Majdnem egy tucat maki esett már áldozatul a tbc fertőző betegségének, de a madagaszkári állatkert, amely eddig nem kommentálta az eseményeket, a szakértői vélemények ellenére továbbra is nyitva tart.
Tuberkulózis fertőzésre utaló jeleket találtak 8 elpusztult fekete-fehér vari, egy szifaka és egy fossza szövettani vizsgálatát követően a madagaszkári Tsimbazaza Zoo and Botanical Parkban. A fertőzés jelenlétét az Institute Pasteur of Madagascar és az International Union for Conservation of Nature tudósai erősítették meg.
A varik természetvédelmi státuszuk alapján súlyosan veszélyeztetettek, populációjuk az utóbbi 27 évben 80%-kal csökkent az orvvadászat és az élőhelyük kiirtása miatt.
A tuberkulózis – amelyet sokszor hívnak a nyomor betegségének is, mivel a rossz életkörülmények között élők jellemző megbetegedése – a mai napig az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő fertőző betegség a világon, és a WHO adatai alapján körülbelül a teljes földi populáció 25%-ában megtalálható a megbetegedésért felelős baktérium (mycobacterium tuberculosis).
Az indiai-óceáni szigeten az alacsony életszínvonal miatt igen aktívan jelen van a betegség, azért fordulhatott elő, hogy az állatok egy látogatótól, vagy akár gondozójuktól elkaphatták a fertőzést, amit vadon élő makikban még sohasem figyeltek meg, de 2019-ben egy háziállatként tartott gyűrűsfarkú makiban már felfedezték.
Lehet, hogy az altatás az egyetlen megoldás
Jonah Ratsimbazafy, a Nemzetközi Primatológiai Szövetség elnöke és az Antananarivoi Egyetem professzora sürgősen bezárásra szólította fel az intézményt, hogy így akadályozzák meg a fertőzés állatokról emberekre történő terjedését, és szorgalmazta, hogy az állatkert egészségügyi szakemberek bevonásával próbálja megoldani a helyzetet.
„Nem ismert, hogy ezek az állatok képesek-e egymást, vagy más embereket megfertőzni a betegséggel. Azt tudjuk, hogy az emberek továbbadhatják a tuberkulózist a makiknak és úgy gyanítjuk, hogy az állatok egy olyan személytől kaphatták el a betegséget, akivel közeli kapcsolatban voltak vagy jelenleg is vannak” – állítja a tudós.
Végső soron szükség lehet az állatok elaltatására, hogy sikerüljön megfékezni a betegség terjedését, de a professzor nagyon szeretné, ha az elpusztult állatok helyére nem kerülnének újabb, a vadonból befogott példányok.
Egyel több ok az állatkertek ellen
Az ember által alkotott, az ideális életkörülményeket csak távolról idéző, leginkább börtönként funkcionáló állatkertekről egyre kevesebben hiszik, hogy a konzerváció és edukáció megfelelő eszközei. Ehelyett sokkal inkább eltorzítják a természetről alkotott képünket, melyről ebben a cikkben olvashattok részletesebben.
A COVID-19 kapcsán sem volt ez másként, egy időben sokat lehetett olvasni arról, hogy állatkerti állatok is elkapták a betegséget.
„Abban a pillanatban, hogy egynél több faj fertőződhet meg és terjeszthet egy betegséget, az komoly jelentőséggel bír a megelőzési és megfékezési stratégiák szempontjából” – nyilatkozta Diego Diel állatorvos.
Az emberektől elkapott fertőző, és az állatokat fenyegető betegségek mellett az állatkertek energiaválság vagy háború idején is különös veszélyt jelentenek lakóik számára, ezért sok híresség is egyre többször követeli a betiltásukat.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.