A színpompás trópusi akváriumok láttán nem feltétlenül arra gondolunk, hogy mennyi szén-dioxidot termelnek. Egy friss tanulmány viszont megdöbbentő kibocsátási értékekkel állt elő a hobbihoz kapcsolódóan. Kis túlzással akár motorozhatnánk is az akvárium fenntartása helyett, és nagyjából ugyannyira szennyeznénk a környezetet.
Az akvarisztika hazánkban is népszerű hobbi, és nincs ez máshogy az Egyesült Királyságban sem, ahol a tanulmány készült. A kutyák és a macskák tartásának környezeti terheiről több szó esik – mindkét állat tartásának szénlábnyoma nagyobb, mint a halaké, ráadásul a macskák aktív módon is hozzájárulnak a biodiverzitás csökkenéséhez –, az akvarizmushoz tartozó kibocsátási értékek viszont mindeddig nem kerültek terítékre.
Egy kutya vagy macska tartásának szénlábnyomát már kiszámolták, de mi vagyunk az elsők, akik adatokat szolgáltatnak egy trópusi akvárium fenntartásának szén-dioxid-kibocsátásáról és vízhasználatáról
– mondta Dr. William Perry, a University of Cardiff vízkutató intézetének kutatója, a tanulmány szerzője.
Dr. Perry különböző űrtartalmú (50, 200 és 400 literes) akváriumokra vetítve készített számításokat, melyek alapján kiderül, hogy egy 400 literes, trópusi halakat tartó édesvízi akvárium éves szén-dioxid-termelése 635 kg. Ez az Egyesült Királyságban található háztartások éves átlagos szén-dioxid-kibocsátásának 12,4 százaléka. Az éves átlagos vízhasználatnak pedig akár az egyharmadát, 30,1 százalékát is kiteheti a vízcserélés és vízforgatás következtében elhasznált vízmennyiség. Az 50 és 200 literes akváriumok kibocsátási értékei a vízmennyiséggel nagyjából egyenes arányban csökkennek.
Sokat fogyasztanak az akváriumok
A brit közeledési hivatal adatai szerint egy motoros évente átlagosan 440-szer utazik, ami nagyjából 4.800 mérföldnek felel meg. Ezalatt az átlagos kibocsátása körülbelül 875 kg szén-dioxid. Vagyis egy 400 literes trópusi akvárium fenntartása annak felel meg, mintha egy év alatt 3.480 mérföldet utaznánk motorral, vagy 2.265 mérföldet autóval.
Dr. Perry hozzáteszi, hogy az energiafelhasználás és a szénlábnyom nagyban függ a karbantartás rendszerességétől, az akváriumot tartalmazó szoba szigetelésétől, a megvilágítás mennyiségétől, valamint attól, hogy megújuló vagy fosszilis forrásból származik-e a fenntartásra használt áram. Mivel az Egyesült Királyságban a haltartók majdnem háromnegyede (70 százalék) ilyen trópusi, édesvízi akváriumban tartja a halait, a kutató hangsúlyozza, hogy fontos a környezettudatos megoldások alkalmazása az akvárium fenntartásánál is.
A legnagyobb terhelést a víz fűtése jelenti (pláne nagyméretű akváriumoknál), ezért minél jobban szigetelt a helyiség, ahol az akváriumot tartjuk, annál kevesebb energiát kell erre használni. Érdemes emellett a legkevesebb javasolt megvilágítási időt alkalmazni, a vízcserélő rendszerekbe pedig beidőzíteni némi szünetet. Ha helyben nevelt vízinövényeket használunk dekorációként, az is hozzájárul a kibocsátás csökkentéséhez.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.