Most olvasott cikk
Björk is felszólalt a bálnavadászat teljes betiltásáért

Björk is felszólalt a bálnavadászat teljes betiltásáért

Az énekesnő Björk a lazactenyésztés ellen küzdő aktivistáknak ajánlotta fel lemeze bevételét

Az izlandi énekesnő, Björk azt követően posztolt, hogy a kormány újfent megadta egy bálnavadászattal foglalkozó vállalatnak a zöld jelzést. Korábban egy állatjóléti jelentésre hivatkozva ideiglenesen betiltották ezt a tevékenységet.

Közösségi oldalán szólalt fel a bálnavadászat ellen Björk. Az izlandi énekesnő már korábban is kiállt a bálnák mellett. Júniusban például tüntetést vezetett az izlandi fővárosban, Reykjavíkban, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a bálnavadászat elleni nemzetközi petícióra.

Az Instagramon most egy illusztrációsorozatot posztolt, Styngvi, egy izlandi illusztrátor műveit. A két művész ezeknek a közzétételével szeretett volna hangot adni az izlandi kormány közelmúltban meghozott döntésével kapcsolatos ellenérzéseiknek.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Björk (@bjork)

A kabinet engedélyezte ugyanis a Hvalur HF-nek, az egyetlen megmaradt izlandi kereskedelmi bálnavadász cégnek, hogy ismét megkezdje az állatok leölését. Idén júniusban ideiglenesen betiltották a bálnavadászatot Izlandon, reagálva egy állatjóléti aggályokat megfogalmazó jelentésre.

Ebben a bizonyos hatósági jelentésben az áll, hogy 2022-ben összesen 148 bálnát vadásztak le az izlandi vizeken, és az esetek negyedében az állatokat egynél többször kellett meglőni, két bálnát négyszer, egynek pedig két órán keresztül tartott a haláltusája. Egy olyan esetet is kiemeltek, amikor egy állat szigonnyal a hátában nyert egérutat egy ötórás üldözést követően. Az izlandi vizeken tavaly levadászott bálnáknak mindössze 60 százaléka halt meg azonnal.

Csak intermezzo volt a felfüggesztés?

Konklúzióként az Izlandi Élelmiszer- és Állategészségügyi Hatóság (Matvælastofnun – MAST) azt állapította meg, hogy az aktuális gyakorlat nem felel meg a nemzeti állatjóléti előírásoknak.

A kormány először egyszerűen csak konstatálta az ebben szereplő megállapításokat, de konkrét lépéseket nem tartottak indokoltnak ezzel kapcsolatban. Később aztán – vélhetően a komoly állatvédelmi visszhangnak köszönhetően – a bálnavadászat ideiglenes betiltása mellett döntöttek.

A bálnavadászat már eddig is meglehetősen hullámzó reakciókat váltott ki a kabinetből. Az izlandi halászati és mezőgazdasági miniszter, Svandís Svavarsdóttir már 2022 februárjában arról beszélt,

kevés érv szól a mellett, hogy 2024-től is engedélyt kapjanak a bálnavadászok.

Hozzátette, az iparágnak a gazdasági jelentősége is egyre kisebb lett az elmúlt években, így már ezt a pontot is le lehet húzni a bálnavadászatot támogató érvek listájáról.

A májusban publikált jelentést követően aztán azon sajnálkozott, hogy „jogalapra lenne szükség a már kiadott licencek visszavonásához, ám a minisztériumom arról tájékoztatott, hogy ez a jogalap nem létezik”. Ehhez képest júniusban már azt mondta, „ha a kormány és a licencek nem tudják garantálni a jóléti követelmények teljesülését, akkor ezeknek a tevékenységeknek nincs jövőjük”. A kormányzati felfüggesztés azonban lejárt, és a Hvalur HF előtt ismét szabad a pálya, miközben a cég vélhetően ugyanazokkal a módszerekkel dolgozik, mint korábban.

A bálnavadászat mint kulturális örökség

Az izlandi kormány azért kezeli óvatosan a bálnavadászat témakörét, mert nagy hagyománya van az országban. Ha teljes egészében betiltanák, nagyjából olyan nagy felháborodást válthatnának ki egyes társadalmi rétegekből, mintha Magyarországon a hagyományos disznóvágás és disznótor illegálissá vágna.

A Whale and Dolphin Conservation (WDC) szerint Izlandon a bálnavadászatot nagyrészt az idősebb emberek és a part menti régiókban élők támogatják.

Ez azon a meggyőződésen alapul, hogy a bálnavadászat a halászathoz hasonló, része annak a képnek, hogy ez Izland, a tengerész nemzet büszke öröksége

– vélekedik a nonprofit szervezet.

A WDC azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a bálnavadászat nem kizárólag a helyiek felelőssége, hanem azon külföldi látogatóké is, akik fenntartják a keresletet a bálnahúsra.

„Izlandon, Norvégiában és Grönlandon a bálnavadászati ipart az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és az Európa többi részéről érkező turisták támogatják. Úgy tűnik, ők a repülőtéren hagyják az eszüket, és bálnahúst esznek, amikor ezekben az országokban nyaralnak” – jegyezte meg a szervezet.

(VegNews)

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.