A szép és környezettudatos otthon egyszerre működik hatékonyan, komfortosan és minimális károsanyag-kibocsátással.
A megfelelő nyílászárók és a szigetelés mellett nem árt, ha modernizáljuk a fűtésrendszert. Ha kertünk van, akkor érdemes komposztálni és figyelni a hulladékkezelésre. Na de lássuk, mi a legfontosabb 10 szempont!
Cseréljük le elavult nyílászáróinkat!
A nyílászárókon keresztül rengeteg hőenergia távozik az épületből. Emiatt akárhogy fűtünk, nem fogjuk komfortosan érezni magunkat a hideg időben. Nyáron pedig hamarabb felmelegszik a ház, több áramot kell elhasználnunk a lehűtéshez. Amikor egy épületet felújítunk, felmerül, hogy a korhadt, rosszul záró fa nyílászárókat modernebb, jól szigetelő műanyag ablakokra, ajtókra cseréljük.
A szakemberek szerint 25-30 évente érdemes ablak-ajtócserében gondolkodni. Vannak azért olyan esetek, amikor egyszerűbb javítással ki tudjuk küszöbölni a problémát. Ha rossz a tömítés, elöregedett az anyag és ettől romlott a légzáró képesség, ki lehet cseréltetni a szilikongumit. Ahhoz, hogy hosszútávon szigeteljen az új szilikon, fontos, hogy ne mázoljuk le, ne érje vegyszeres behatás, hiszen az rongálja a gumit és a szigetelőképességét.
Ha elöregedett fa ablakaink vannak (pl. repedések a tokon, szárnyakon), esetleg megpróbálhatjuk asztalossal felújíttatni, de könnyen lehet, hogy a felújíttatás költsége végül magasabb lesz, mintha kicseréltük volna modern, jól záródó, garanciális műanyag nyílászáróra. Az elszuvasodott (vagy más kártevő által megrongált), kirepedt fa ablakot, a régi, rosszul záródó műanyag ablakot érdemes cserélni. Minden esetben kérje szakember véleményét!
Szigeteljük a házunkat!
Az elmúlt évtizedben szinte kötelező elemmé vált a megfelelő homlokzati és födémszigetelés. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetjük a házunk károsanyag kibocsátását. A légkör szennyezésének egyik legsúlyosabb kérdése a károsanyag kibocsátással van összefüggésben. Ha az épületeket hagyományos, fosszilis tüzelőanyaggal vagy biomasszával fűtjük, akkor már egyetlen háztartás károsanyag kibocsátása is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a légkör megteljen különböző üvegházhatást elősegítő gázokkal, például széndioxiddal, nitrogénoxidokkal. A levegőbe kerülő nitrogén-oxid légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti, methahemoglobin képződéshez vezethet.
Van még egy fontos környezeti hatása a jól szigetelt otthonnak. Ha ugyanis hiányzik a szigetelés vagy rosszul végezték el a kivitelezését, a hőhidaknak köszönhetően penészedés indulhat meg a belső falakon, szerkezeti elemeken. A penészedés pedig a közvetlen környezetre kifejezetten káros hatással tud lenni, vagyis minket betegít meg. A jó szigeteléssel és a rendszeres, szakszerű szellőztetéssel viszont kiküszöbölhetjük ezt a problémát!
Legyen korszerű fűtéstechnikánk!
Ha már jól szigetelt a házunk és rendben vannak a nyílászárók is, akkor érdemes ráncba szedni a fűtéstechnikát is. Ha van rá keretünk, a gázkonvektorokat cseréljük le gázcirkóra, automatizáljuk a fűtést akár több thermosztáttal, hogy minden egyes szobában a megfelelő hőmérsékletet tudjuk tartani. Ezzel a megoldással sok hőenergiát fogunk megspórolni magunknak és kevesebb károsanyagot juttatunk a légtérbe.
Használjunk megújuló energiaforrásokat!
A napelemmel olyan “ingyen” energiával láthatjuk el a házunkat, ami folyamatosan újratermelődik. A hagyományos erőművekből származó elektromos árammal szemben a napelem működése során nem kerülnek káros anyagok a levegőbe. Ráadásul mi magunk is költséghatékonyabban, akár ingyen jutunk elektromos áramhoz. Ha a napelemes rendszerünket megfejeljük egy hőlégszivattyúval és padlófűtéssel, akkor olyan fűtésrendszerre teszünk szert, ami egyáltalán nem termel káros anyagokat, ráadásul nem kell hozzá energiát vennünk, mivel a mi rendszerünk termeli. Persze ez egy elég költséges befektetés. Viszont érdemes figyelni a napelemes pályázatokat és akár a fűtés egy részét elektromos panelekkel megoldanunk, amelyeket napelemről üzemeltetünk.
Tervezzük meg praktikusan az otthonunkat!
A komfortos és szép lakás ismérve, hogy alkalmazkodik a lakóihoz. Nézzük meg, hogy miként telnek a mindennapjaink és ennek alapján tervezzük meg a belső és a külső tereket is. Máshogy kell berendezni egy gyerekzajtól zsibongó nagycsalád életterét és másképp egy magányos üzletember házikóját. Aprólékos és időigényes az előretervezés, de nem fogjuk megbánni. Mérjük fel, hogy miket szeretnénk tárolni és ez alapján válasszunk szekrényeket a konyhába, fürdőbe, lakószobákban. Mindig hagyjunk kényelmes útvonalakat a helyiségek között és a szobákon belül. Miután megvan a praktikus szerkezet, jöhet az esztétikum!
Gyűjtsük össze a zöldhulladékot, avart, de ne égessük el!
Ha kertünk van, akkor célszerű a konyhai hulladék egy jelentős részét komposztálni. Természetesen sok zöldhulladék jön létre a kerti munkák során is. Hatékonynak tűnő, kifejezetten káros megoldás az avarégetés. Nem kell hosszas tanulmányokat olvasnunk arról, hogy megértsük, mennyi káros anyag kerül a légtérbe avarégetés során, elég beleszippantani egy-egy avarégetés során a levegőbe! Szerencsére ma már egyre több önkormányzat szabályozza, tiltja az avarégetést. Ne égessünk hát avart mi sem és hívjuk fel közvetlen lakókörnyezetünk figyelmét is arra, hogy a zöldhulladéknak környezetkímélő elhelyezése ott van tőlük karnyújtásnyira.
Komposztáljunk a kertünkben vagy közösségi komposztálóban!
Ahogy fent is írtuk, a zöld hulladék egy jelentős részét komposztálhatjuk is. És a komposztálással nem csak a zöldhulladékot, de háztartásunk hulladékmennyiségét is jelentősen csökkenthetjük! Talán bele sem gondolunk, hogy egy átlagos magyar család évente fejenként 5-600 kilogramm hulladékot termel. Ennek a hulladéknak 30%-a olyan szerves anyagokból adódik össze, amelyeket költséghatékonyan, egyszerűen komposztálhatunk. Éves szinten fejenként 180 kg (kb. napi fél kg) hulladék nem a kukában köt ki, hanem visszajut a szerves anyagok természetes körforgásába. Vagyis a komposztálással csökkentjük a hulladékmennyiséget és hasznos tápanyagot hozunk létre, amit felhasználhatunk a kertünkben.
Ha nincs kertünk, akkor keressük meg a lakásunkhoz legközelebb eső közösségi komposztálót és az összegyűlt szerves hulladékot vigyük oda.
Ne égessünk szemetet, ne fűtsünk szeméttel!
Valószínűleg aki ezt a cikket olvassa, annak nem kell külön felhívni a figyelmét a szemétégetés káros voltára. De még mind a mai napig sok településen tapasztaljuk, hogy gondolkodás nélkül vetik tűzre a műanyag-hulladékot. Ezzel súlyos, közvetlen környezetszennyezést követnek el. Hívjuk fel a környezetünk figyelmét arra, hogy ne égessenek szemetet, mert a saját egészségüket is komolyan veszélyeztetik.
Vásároljunk tudatosan!
A 21. század egyik legnagyobb kihívása a tudatos vásárlás. Hiszen már a boltig sem kell elsétálnunk, hogy tetszőleges mennyiségű tárgyat, ruhát, elektronikai eszközt rendeljünk házhoz. Kérdés, hogy valóban szükségünk van-e ezekre a termékekre? Nem lesz-e belőlük hamarosan hulladék, fölösleg stb. Sajnos a legtöbb gyártó célja sem az, hogy hosszú élettartamú, minőségi eszközöket hozzanak létre, a néhány év alatt tönkremenő holmik helyett vehetjük az újabb, kicsit ráncfelvarrott árut.
Kezeljük helyén a veszélyes hulladékot, elektromos hulladékot!
A környezettudatos otthon egyik ismérve, hogy a szelektív hulladékkezelés mellett a lakók tisztában vannak azzal, mi számít veszélyes hulladéknak. Az elektromos hulladékot (pl. tönkrement konyhai gépek, IT-eszközök) nem szabad a kommunális szemétbe dobni vagy kihelyezni a lomtalanításkor, esetleg a kertben tárolni. Ezek a holmik alapjáraton nem számítanak veszélyesnek, de vízzel, esővel, folyadékkal találkozva kioldódnak a mérgező anyagok és rongálják a talajvizet vagy veszélyeztetik a hulladékkezelő szakemberek egészségét.
