Afrikából importált gepárdokat India, a betelepítések azonban nem bizonyultak zökkenőmentesnek, több állat is elpusztult. Most megoldásokat keresnek arra, hogy a példányszám ne kezdjen csökkenni a tervezett növekedés helyett.
Nagy ováció közepette indult tavaly szeptemberben a gepárdbetelepítő program gyakorlati része Indiában. A projekt célja, hogy helyreállítsák a gepárdpopulációt a régióban, korábban ugyanis rengeteg élt ezen a környéken az Ázsiában jellemző fajtából. Ebből ma már csak Iránban lelhető fel néhány példány, kritikusan alacsony számban.
India most az Afrikában őshonos gepárdfajtát próbálja betelepíteni az országba. A Természetvédelmi Világszövetség (International Union for the Conservation of Nature, IUCN) adatai alapján jelenleg mindössze 6517 darab él ebből a vadonban. A dél-afrikai rezervátumokban ugyan reménykeltően emelkedett az elmúlt időszakban a számuk, ám a természetvédők szerint ezeken belül nincs elég biztonságos élőhely, ahová terjeszkedhetnének.
Erre a problémára csatlakozott rá India, reményeik szerint biztosítva a szükséges helyet, amelyet Dél-Afrika rezervátumai már nem tudnak. A projektet 500 millió rúpiás, azaz több mint kétmilliárd forintos büdzsével támogatták meg, és Narendra Modi indiai miniszterelnök is teljes mellszélességgel állt be mögé.
Szeptemberben nyolc gepárdot költöztettek Namíbiából Indiába, februárban pedig további 12 állat érkezett Dél-Afrikából. A húszból hét gepárd új otthona a Kuno Nemzeti Park lett, egy 748 négyzetkilométeres elkerítetlen terület, amelyet egykor gepárdok laktak.
Beütött a krach
A szépen indult projekt azonban kedvezőtlen fordulatot vett: május végére a Kuno Nemzeti Park gepárdjai közül három felnőtt és három újszülött gepárd elpusztult. Ez pedig kérdéseket vetett fel a szakértőkben a projekt hosszú távú életképességével kapcsolatban.
Felvetődött, hogy a kijelölt terület nem feltétlenül elegendő a tervezett gepárdpopuláció számára. Maga a Kuno Nemzeti Park sem feltétlen alkalmas arra, hogy gepárdokkal népesítsék be, pláne nem a tervezett 21 példánnyal. A tudósok szerint ezek az állatok kiterjedt territóriumra tartanak igényt, így maximum 8 gepárd férhet el komolyabb területi konfliktusok nélkül a parkban.
Azt is sokan megkérdőjelezik, megfelelő kutatásokat végeztek-e a helyi gazdálkodó közösségek reakcióinak előzetes felmérésére. Ráadásképp a projekt kritikusai szerint elhamarkodták a végrehajtást is: mindössze kilenc hónap telt el a cselekvési ütemterv közzététele és az első gepárd betelepítése között.
A szakértők úgy vélik, a költöztetéssel járó nagy stressz és az erőszakos párzási harcok is hozzájárultak a felnőtt állatok halálához, a kölykök pedig az alultápláltság és gyengeség miatt pusztulhattak el.
Afrikai felzárkóztatás következik
A hat gepárd elpusztulása után a projekt felelősei is belátták, lépni kell annak érdekében, hogy megállítsák ezt a folyamatot. Bhupender Yadav környezetvédelmi miniszter is ellátogatott a Kuno Nemzeti Parkba annak érdekében, hogy mielőbb megszülethessen a helyes döntés ezzel kapcsolatban.
Arra jutottak végül, hogy egy felderítő csapatot küldenek Dél-Afrikába, hogy kiderítsék, hogyan kezelhetnék jobban a betelepítést.
Óriási különbség van az indiai és a namíbiai, de az egész dél-afrikai vadvédelmi megközelítések között. A látogatás célja a szakadék áthidalása és az Indiába hozott gepárdok lehető legjobb kezelése a jövőben
– mondta a közép-indiai Madhja Prades állam élén álló Shivraj Singh Chauhan.
Indiának nem ez az egyetlen, bizonyos faj védelmében indított programja. Az idén ötvenéves tigrisvédő kampány például kifejezetten sikeres. Tavaly a példányszám az országban elérte a 3167-et, ami jelentős előrelépés a 2006-ban regisztrált, rekordkevés 1411 állathoz képest.
