A Greenpeace jelentése szerint az EU költségvetésének közel egyötödét – a tanulmány becslései szerint 28.5 milliárd és 32.6 milliárd euró közötti összeget – az állattenyésztés támogatására költi.

Az utóbbi időben egyértelművé vált, hogy a bolygónk fenntarthatósága érdekében a globális húsfogyasztásnak radikálisan csökkennie kell. Az erre irányuló kutatásokból csak néhányat említve:

A Greenpeace átfogó jelentésében rámutat azokra a rendszerszintű problémákra, amelyek útjában állnak a fenntarthatóbb életmód felé való elmozdulásnak.

A kutatás rövid összefoglalója

Az ipari hús- és tejtermelés, illetve ezek túlzott fogyasztása súlyos következményekkel jár a klímára, a környezetre és az egészségünkre nézve. Az erre irányuló, folyamatosan gyarapodó tudományos bizonyítékhalmaz egyértelműbben mutatja, mint eddig bármikor, mennyire sürgősen csökkentenünk kell az állati termékek termelését és fogyasztását. Az európai fogyasztási szokások és termelési szintek bőven túlmennek minden egészségügyi, környezetvédelmi és klímabeli határon, amit a tudomány felállított.

Az Európai Unióban az átlagos egy főre eső húsfogyasztás a globális átlag kétszerese. A jelentés az ipari állattenyésztés és a túlzott húsfogyasztás hatásaira vonatkozó tudományos bizonyítékok fényében készült a Greenpeace megbízásából, és főképp arra irányul, hogy kiderítse, jelenleg mire használják fel az EU Közös Agrárpolitikáján (KAP) keresztül érkező közpénzeket.

Az adatok szerint az EU mezőgazdasági területeinek több, mint 71%-a az állatállomány etetésére szolgál. Ha a legelőket nem, csak a termőföldeket vesszük számításba, láthatjuk, hogy a szántóföldek több, mint 63%-a az állatok számára termel takarmányt, nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt élelmiszert.

Állatok felhízlalására szánt növények
Carol M Highsmith / Rawpixel

A KAP farmméretre vonatkozó pénzelosztási modelljének és az állattenyésztés támogatására közvetlenül kifizetett pénzek figyelembevételével kijelenthető, hogy az EU 28.5 milliárd és 32.6 milliárd euró közötti összeget költ az állattenyésztésre és a takarmánytermesztésre – ez az EU teljes éves költségvetésének egyötöde.

A jelentés megállapítja, hogy a KAP szervezetének változtatnia kell a politikáján az állattenyésztési ágazat óriási környezeti, klímabeli, természeti és egészségügyi hatására való tekintettel, és vissza kell fordítania a jelenlegi, egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági gyakorlatok irányzatát, aminek a kialakulásához nagyban hozzájárult.

A Greenpeace szerint az EU-nak az agrártámogatási alap pénzét a jövőben a több gyümölcs- és zöldségtermesztésre való ösztönzésre kell felhasználnia.

A kevesebb hús- és tejterméket tartalmazó étrendre való átszokás nem csak sok egészségügyi problémát oldala meg, de rengeteg földterületetet is felszabadítana, amit így visszaadhatnánk a természetnek.

– nyilatkozott a Greenpeace EU agrárpolitikai igazgatója, Marco Contiero.

Egy rossz rendszerben ragadtunk

Az állati fehérjefogyasztás Európában a hús- és tejipari termelés megnövekedését követően 80%-kal nőtt a hatvanas évek óta.

Globálisan nézve a mezőgazdasági területek 80%-át legelőnek vagy takarmánytermesztésre hasznáják, az ebből származó élelmiszerek viszont a kalóriabevitel mindössze 18%-át adják.

Földterület 75%-át állattenyésztésre használjuk
Carol M Highsmith / Rawpixel

Tim Benton, az angliai Leeds-i Egyetem professzora a témában a következőket mondta:

Hosszú távon egyre kevesebb értelme van olyan termelést támogatni, aminek a gazdasági haszna alulmarad a valódi árához képest. […] Ez nem egy olyan egyszerű történet, hogy az állattenyésztők a rosszfiúk és kész.

Ők is csak benne ragadtak egy olyan rendszerben, ami azt támogatja, hogy több legyen a termelés, még akkor is, ha ennek széleskörű társadalmi következményei vannak a környezeti és egészségügyi hatásából fakadóan.

A tudományos bizonyítékok egyre inkább megkérdőjelezhetetlenül egyérteművé teszik, hogy a Föld lélekszámát tekintetbe véve a jelenlegi fogyasztási szokásaink fenntarthatatlanok.

Ez is érdekelhet ➡  A halfeldolgozók 70%-a megszegi a környezetvédelmi szabályokat

Ehhez te is hozzájárulsz, a legnagyobb mértékben azzal, hogyan döntesz a mindennapjaidban, mit emelsz le a bevásárláskor a polcról.

A te kezedben van a döntés: a jelened minőségével élhető vagy sivár jövőt támogatsz?

 


 

Oszd meg - 1 kattintás!
Prove.hu
Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.