A teveviadalok hívei szerint kulturális hagyomány Törökországban a hím tevék egymásnak ugrasztása, igazi sportesemény. Sokan mások azonban – köztük állatvédők és turisztikai érdekeltségű szervezetek – állatjogi ellenérveket hoznak fel a tevebirkózás betiltása érdekében.
A többségnek valószínűleg a tevegelés jut eszébe elsőre, ha azt hallja, tevéket zsákmányolnak ki turisztikai céllal. Létezik ugyanakkor más – aktívan bevetett – módja is annak, hogy kihasználják ezeket az állatokat. Törökországban valódi sporteseményként tekintenek a teveviadalokra. A helyiek és azok, akik sportként hivatkoznak ezekre az eseményekre, általában inkább tevebirkózás néven szokták emlegetni.
Azt, hogy ez a szokás miként alakult ki, nem lehet biztosan tudni. Mindenesetre egyes bizonyítékok alapján arra lehet következtetni, hogy mintegy 2400 évvel ezelőtt kezdődhetett ez a hagyomány. A teveviadal során két hím teve mérkőzik meg egymással, amelyikük feldönti az ellenfelét, azt kiáltják ki győztesnek – magyarázza a One Green Planet cikke.
Évente több mint 24 ilyen versenyt rendeznek meg Törökországban, november és március között, mert a hímek csak akkor harcolnak, mikor a nőstények tüzelnek. Ezeknek a versenyeknek a többsége valamilyen fesztiválhoz kapcsolódik, ahol körülbelül száz tevét kényszerítenek összecsapásokra. Mindegyiküknek legalább tíz mérkőzést kellene vívnia egy-egy versenyen.
A teveviadal mint kulturális örökség
Az állatvédők már évek óta rendre támadják a török országvezetést azért, amiért engedélyezi ezeket az eseményeket. Már 2022-ben is felszólalt ellene Gülgün Hamamcıoğlu, az Állatjogi Szövetség (HAYTAP) izmiri képviselője.
Kérem, számoljuk fel együtt ezt a szégyenletes képet, ezt a jelenetet, amely szégyent hoz az egész emberiségre
– fogalmazott akkor.
Hiába azonban az állatjogi aktivisták hangos tiltakozása évről évre, a török kormány továbbra is engedélyezi a teveviadalok megrendezését – arra hivatkozva, hogy az a török kultúra része. Hasonlóképpen az izlandi kormány is azért kezeli óvatosan a bálnavadászat témakörét, mert nagy hagyománya van az országban. Ha teljes egészében betiltanák, nagyjából olyan nagy felháborodást válthatnának ki egyes társadalmi rétegekből, mintha Magyarországon a hagyományos disznóvágás és disznótor illegálissá válna.
A tevebirkózás hívei rendszerint két érvet hoznak fel az esemény mellett.
- A támogatók szerint a hím tevék ösztönösen harcolnak egymással párzási időben. Az állatokat tehát nem kényszerítik bele a harcba, hiszen egyébként is ezt tennék maguktól is ebben az időszakban.
- A teveviadal turisztikai látványosságnak számít Törökországban, ebből fakadóan gazdasági érdeke is az államnak, hogy kitartson a „kulturális örökség” mellett.
Utóbbi szemponthoz azonban most már a – turisztikai érdekekkel is nyilvánvalóan – rendelkező Isztambuli Bárok Szövetségének is volt egy-két szava. A szervezet jelezte, hogy nem támogatják a teveviadalok megrendezését. Kritizálták a török törvényt, amely általánosságban tiltja az állatviadalok megrendezését, a tevebirkózást azonban nem.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.