Food For Profit címmel jelent meg az a dokumentumfilm, amely megmutatja, miként fonódik össze a nagyüzemi állattartás az európai hatalmi körökkel. Az Európai Parlament képviselőiről, valamint a hús- és tejipari gazdaságokról is készült leleplező felvétel.
Sokakat vett rá a Cowspiracy – egy 2014-es amerikai dokumentumfilm – arra, hogy vegán életmódra váltsanak. A közelmúltban pedig elkészült egy olyan olasz alkotás is, amelyet egyesek az európai Cowspiracyként emlegetnek.
A Food For Profit című filmet Giulia Innocenzi és Pablo D’Ambrosi készítette, központi témája pedig a nagyüzemi állattartás. A két olasz alkotó célja az volt, hogy feltárja a húsipar, az állattenyésztő lobbi és a hatalmi körök közötti összekapcsolódásokat. A dokumentumfilm rávilágít, miként kerül Európában az adófizetők pénze intenzív gazdálkodók kezébe, akik
- kegyetlenül bánnak az állatokkal,
- szennyezik a környezetet és
- járványügyi szempontból is komoly rizikófaktort jelentenek.
A film kutatócsoportja több európai országban is beépült különböző gazdaságokba, hogy megmutathassák, a színfalak mögött milyen is valójában az európai tej- és húsipar. De készítettek titokban felvételeket az Európai Parlament képviselőiről is, akik mellbevágó igazságokat mondtak ki a nagyüzemi állattartás és a finanszírozás kapcsán.
„A Food For Profit nem pusztán az intenzív gazdaságok borzalmait és a mögötte meghúzódó politikai korrupciót hozza felszínre. Nemzetközi szakértők közreműködésével elemzi a nagyipari gazdálkodással kapcsolatos számos problémát: a vízszennyezéstől a bevándorlók kizsákmányolásáig, valamint a biodiverzitás csökkenésétől az antibiotikumrezisztenciáig. A film végkövetkeztetése evidens: még most kell megállítani ezt a korrupt rendszert, ha meg akarjuk menteni a bolygót – és vele együtt magunkat is”
– olvasható a film hivatalos honlapján.
A nagyüzemi állattartás pénzelése Magyarországon sem kérdés
Egy közelmúltban publikált tanulmány lerántotta a leplet arról, hogy az Európai Unió 2013-ban a mezőgazdasági támogatások 80 százalékát az állattenyésztésbe pumpálta. A helyzet pedig azóta sem változott túl sokat.
Magyarországon sincs ez másképp: a hazai agrártámogatások jelentős része is az évek óta erősen veszteséges hús- és tejipart pénzeli. Ez pedig – jelen állás szerint – a közeljövőben nem is változik. Az Agrárminisztérium ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy egyelőre nem tervezik a növényi ágazatok felé terelni az állattenyésztőket.
A minisztérium szerint ideális esetben „a termeléssel kapcsolatos konkrét gazdálkodói döntéseket nem az állam, sokkal inkább a piaci és fogyasztói elvárások határozzák meg”. Számos vegán dokumentumfilm jelent már meg azzal a céllal, hogy ezek a bizonyos fogyasztói döntések tömegesek, ebből fakadóan pedig látványosak legyenek.
Nemrég mutatták be például a Pignorant című alkotást, amelyben a sertésipar borzalmait tárja a nézők elé Joey Carbstrong állatjogi aktivista. De a korábbi filmek között is rengeteg népszerű van: a közelmúltban készült is egy globális felmérés arról, melyek a leghatásosabb vegán dokumentumfilmek.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.