Egy friss kutatás alapján valószínűsíthető, hogy az emberi tevékenység következtében fellépő légszennyezés negatívan befolyásolja a beporzás sikerességét. A University of Washington kutatói a ligetszépe virágaival és az őket beporzó szenderekkel végzett kutatásukban arra jutottak, hogy a légszennyező anyagok nagymértékben csökkentik a virág illatának beporzókra gyakorolt hatását. A jelenségnek széles körű következményei lehetnek, többek közt az emberre nézve is.
A légszennyezés nem csak az emberi egészségre van kifejezetten káros hatással. Egy friss kutatás szerint a beporzókat is nagymértékben gátolja a növények megtalálásában – adta hírül a The New York Times.
A University of Washington kutatói a ligetszépe (Oenothera pallida) növénnyel, valamint a növény beporzóinak számító szenderekkel végeztek kísérleteket, hogy kiderítsék, milyen mértékben befolyásolják a beporzás sikerességét a levegőben szálló szennyező anyagok.
A szóban forgó virág érdekessége, hogy éjjel nyílik. A szenderek pedig különösen kifinomult szaglással rendelkeznek. Dr. Riffel, a kutatás egyik szerzője szerint ebben a tekintetben legalább olyan jók, mint a kutyák.
Nagyon sokat aggódunk a légszennyezés emberi szervezetre gyakorolt hatásai miatt. De létezik egy másik életközösség, ami szintén kitett ezeknek a káros hatásoknak. Még csak most kezdünk ráeszmélni, milyen sokrétű a légszennyezés hatása
– mondta Joel Thorton, a University of Washintgon légkörkémikusa, a tanulmány egyik szerzője.
Elemezték a virág illatát
A kísérlethez először begyűjtötték a nyíló ligetszépe illatát, majd ezt kémiai elemzésnek vetették alá. A kutatóknak huszonkét különböző kémiai összetevőt sikerült izolálniuk a begyűjtött levegőmintákból. Ezt követően megvizsgálták a szenderek csápjainak elektromos reakcióit az egyes összetevőkre. Ily módon sikerült elkülöníteni azokat a vegyületeket, amelyek a beporzók odacsalogatásáért leginkább felelnek. Ezután állították elő a kutatók a saját mesterséges ligetszépe-illatanyagukat.
A kísérlethez egy szélcsatornát használtak, aminek az egyik végében elengedtek egy szendert, a másikban pedig a mesterséges illatanyagot árasztó művirág foglalt helyet. A légszennyező anyagok nélkül a rovarok rendre megtalálták a növényt, ám ez módosult, amikor az illatanyagot különböző kémiai összetevőkkel keverték.
Ezek közül az egyik a napközben jelen lévő ózon volt, a másik pedig a nitrátion, ami inkább éjszaka jellemző. Amíg az ózon hatása nem volt számottevő, a nitrátionnal degradált virágillat fajtól függően 50-100 százalékkal kevesebb látogatást kapott a beporzóktól. A kutatók a kísérletet a természetben is megismételték, a mesterséges növényeket igaziak mellé helyezve. Ebben az esetben a légszennyező anyagokkal kevert illatot árasztó növények egyes esetekben akár 70 százalékkal kevesebb látogatást kaptak, mint a társaik.
A légszennyezés hatása számottevő
A kutatás azért is fontos, mert jelenlegi életvitelünk elképzelhetetlen lenne a beporzók áldásos munkája nélkül. Nincsen semmi, amivel ki tudnánk váltani a beporzó rovarok tevékenységét. Nem véletlen, hogy eltűnésük vagy populációjuk drasztikus csökkenése rendre felmerül különböző világvége-forgatókönyvek témájaként.
A kutatók úgy gondolják, hogy a vizsgálatok eredményei jóval túlmutatnak a ligetszépe és a szenderek kapcsolatánál. A ligetszépe illatanyagában a beporzók bevonzásáért felelős vegyületek a virágos növények nagy részénél előfordulnak. Ezekre pedig a legtöbb beporzó érzékenyen reagál, vagyis itt nem egy elvont viszonyrendszerről van szó, hanem bizonyos mértékig általánosítható eredményekről.
A kutatók szerint a nagyvárosokban tapasztalható légszennyezés akár 75 százalékkal is csökkenthette a beporzók illatérzékelési távolságát az ipari forradalom előtti időkhöz képest.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.