Köztudott, hogy a vadmacskák óriási problémát jelentenek a vadvilág életében – Ausztráliában évente több, mint hárommilliárd állatot ölnek meg.

1788 óta a vadmacskák vezető szerepet játszanak a 34 emlősállatfaj kihalásában, és 123 egyéb, veszélyeztetett faj populációjának csökkenésében is.

De a házi macskák is nagy pusztítást végeznek. Egy új felmérés, illeszkedve korábbi 66 különböző kutatáshoz, azt taglalja, hogy az ausztrál házi macskák milyen hatást gyakorolnak a vadon élő állatokra. Az eredmények megdöbbentőek.

Minden egyes macska átlagosan 186 csúszómászót, madarat és kisemlőst öl meg évente, a többségük Ausztráliában őshonos. Összességében évi 4400-8100 állat hal meg négyzetkilométerenként a házi macskák által.

Ha cicád van, és a vadon élő állatokat is óvni szeretnéd, a legjobb, amit tehetsz, hogy nem engeded szabadon mászkálni, vagy legalább figyelsz rá. Ausztráliában 1,1 millió házi macska bent tartózkodik a nap 24 órájában, míg a maradék 2,7 millió szabadon kószál és vadászik.

Biztosan nem az én macskám!

Sőt mi több, a házi cica akkor is kiszökhet, ha a gazdi nem is tud róla. Egy Adelaide-ban készült kutatás szerint 177 macska közül, akikről a tulajdonos azt hitte, hogy otthon tartózkodnak, 69 macska (39%) kilopózott éjszakai kalandozásra.

Ausztráliában a lakosság több, mint egynegyede tart macskát, és az ötven százalékuk két vagy több cicával is megosztja az otthonát. Sok gazdi azt állítja, az ő macskája biztos nem vadászik, mert még soha nem szembesült ezzel.

De az állat nyakörvére szerelt felvevőkészülékek, és az állatok székletének vizsgálata szerint sok házi macska fogyaszt vadon élő állatot anélkül, hogy hazavinné a zsákmányt. Átlagosan csak 15%-uk hurcolja haza az elejtett állatot.

110 állatot öl meg évente a házi macska

Városi macskák

A vad macskák átlagosan 748 állatot ölnek meg évente – négyszer annyit, mint a kedvencként tartott cicák. De a vadmacskák és a házi macskák különböző területeken vadásznak.

A városiak nagyvárosokban és falvakban élnek, ahol négyzetkilométerenként 40-70 macska kószál. Az erdőben ezzel szemben 1 vadmacska jut 3-4 négyzetkilométernyi területre.

Így hát, bár a házi macska kevesebb állatot pusztít el, de mivel igen nagy sűrűségben élnek, összességében elég nagy az általuk levadászott állatok száma. Évente, négyzetkilométerenként nézve, 30-50-szer több állatot pusztítanak el, mint a vadmacskák.

Mit tehetnek a felelős gazdik?

Egyetlen módja, hogy megakadályozzuk a vadászatot, hogy a cicát a lakásban tartjuk. Az csak városi legenda, hogy a jól táplált cica nem fog vadászni.

Többféle trükk létezik, amivel megpróbálják a gazdik megakadályozni a vadászatot, például a nyakörvre tett kis csengő. Valamit ezek is számítanak, de nem tudják teljes egészében elejét venni a vadászatnak.

A lakásban történő tartásnak több előnye is van. Megóvja a cicákat a balesetektől, megvéd a nemkívánatos szaporodástól. A kint tartózkodó macskák még akkor is harcokba keveredhetnek, ha egyébként nem verekedős típusúak.

Az odakint kóborló macskákat gyakran elütik a járművek, és egy felmérés szerint a benti cicák élettartama négyszer több lehet, mint a kint járkálóké.

A benti macskák kevésbé kapnak el olyan fertőzéseket, melyek akár az emberre is átterjedhetnek – ilyen például a toxoplazmózis, ami betegségeket, vetélést vagy veleszületett fejlődési rendellenességet okozhat.

Ausztrália jó úton halad a megoldás felé. Más országokhoz képest jobban figyelnek arra, hogyan bánjanak a macskákkal és igyekeznek kiküszöbölni a macskák kinti életének káros hatásait.

Mindez nem könnyű, de mivel több, mint egymillió macska érintett a dologban, a házi macskák tartásának következményeit meg lehet oldani, ha felelősségteljesen gondoskodunk róluk.

Galgóczi Dóra

Galgóczi Dóra

Író és természetgyógyász
Évek óta követem a vegán életmódot. A könyveimmel egy kis iránytűt szeretnék adni az embereknek, hogyan találják meg az útjukat a világban. A gyógyítással pedig szeretnék testi-lelki egészséget adni, személyre szabott módszerekkel. Hiszek abban, hogy minden élet egyformán értékes, és mindenkiben ott rejlik az együttérzés.

1 hozzászólás

  1. Kedves Galgóczi Dóra!
    Örömmel olvasom cikkeit, mert sok hasznos információt fordít orvosi kutatásokból, mely szemlélet formáló, ösztönöz az egészséges életmódra.
    E mostani írás a macskákról, úgy vélem kicsit egyoldalú, a probléma szerintem máshogy oldható meg.
    Minden élőlénynek, aki megszületik, akár az embernek, joga kell legyen a szenvedés mentes életre. Na már most a macskáknak is van mozgás igényük, egy lakásban a lehetőségük eléggé korlátozott.
    A járvány miatti bezártságot most mi is a saját bőrünkön jobban érezzük, hogy milyen, az állatok is szenvednek a bezártságtól, ha nem mehetnek ki a szabadba. A másik az unalom, egy lakásban kevesebb a változás, a pozitív inger, kint mindig történik valami. Az állat is válhat depresszióssá, nem csak az ember.
    Mint nekünk is szükségünk van a friss levegőre, napfényre az egészséghez, ugyan úgy az állatoknak is. Egy lakás szellőztetése stb. ezt nem oldja meg.
    Úgy gondolom a megoldás az állatszaporulat megállítása, az ivartalanítás, hogy ne legyenek kóbor, éhező állatok, melyek táplálékot kell találjanak, hogy életben maradjanak, legyen az akár madár vagy más ami eléjük kerül.
    Nem említi a cikk a káros rágcsálók, az egerek megfogását, pedig ezzel sok hasznot tud hajtani a macska környezetének.
    Üdvözlettel,
    egy minden élőlény érdekeit védő

Írd le a véleményed!