Állatok

Mutálódott a koronavírus a dán szőrmeiparban – tizenhétmillió nyércet ölnek meg a hatóságok

Thorbjorn Jepsen egy nyércet tart DániábanFotó: Henning Bagger/Ritzau Scanpix/Reuters

Mutálódott koronavírus (COVID-19) kezdett el terjedni Dániában, ami a szakemberek szerint a szőrmeiparban tenyésztett nyércekről terjedt át az emberre. A dán kormány elrendelte közel 17 millió állat megölését és több területen teljes karantént vezettek be.

A megváltozott vírus negatív hatással lehet a jövőbeli koronavírus-vakcinák előállítására is, ugyanis jelentősen gyengíti a szervezet antitestképző képességét. Ezzel az intézkedéssel egyébként Dánia teljes nyérc-állományát kivégzik, ami akár a szőrmeipar végét is jelentheti az országban.

A hatóságok döntése alapján az érintett hét területen bezárják az éttermeket, bárokat, szórakozóhelyeket, valamint leáll a tömegközlekedés és nem lehet 10 főnél nagyobb rendezvényeket tartani egészen december 3-ig

Mivel a skandináv ország a világ egyik szőrmeipari óriása, azon belül is nyércnagyhatalom – amiben Magyarország is az elsők között szerepel -, ez lehet a keserédes kezdete egy szőrmementes jövőnek. Az állatok mészárlása már elkezdődött a múlt hónap végén, amikor az első fertőzött egyedeket megtalálták.

Magnus Heunicke egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a Dániában elhunyt 783 betegnek nagyjából a fele a nyércfarmokról származó víruzstörzshöz köthető.

Spanyolország több, mint 100.000 nyércet vágott le júliusban, miután ott is megjelentek fertőzött állatok. Hollandiában szintén több tízezer állatot kellett megölni, hogy megakadályozzák a farmokról induló terjedést – írja a BBC.

Az állathasználat és a zoonózisok kapcsolata

Ezzel a furcsa és idegenül csengő kifejezéssel érdemes megismerkedni, ugyanis az utóbbi évtizedekben a legtöbb pandémiát zoonózis okozta: olyan betegségek, amelyek állatról emberre terjedhetnek át.

Jelenlegi tudásunk szerint zoonózis a COVID-19 is, amelynek kiindulópontja a kínai Vuhan városának egy élőállat piaca volt, ahol csirkét, kutyát, kígyót, denevért, sertést és egyéb állatokat vásárolhattak a helyiek.

Sokak számára talán meglepő, hogy a jelenleg ismert 1400 kórokozó közül 800 állatoktól ered. A COVID-19 tehát csak egy a rengeteg betegségből, ami képes fajok között átlépve embert is fertőzni.

Azonban nem ez az első eset a 21. században, hogy állatról emberre terjedő betegség világjárvánnyá nőtte ki magát. A korábbi koronavírusok, a SARS és a MERS eredete is állatokhoz köthető, illetve a madárinfluenza és a sertésinfluenza is.

Sőt, 2007-ben, a SARS után néhány évvel több tanulmány is próbált figyelmeztetni, hogy nagy az esély hasonló járvány felbukkanására, emellett majdnem minden évben látunk rá példát, hogy állatoktól eredő, emberre veszélyes kórokozókat fedeznek fel.

Legtöbbször a hordozó állattal való közvetlen kapcsolat által, vagy húsevéssel terjednek át emberre ezek a betegségek.

A nagyipari állattartás miatt keletkeznek a zoonózisok
Konrad Łoziński

A probléma nem máshol keresendő

Azt gondolhatnánk, hogy a probléma megoldódik, ha az egzotikus, távoli Ázsiában abbahagyják a furcsa kulturális szokásaikat. Ha nem esznek többé vadállatokat, akkor nem fognak többé hasonló betegségek világjárvánnyal fenyegetni.

Azonban az Európai nagy (és kisüzemi) állattartás során ugyanígy több tízmilliárd állatot mészárolnak le évente; sokkal többször annyit, mint a kínai húspiacokon.

A járványkutatók szerint ugyanis jelenleg az egyik legnagyobb epidemiológiai (járványtani) fenyegetést az állattenyésztés jelenti.

Ezek közül különösen veszélyesek a nagyüzemi állattelepek, ahol rengeteg beteg állat él apró helyre összezsúfolva, alacsony az egyedek genetikai sokfélesége, valamint a megterhelő életciklus és rossz körülmények miatt gyenge az immunrendszerük, így hajlamosabbak a megbetegedésre. A ma elfogyasztott hús nagy része ilyen helyekről származik.

1985 és 2010 között több, mint 80 százalékkal nőtt a globális sertéstenyésztés. Mivel a használható hely a bolygón véges, ez az állattartás koncentráltságának növelésével is járt: egyre kisebb helyeken tenyésztenek egyre több állatot.

Ezen időszak alatt – 1985 és 2010 között – 73 új kórokozót azonosítottak világszerte sertésfarmokon; ezeknek 82 százalékát a világ legnagyobb sertéstermelő országaiban, ahol a legtöbb és legintenzívebben működő farm van.

Ez a 73 kórokozó közé tartozik a 2009-2010-es sertésinfluenza kirobbantója is, amely a becslések szerint 100-400 ezer fő közötti ember halálát okozta, majd további 180 ezer emberét, akik betegség utáni komplikációkba haltak bele.

Nem csak a vírusokkal van a baj

Az eddig említett járványok mind vírusok, a legtöbb állatról emberre terjedő betegség ugyanis vírusos eredetű. Viszont amikor fertőző betegségekről beszélünk, általában négyféle kórokozót különítünk el egymástól: vírusokat, baktériumokat, gombákat és egysejtűeket.

Ezek egyike sem keverendő össze a másikkal, és a kezelésük is teljesen másképp folyik. Tehát antibakteriális tisztítószerekből is felesleges a koronavírus miatt pánikvásárolni, ugyanis semmi bizonyíték nincs rá, hogy jobban hatnának a vírus ellen, mint “hagyományos” társaik.

Az ipari állattartással kapcsolatban nem csak vírusokról kell beszélnünk, hanem bakteriális fertőzésekről is. A rossz körülmények miatt, amit feljebb említettünk, bevett szokás az üzemekben antibiotikumokkal kezelni az állatokat a fertőzéseik, betegségeik miatt.

Az állattenyésztésre jellemző túlzott használat miatt az EU-ban jelenleg tiltott megelőzés céljából antibiotikumot használni – tehát azon az elven, hogy a zsúfoltság, rossz higiénia és stressz miatt várhatóan betegek lennének az állatok, ezért előre kezelik őket.

Azonban ez a gyakorlatban nem teljesül: egy 2018-as kutatás szerint például a lengyel sertéstenyésztőknek 70 százaléka rutinszerűen használ antibiotikumot, a baromfitenyésztőknek pedig 82-88 százaléka.

Ez egyébként nem meglepő, az EU-s törvények nagy része ugyanis nem érvényesül olyan területeken, ahol részben az óriási mértékű termelés miatt gyakorlatilag ellenőrizhetetlenek a folyamatok.

A nagyüzemi állattartásban jellemző antibiotikum-használat a járványszakértők szerint az egyik legnagyobb fenyegetést jelenti az egészségügyre a világon.

Logikus lépésnek tűnik tehát, hogy az emberiség olyan állathasználattól mentes alternatívákra térjen át, mint például a növényi alapú étrend, a vegán bőr vagy a szőrmeipar teljes betiltása.

Hogy ezt a változást felgyorsítják-e a jelenlegi, és az éppen ránk leselkedő újabb pandémiák, a közeljövő majd megmutatja.

Prove
A Prove.hu segít, hogy a jó emberek jó döntéseket hozzanak - útmutatók a vegán életmódról, növényi étrendről és az állatjogokról.

1 hozzászólás

  1. Én 66 éves múltam csak a gyerekeim ,unokáimat féltem,nekem már mindegy.Akinek még nincs gyermeke ,most ne tervezen,nem jó ötlett…

Írd le a véleményed!

Mindjárt kész vagy!

Ide fogjuk küldeni a napi útmutatókat, ezért kérlek pontos adatokat adj meg.