Egy Rómában végzett hosszú távú kutatás megerősítette azt az összefüggést, hogy a légszennyezés hozzájárulhat különböző mentális betegségek kialakulásához. A mostani kutatás 1,7 millió alany kórtörténetét vetette össze légszennyezettségi adatokkal és egyéb, mentális betegségeket befolyásoló tényezőkkel. Az eredmények alapján a 30 és 64 éves kor közöttiek voltak a leginkább érintettek.
A légszennyezés és a mentális betegségek közötti kapcsolatra az utóbbi időben egyre több fény vetül. Ez volt az oka, hogy Dr. Federica Nobile vezetésével elkészült a legújabb kutatás, amely megerősíteni látszik azt az összefüggést, amit a két jelenség között eddig is gyanítottak. Dr. Nobile, a laziói egészségügyi szolgáltató epidemiológusa, valamint csapata 1,7 millió római polgár egészségügyi adatait elemezte egy 8 éves időtartamban. Az adatokat abból a szempontból vizsgálták, hogy hány alany került mentális betegséggel kórházba, vagy írtak fel számára antidepresszánsokat, antipszichotikumokat, hangulatjavítókat. Az adatokat később összevetették légszennyezettségi mutatókkal, valamint egyéb faktorokkal, mint a mélyszegénység, zajszennyezés, iskolai végzettség, illetve családi állapot.
A közelmúltban készült tanulmányok a légszennyezést összekapcsolták olyan pszichiátria betegségekkel, mint a depresszió, a szorongás és a pszichotikus zavarok. Viszont az összefüggéseket kis létszámú csoportokban vizsgálták, emiatt nehezen voltak általánosíthatók az eredmények
– magyarázta Dr. Nobile a nagy mennyiségű alannyal dolgozó kutatás előnyeit.
Az eredmények alapján azok, akik lakóhelyén magasabb volt a finomszemcsés anyagok mennyisége a levegőben, nagyobb eséllyel lettek skizofréniásak, depressziósak, vagy fejlődött ki náluk a szorongás. Az adatokat összevetve a felírt gyógyszerek listájával kiderült, hogy a 30 és 64 éves közötti korosztály mutatta a legnyilvánvalóbb összefüggést a betegségek kialakulása és a légszennyezés között.
Számos haláleset írható a légszennyezés számlájára
A kutatás eredményei alapján, ha a levegőben lévő finomszemcsés anyagok mennyisége csupán 10 százalékkal csökkenne, az 10-30 százalékos javulást eredményezhetne a lakosok egészségügyi állapotában.
A tanulmányunk rávilágít, hogy mekkora szükségünk van egy szigorú szabályozásra, hogy csökkentsük az emberek kitettségét a légszennyező elemeknek. Ez nemcsak a fizikai megbetegedések ellen kritikus fontosságú, hanem a mentális egészségünk megőrzése miatt is
– mondta Prof. Francesco Forastiere, az olasz nemzeti kutatótanács tagja.
Nemcsak Olaszországban, de egész Európában nagyon rossz minőségű levegőt lélegzünk, amely számos korai halálesetet eredményez. Emellett nagymértékben leterheli az egészségügyi ellátórendszert is. A levegő minőségét a növényi étrendre való áttéréssel viszont jó hatásfokkal lehet javítani, ugyanis az egyik legnagyobb szennyező az állattartó mezőgazdálkodás.
