problémákra, amelyek útjában állnak a fenntarthatóbb életmód felé való elmozdulásnak.
A kutatás rövid összefoglalója
Az ipari hús- és tejtermelés, illetve ezek túlzott fogyasztása súlyos következményekkel jár a klímára, a környezetre és az egészségünkre nézve. Az erre irányuló, folyamatosan gyarapodó tudományos bizonyítékhalmaz egyértelműbben mutatja, mint eddig bármikor, mennyire sürgősen csökkentenünk kell az állati termékek termelését és fogyasztását. Az európai fogyasztási szokások és termelési szintek bőven túlmennek minden egészségügyi, környezetvédelmi és klímabeli határon, amit a tudomány felállított.
Az Európai Unióban az átlagos egy főre eső húsfogyasztás a globális átlag kétszerese. A jelentés az ipari állattenyésztés és a túlzott húsfogyasztás hatásaira vonatkozó tudományos bizonyítékok fényében készült a Greenpeace megbízásából, és főképp arra irányul, hogy kiderítse, jelenleg mire használják fel az EU Közös Agrárpolitikáján (KAP) keresztül érkező közpénzeket.
Az adatok szerint az EU mezőgazdasági területeinek több, mint 71%-a az állatállomány etetésére szolgál. Ha a legelőket nem, csak a termőföldeket vesszük számításba, láthatjuk, hogy a szántóföldek több, mint 63%-a az állatok számára termel takarmányt, nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt élelmiszert.
A KAP farmméretre vonatkozó pénzelosztási modelljének és az állattenyésztés támogatására közvetlenül kifizetett pénzek figyelembevételével kijelenthető, hogy az EU 28.5 milliárd és 32.6 milliárd euró közötti összeget költ az állattenyésztésre és a takarmánytermesztésre – ez az EU teljes éves költségvetésének egyötöde.
A jelentés megállapítja, hogy a KAP szervezetének változtatnia kell a politikáján az állattenyésztési ágazat óriási környezeti, klímabeli, természeti és egészségügyi hatására való tekintettel, és vissza kell fordítania a jelenlegi, egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági gyakorlatok irányzatát, aminek a kialakulásához nagyban hozzájárult.
A Greenpeace szerint az EU-nak az agrártámogatási alap pénzét a jövőben a több gyümölcs- és zöldségtermesztésre való ösztönzésre kell felhasználnia.
A kevesebb hús- és tejterméket tartalmazó étrendre való átszokás nem csak sok egészségügyi problémát oldala meg, de rengeteg földterületetet is felszabadítana, amit így visszaadhatnánk a természetnek.
– nyilatkozott a Greenpeace EU agrárpolitikai igazgatója, Marco Contiero.
Egy rossz rendszerben ragadtunk
Az állati fehérjefogyasztás Európában a hús- és tejipari termelés megnövekedését követően 80%-kal nőtt a hatvanas évek óta.
Globálisan nézve a mezőgazdasági területek 80%-át legelőnek vagy takarmánytermesztésre hasznáják, az ebből származó élelmiszerek viszont a kalóriabevitel mindössze 18%-át adják.
Tim Benton, az angliai Leeds-i Egyetem professzora a témában a következőket mondta:
Hosszú távon egyre kevesebb értelme van olyan termelést támogatni, aminek a gazdasági haszna alulmarad a valódi árához képest. […] Ez nem egy olyan egyszerű történet, hogy az állattenyésztők a rosszfiúk és kész.
Ők is csak benne ragadtak egy olyan rendszerben, ami azt támogatja, hogy több legyen a termelés, még akkor is, ha ennek széleskörű társadalmi következményei vannak a környezeti és egészségügyi hatásából fakadóan.
A tudományos bizonyítékok egyre inkább megkérdőjelezhetetlenül egyérteművé teszik, hogy a Föld lélekszámát tekintetbe véve a jelenlegi fogyasztási szokásaink fenntarthatatlanok.
Ehhez te is hozzájárulsz, a legnagyobb mértékben azzal, hogyan döntesz a mindennapjaidban, mit emelsz le a bevásárláskor a polcról.
A te kezedben van a döntés: a jelened minőségével élhető vagy sivár jövőt támogatsz?
