Egészen biztosan mindenki, aki ezt olvassa, hallott róla a napokban, hogy lángokban áll az Amazonas. Egészen biztos az is, hogy ez mindenkit valamelyest elszomorít, hiszen a szemünk láttára haldoklik az egyik legnagyobb természeti kincsünk.

De hányan vannak azok, akik elmélyedtek annyira a témában, hogy tisztában vannak a tűz okával és a lehetséges következményeinek mértékével is? Hányan vannak azok, akik tudják, hogy nekik is, több tízezer kilométerről is akár, közük van hozzá, és tehetnek ellene?

Ha ez számodra is meglepő, olvass tovább – elmondjuk, miért, és mit tehetsz Te.

Amazonas erdőtűz - 2019 augusztus 21
Ueslei Marcelino / Reuters

Mi folyik az esőerdőben?

Ahhoz, hogy megértsük, miért ég most a bolygónk oxigénjének 20%-át adó rengeteg, először is meg kell értenünk a gazdasági érdekek mozgatórugóinak működését. Csak az elmúlt 50 évben az amazonasi esőerdő 17%-át irtottuk ki különböző iparágak térhódítása érdekében: főként a marhahús, tejtermékek, pálmaolaj, különböző papírtermékek, fa, és a takarmányként használt szójabab miatt.

Sokszor hallunk a pálmaolaj szörnyűségeiről, és valóban, ennek a terméknek a jelenlegi kitermelési módja fenntarthatatlan. Az viszont sokak számára új információ, hogy a szarvasmarha-tenyésztés felelős az amazonasi erdőirtás 80 százalékáért. 

Csak a szarvasmarha-tenyésztés miatti erdőirtás évi 340 millió tonna szén-dioxidot termel, ami a világ évi szén-dioxid-kibocsátásának 3.4%-a. A trópusi erdőirtások a globális üvegházhatású gázkibocsátások 20 százalékáért felelősek, ami több, mint az egész közlekedési szektoré.

Ebbe még nem is számoltuk bele a szarvasmarha-tartással járó metánkibocsátást: a szarvasmarhák emésztőrendszeréből és a trágyából összeadódó gázok a világ metánkibocsátásának 37 százalékáért felelősek. A metán, bár rövidebb ideig tartózkodik a légkörben, harmincszor erősebb üvegházhatással bír, mint a szén-dioxid.

Az Amazonasban elterjedt úgynevezett slash-and-burn mezőgazdaság lényege, hogy a legszárazabb időszakban először kivágják a növényzetet, majd hagyják elszáradni, végül pedig felgyújtják, így teremtve új mezőgazdasági területeket.

A legújabb hírek szerint ez a mezőgazdasági gyakorlat az oka a jelenleg megállíthatatlanul pusztító amazonasi erdőtüzeknek.

Az amazonasi esőerdő 76%-a brazil területen található. Bár az országban törvény tiltja, hogy a marhahús-feldolgozó és csomagoló cégek illegálisan felégetett farmterületekről vásároljanak marhát és takarmányt, a gyakorlatban mégis megteszik.

De ki ezért a felelős?

Az Amazon Watch idei jelentésében 56 olyan brazil cégről ad részletes leírást, amelyeket 2017 óta valamilyen módon megbírságoltak olyan, az amazóniai esőerdőben folyatott illegális tevékenységekért, mint az erdőirtás, a korrupció és a rabszolgamunka.

A törvények ellenére az amazonasi erdőirtás folyamatosan növekszik: csak 2015 és 2016 között 29 százalékkal. Figyelembe véve, hogy az erdőirtás 80 százalékáért a szarvasmarha-tenyésztés felelős, ebből már könnyű arra következtetni, hogy az illegálisan tenyésztett állatokra és termesztett takarmányra óriási a kereslet, de kézzel foghatóbb bizonyítékok is vannak rá.

Az Amazon Watch jelentése szerint az egyik a legálisan és illegálisan történő erdőirtások aránya: Brazíliában csak Mato Gasso államban az erdőirtás 85 százaléka illegálisan történt 2018-ban. A másik pedig a számtalan, Brazíliában működő mezőgazdasági cég, akikről sorra derül ki környezetkárosító bűncselekmények sorozata. 

Ezt azért is elengedhetetlen figyelembe venni, mert Brazília a világ legnagyobb marhahús-exportőre. És aki azt hiszi, hogy ennek nagy része Észak-Amerikába megy, és Európának kevés köze van hozzá, az téved: 2018-ban az Európába exportált marhahús 41%-a Brazíliából érkezett.

A jelentés részletesen bemutatja azt is, a nyugati világ nem csak elnéző ezekkel a bűntettekkel szemben, de az európai és amerikai piac óriási befektetésekkel és az illegális tevékenységekből származó termékek importálásával támogatja is őket.

Amazonas tűz - leégett esőerdő
Ueslei Marcelino / Reuters

És nem csak a marhahúsról van szó: Kína után Európa a második legnagyobb importőre a szójának, és főként nem a vegetáriánusok vagy az ázsiai éttermek miatt: az Európába érkező szója 87 százalékából állati takarmány lesz. A világ szójatermelésének közel fele, 48 százalék Brazíliában és Argentínában történik.

Az európai takarmányszója felét baromfietetésre használják fel, a többit nagyrészt pedig a sertés- és szarvasmarha-tenyésztésben hasznosítják. És hogy egy lépéssel még közelebb kerüljünk: Magyarországra is évi 600 ezer tonna takarmányszója érkezik Brazíliából, Argentínából és az USA-ból, tehát még akkor is hozzájárulunk az erdőirtáshoz, ha magyar húst vásárolunk.

Az Amazonasban jelenleg a slash-and-burn mezőgazdaság körforgásában az év ezen szakaszában az égetés folyik. És hogy hogyan jutottunk oda, hogy ezek a “kis” tüzek jelenleg megállíthatatlanul és az egész világot ökológiai katasztrófával fenyegetve terjednek: ez az új szélsőjobboldali brazil kormánynak köszönhető.

Jair Bolsonaro, Brazília jelenlegi államfője a termelés növelése érdekében olyan, évtizedek alatt kiharcolt védőintézkedéseket tett semmissé januári beiktatása óta, amelyek nélkül az egyébként is rettentően intenzív mezőgazdasági tevékenységektől szenvedő esőerdő még ennél is fokozottabban van kitéve az illegális erdőirtásoknak.

Az Amazon Watch jelentése szerint a Környezetvédelmi Minisztériumot például teljesen megfosztották autonómiájától, és többé nem tartozik a hatásköre alá az erdőirtás elleni küzdelem, ami az 1980-as környezetvédelmi törvénykezések óta volt a minisztérium feladata.

Andrew Miller, az Amazon Watch érdekképviseleti igazgatója a következőket nyilatkozta a Green Matters-nek:

A Bolsonaro-kormány nem tartatja be a környezetvédelmi törvényeket. Csökkentik a költségvetéseket, és jelenleg azon dolgoznak a brazil kongresszusban, hogy megváltoztassák a törvényeket. Hatalmas harc folyik most, konkrétan ezen a héten, amikor ezek az erdőtüzek pusztítanak, a brazil kormány a környezetvédelmi törvények lazítását indítványozza.

Bolsonaro a törvényhozási szintekre a legrosszabb embereket jelölte ki miniszternek. Pont olyan stílusban, mint Trump, olyan embereket vett fel a különböző iparágak szabályozására, akik pontosan azokból az iparágakból jöttek.

Miért érint mindenkit, hogy ég az Amazonas?

Az erdőirtás nem csak az ott élő állatokat és növényeket érinti. Az Amazonasban körülbelül 400 őslakos törzs él, akik közvetlen áldozatai a mezőgazdaság erőszakos terjeszkedésének. 

Miller így fogalmaz: 

Az erdőirtás – az embereknek a fakivágás jut róla eszébe, és hogy ez milyen hatással van az ottani állatokra, az élővilágra. De az erdőirtás szorosan kapcsolódik az erdőben élő emberekkel szembeni erőszakhoz is – őslakosok és nem őslakos, de az esőerdőben élő emberekről van szó. És ezeknek az emberek az erdő a megélhetésük. Az egész életüket ott töltik.

Alább egy augusztus 21-én közzétett videó látható, amelyen egy őslakos nő feldúltan, sírva azt kiabálja:

Ezek a seggfejek idejöttek és leégették a rezervátumunkat. Azt akarom, hogy a világsajtó lássa ezt.

Az őslakosok szenvedésének valósága a nyugati embertől távol állhat, de könnyű közelebb hozni: az amazonasi esőerdő adja a világ oxigénjének 20%-át, ráadásul az óceánokon kívül a világ legnagyobb szénelnyelőiről van szó, tehát pusztításukkal folyamatosan szén-dioxid szabadul ki a légkörbe, meggyorsítva ezzel a klímakatasztrófa bekövetkezését, ami mindannyiunkra veszélyes.

A brazil kormány tétlensége, sőt, bátorító magatartása az erdőpusztítással szemben nem hagyott más esélyt egyes törzseknek, mint hogy a kormányra való támaszkodást maguk mögött hagyva, maguk kezdjék el megvédeni az esőerdőt.

Miller úgy magyarázza,

Hihetetlen módon vannak olyan őslakos törzsek, akik nem támaszkodnak a kormányra, hogy megvédjék a területeiket, mert ahhoz túl fontosak.

Ehelyett őrséget szerveznek a területük járőrözésére, szembeszállnak a behatolókkal, illegális erdőirtókkal és bányászokkal, és elkergetik őket, ami elképesztő dolog, figyelembe véve, hogy az iparosok mennyire erőszakosak tudnak lenni.

Tehát a helyi közösségek így védik meg az Amazonast és a környezetet, de tágabb értelemben ők a klíma frontvonal védői is.

Te tudtad, hogy te is hálával tartozol az amazonasi őslakosoknak?

Marhahús helyett növényi hús

Mit tehetsz Te?

Ha úgy érzed, kivennéd a részed abból, hogy az Amazonas továbbra is a Föld tüdejeként szolgálhasson, segíthessen féken tartani a klímaváltozást és otthona maradhasson az őslakosoknak, az állatoknak és a növényeknek, van néhány dolog, amit megtehetsz.

Miller szerint azzal teheted a legtöbbet, ha nem fogyasztasz húst és tejterméket: 

Abba kell hagynunk a húsfogyasztást. Nem szabad többé a piacának lennünk ezeknek a termékeknek, nem szabad többé a gazdasági hajtómotornak lennünk ezen tevékenységek mögött.

Ha részt vennél a klímaváltozást előidéző és biodiverzitást gyilkoló tevékenységek elleni harcban, akkor a következő lista segítségedre lehet:

Oszd meg - 1 kattintás!
Prove.hu
Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.

1 hozzászólás

Írd le a véleményed!