Az esetet követően a legtöbb nyércet sikerült újra elfogni, lelőni, vagy csapdába ejteni, de körülbelül tízezer állat továbbra sincs meg.
Múlt hét kedden ismeretlen tettes(ek) betörtek az Ohio állam északnyugati részén, Cincinnatitől 150 km-re található Lion Farms USA nyércfarm telephelyére, ahonnan a Van Wert megyei sheriffhivatal állítása szerint 25-40.000 közötti nyércet eresztettek szabadon ketreceikből.
Az akció elég nagy médiavisszhangot keltett, számos helyi hírcsatorna videós riportban számolt be az állatok kiszabadításáról. A leírások szerint a közelben lévő 127-es főúton olyan sok gázolás történt az esetet követően, hogy a rendőröknek hókotrót kellett hívniuk a tetemek eltakarításához.
„A közlekedési ügyosztály együttműködését kellett kérnünk a gázolások következtében fellépő útviszonyok miatt és a takarítás elvégzésére, nehogy baleset történjen” – nyilatkozta Thomas Riggenbach sheriff.
Ezzel együtt megkérte a lakosságot, hogy ne próbálják egyedül elfogni az állatokat. Habár az emberre nagy valószínűséggel semmilyen veszélyt nem jelentenek ezek a ragadozók, célszerű tapasztalt befogók segítségét kérni.
Az állatok lelövése engedélyezett, amennyiben azok magánterületre tévednek. Ez felvethet bizonyos jogi problémákat, a nyércvadászat technikailag ugyanis tiltott Ohio államban.
A hatóságok szerint a helyi állatállomány veszélyben lehet, különösen a kacsák, tyúkok, kisebb háziállatok, a nyércek ugyanis előszeretettel támadnak náluk nagyobb prédára. A halastóval rendelkező lakóházak környékén is feltűnhetnek.
Mark Flint, az Ohiói Állami Egyetem Zoo and Wildlife Conservation Medicine, Ecosystem Health and One Welfare program vezetője azt mondta, hogy a nyércek legfeljebb félelemből támadnak emberre. Kifejtette azt is, hogy a tél közeledtével az eddig ketrecben tartott ragadozók jó eséllyel nem lesznek képesek túlélni a vadonban.
„Ezek a nyércek háziasított állatok, amiket naponta etettek, elláttak, gondoztak. Most magukra vannak utalva, miközben a hőmérséklet fagypont alá esik és élelemből is kevés található. Sajnálatos módon ez magas halálozási arányt fog jelenteni” – adott hangot aggodalmának.
A pandémia kapcsán a nyércfarmok sűrűn szerepeltek a hírekben, az állatok ugyanis sokáig hordozhatják és emberre is átörökíthetik a vírust, ráadásul mutálódni is képes bennük a kórokozó. Ám míg például Dániában 17 millió állatot öltek le a terjedés megakadályozása végett, Hollandiában pedig betiltották a nyércfarmok üzemelését, az Államokban továbbra is törvényesen működnek.
Eddie Meyer, a farm tulajdonosa a WPTA21-nek elmondta, hogy nagyjából az állatok 80%-át sikerült befogni, vagy maradtak a ketreceikben, de az újra elfogott állatokat egyébként is le fogják lőni, mert a vadonban ki voltak téve mindenféle fertőzéseknek.
A telep egyik épületének falára az „ALF We’ll be back” (ALF Visszatérünk) feliratot fújták piros festékszóróval, emiatt a hatóságok azt gyanítják, hogy az Animal Liberation Front (ALF) aktivistái állhatnak a nyércek kiszabadítása mögött.
A hónapban nem ez volt az egyetlen állatjogi megmozdulás, ami szőrmefarm ellen irányult, bár egyértelműen ez a legnagyobb. A szintén ohiói Tonn’s Mink Farm és a michigani Pipkorn Mink Ranch volt hasonló akciók célpontja.
Az érme másik oldala az Animal Liberation Front sajtóirodájától
A sokak által csak öko-terroristáknak tartott Animal Liberation Front egy vezető nélkül, decentralizáltan működő állatjogi aktivista csoport.
Észak-amerikai sajtóközpontjuk (NAALPO) – ahova névtelen források juttatják el a híreket – az eset kapcsán kiadott egy nyilatkozatot, miszerint hozzájuk még nem érkezett bejelentés a betöréssel kapcsolatban, de erős a gyanú, hogy a szervezethez köthető megmozdulásról van szó. A nyilatkozat felsorolja azokat a nézőpontokat, amelyek rendre kimaradtak a médiából.
Leírják, hogy mivel pár héten belül kezdődik a nyúzási időszak, az állatokra a telepen biztos halál várt volna anális elektrosokk, elgázosítás, vagy agyonverés formájában. A ketrecben tartott nyércek pedig annak ellenére, hogy akár több nemzedéken keresztül is élhetnek fogságban, genetikailag nem mutatnak különbséget vadon élő társaikkal. Vagyis a fogságból kimenekített nyércek nagy valószínűséggel teljesen jól ellesznek a vadonban és átvészelik a telet. Ezt rádióadós nyakörvvel ellátott állatokkal végzett kísérletek bizonyítják.
Azt is tagadják, hogy a helyi ökoszisztéma, vagy az ember közelében lévő létesítmények veszélyben lennének, a nyércek ugyanis lehetőleg kerülik az emberlakta területeket.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.