Egy tizenöt éves vegán, Asperger-szindrómás környezetvédelmi aktivista feladta a leckét a világ vezető politikusainak: a svéd Greta Thunberg az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 24. konferenciáján (röviden: COP24) mondott beszédével hívta fel magára ismét a világ, valamint a politikusok figyelmét.
A lány nem finomkodott, beszédében határozottan elítélte a döntéshozókat, amiért nem tesznek eleget a jövő nemzedékeinek védelméért.
Thunberg a Climate Justice Now nevű környezetvédelmi szervezet nevében beszélt a jelenlévő több, mint 200 ország vezetőjéhez. Szívhez szóló beszédében képet festett arról is, milyennek képzeli saját jövőjét a jelenlegi helyzetben:
2078-ban 75 éves leszek. Ha lesznek gyerekeim, talán velük töltöm majd ezt a napot. Talán majd önökről is kérdezni fognak. Hogy miért nem tettek semmit, amíg még lehetett volna; amíg még nem volt késő.
A lánnyal a beszéde után a CNN készített interjút, melyben azt mondta:
Felelősségre kell vonnunk az idősebb generációkat a helyzetért, amit teremtettek, és megmondani nekik: többé nem tehetik így kockára a jövőnket.
Példamutatás
Greta fontosnak tartja a példamutatást is, ezért sokat változtatott az életén, hogy a saját ökológiai lábnyomát csökkentse: nem ül repülőre, nem fogyaszt húst és tejtermékeket, és semmilyen árucikket nem vesz újonnan. A lány nagy hatással van a fiatal nemzedékekre tüntetéseivel is, melyeken követeli, hogy a felnőttek lépjenek fel az éghajlatváltozás ellen, például a megújuló energiaforrásokra való átváltással.
Sőt, a családját is sikerült meggyőznie, hogy mind váltsanak vegán életmódra, miután megtudta, milyen hatalmas az állati termékek előállításának ökológiai lábnyoma.
Egy elemzés, amely a COP24 alatt felszolgált húsos menü ökológiai lábnyomát volt hivatott kideríteni, arra jutott, hogy amennyiben mindenki húsos ételt választott, a 12 napos konferencia teljes menüjének előállítása annyi üvegházhatású gázt generálhatott, mintha elégetnénk 500 ezer gallon benzint. Ebből 3000 ember repülhetne New Yorkból Katowicébe.
A körülbelül 22 ezer delegált képviselő részére összeállított menün olyan ételek szerepeltek, mint a sajtburger, parmezános-pármai sonkás gnocchi és füstölt szalonnás marhahús. A Farm Forward, Brighter Green és a Center for Biological Diversity non-profit szervezetek jelentése szerint mindössze két vegán opció volt a menün.
Az állattenyésztés a klímaváltozás egyik fő okozója: az ipar több üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős, mint az autók, repülők és az összes többi közlekedési eszköz együttvéve.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint az állattenyésztés az ember által okozott üvegházhatású gázok kibocsátásának kb. 15%-áért felelős, melyből a marhahús és a tej a fő tettes.
Az adatok alapján fenntartható forrású hús, tejtermék és tojás nem létezik, viszont a jó hír, hogy ezeknek léteznek növényi alternatívái, amelyek előállítása sokkal kevesebb erőforrást igényel.
Érdekes!
Kíváncsi vagyok, hogy kapok-e választ. Amit leírok nem támadásnak szánom, csupán érdekel a másik fél álláspontja.
Szóval a globális felmelegedésről nem az emberek tehetnek. Ez egy ciklikus folyamat, időnként felmelegszik a föld, csak úgy, mint ahogy időnként jön egy jégkorszak. Épp a felmelegedés felé haladunk.
Az emberek tevékenysége gyorsítja ezt a folyamatot és erre oda kéne figyelnünk. Ezen felül a saját érdekünkben kéne környezettudatosabbaknak lennünk.
De térjünk át a húsfogyasztásra.
Maximálisan egyetértek azzal, hogy az állatok számára megfelelő életkörülményeket kell biztosítani, hogy akár levágják őket akár nem, amíg élnek addig a megfelelő méltóságban tegyék ezt. Az azonban igen érdekes, hogy a húsfogyasztást ekkora bűnnek látják sokan.
Érvelnek amellett (konkrétan a cikk írójának az ars poeticájában van leírva), hogy a hús étel egy élet elvételével jár. Nos valóban. A növények evése meg ennél sokkal több élet elvételével jár.
Először is, a növény is élőlény, legalább is abba a kategóriába soroljuk biológiailag, mindössze annyi a különbség, hogy helyváltoztatásra képtelen. Egyébként tudományosan bizonyított tény, hogy még érzelmeik is vannak, amit különböző biokémiai folyamatokkal “kommunikálnak”. Ugyan úgy van belőlük amit azért tartanak, hogy aztán az emberek éke legyen (mondjuk a rózsa, meg a tulipán), csak úgy mint az állatok bőréből is készülnek ruhák. És vannak amiket étkezésre tartanak (padlizsán, uborka stb.), mint ahogy az állatoknál a tyúk, vagy a sertés.
Tehát igazából a növények megevésével ugyan úgy elvettünk egy életet. Miért különb az állat élete a növényénél, és ha különb, akkor az ember élet miért nem különb az állaténál?
Továbbá több olyan rovar, és növényevő állat, madár van amik kifejezetten pusztítják azokat az ételeket, amelyeket a veganok, vegetáriánusok esznek. Ezeket a rovarokat különböző permetszerekkel írják, a madarakat, vakondokat, rágcsálókat csapdákkal és fegyverekkel pusztítják el sok esetben. Ezeknek az állatoknak az életét azért veszik el, hogy valaki azt mondhassa magáról, hogy ő olyan ételt eszik ami nem követelt életet. Pedig ezek szerint mégis csak, és nem is egyet.
Ezek alapján egyetlen módon van amivel élet elvétele nélkül lehetne ételhez jutni, ha teljesen mű ételeket gyártanánk. Ezzel azonban saját magunkat mérgeznénk, mérgezzük, hiszen a szervezetünk a természetes anyagok fogyasztására lett kitalálva. És akkor fel is merül a kérdés, hogy miért lenne kevésbé fontos a saját egészségem, mint egy másik állat, vagy növény élete?
Ergo elég nagy önámítás azt mondani, hogy aki nem eszik állati eredetűt, az nem vesz el életet étkezés miatt (fenti példa bizonyítja, hogy de igen, többet is). Ellenben a természet amit a kislány is annyira véd, úgy alkotta meg az embert, hogy minden evő legyen, vagyis egyen húst és növényt is. Ilyen az evolúció.
Miért akarjuk ezt tagadni, és elítélni? Illetve ha ezt elítéljük, akkor miért nem ítélünk el mást is, amit a természet alakított ki (pl. az életet).
Hello!
Én magam nem vagyok vegán, de a fenntarthatóság, környezetvédelem fontos számomra. Engedd meg, hogy reagáljak a hozzászólásodra.
1. Ha azt gondolod, nem az emberek okozzák a globális felmelegedést, akkor ajánlom figyelmedbe az IPCC 5. riportját. Pár évente készítenek egy riportot, amit több száz, különféle szakterületeken dolgozó, különféle országokból származó szakértő (akiket kb. 3000 jelentkező közül választanak ki) több ezer publikációra építve ír. Kiadnak összefoglalókat is, kb. 30 oldal terjedelemben, én csak azokat olvastam. Az ott olvasottak alapján, a tudomány jelenlegi állása szerint az emberiség a fő okozója a klímaváltozásnak. És igen, tudnak az általad emlegetett ciklikusságról.
“Anthropogenic greenhouse gas emissions have increased since the pre-industrial era, driven largely by economic and population growth, and are now higher than ever. This has led to atmospheric concentrations of carbon dioxide, methane and nitrous oxide that are unprecedented in at least the last 800,000 years. Their effects, together with those of other anthropogenic drivers, have been detected throughout the climate system and are extremely likely to have been the dominant cause of the observed warming since the mid-20th century.” Forrás: 1.2-es szakasz, Climate Change 2014 Synthesis Report: Summary for Policymakers
2. Én is sokszor látom azt, hogy egyes vegánok elfeledkeznek arról, hogy a növények is élőlények. Az Earthlings c. film is ezzel rúg öngólt: először elmondja, hogy minden élőlény a Földön földlakó, akiket nem kéne megölni, aztán végül csak az állatokkal védelmével foglalkozik, kizárólagosan az állatok szempontjából, teljesen elfogultan. Nem létezik olyan ember, aki ne ölne élőlényeket. Ezzel szembesítve őket elterelődik a vita arra, hogy melyik élőlény mennyire érez, mennyire öntudatos stb., azaz hol lehetne a határt meghúzni, ami alatt már nem problémás ölni.
Volt olyan vegán érvelés, ami tetszett. Pl.: az elkerülhetőség/elkerülhetetlenség, az öntudat/öntudat hiánya, a szükségesség/szükségtelenség határvonalán érvelést nem szabadna olyan esetek igazolására használni, amikor az állatok kihasználása világosan elkerülhető, szükségtelen, és az öntudatuk is magasfokú. Ezzel egyet tudok érteni, de nem vagyok teljesen meggyőzve. Mondjuk egy disznó és egy répa között hatalmas ugrás van. Ez viszont azt jelenti, hogy a vegánok többre tartják a disznókat, mint a répákat, tehát faji alapon különböztetnek meg élőlényeket. Ez megintcsak szembe megy azzal, amit az Earthlings-ben prédikálnak. A fő problémám nekem azzal van, hogy a vegánok meghúzzák azt a határt, amit senki nem tud, hol van, vagy létezik-e egyáltalán. Ezt önkényesen az állat/növény+gomba határvonalon teszik, ami nehezen védhető morális oldalról. Van, aki ezt a tökéletlenséget be is vallja, de más, vélt vagy valós előnyei miatt vegán marad.
Az mellettük szól, és nagyon becsülöm, hogy törekednek a minél kevesebb, számunkra érzékelhető szenvedés csökkentésére. Erre teljesen jó a meghúzott határvonal. Ami pedig elvitathatatlan szerintem: jelentősen kisebb az ökológiai lábnyomuk csak az étkezésre fókuszálva, mint a húsevő embertársaiké. Sajnos nem jegyeztem fel azt a kutatást, amiben a vegán táplálkozást hozták ki a második legkisebb lábnyomúnak, messze leelőzve a “normál” étrendet.
Kedves Dezső,
“a vegánok többre tartják a disznókat, mint a répákat, tehát faji alapon különböztetnek meg élőlényeket”
Ehhez szeretnék némi véleményt fűzni. Ami a legfontosabb, hogy növények és állatok semmilyen formában nem említhetők együtt rendszertanilag, így a kettőjük közti megkülönböztetést aligha nevezhetnénk fajizmusnak. Óriási különbségek vannak állat és növény között. Én erre csak azt a példát szoktam felhozni, hogy hol érzem jobban magam… egy vágóhídon vérben tocsogva, vagy egy kerti szüretelésen?
A legtöbb növény termését esszük, ami újra és újra kinő, tehát nem jár a növény halálával. Többnyire. Bizonyos növények akár egy centiméteres gyökérből újra életre tudnak kelni. Én nem láttam még megölt állatot újjáéledni, vagy egy levágott kisujjból embert fejlődni. De nem kell mindent megmagyarázni, hanem azt kell tenni, amit a szíved súg, és amit helyesebbnek gondolsz. Valóban nem látunk különbséget egy répa és egy disznó között? Ugyanúgy kéne érezni magam egy disznóvágáson, mint felszedni egy répát a földből, vagy leszedni egy almát a fáról?
“a vegánok meghúzzák azt a határt, amit senki nem tud, hol van”
Számomra a határ ott van, ahol érzem, hogy lennie kell. Nem érdekelnek a tudományos hablatyok, csak az számít, hogy mit érzek ezzel kapcsolatban.
A minap rossz helyre válaszoltam, lásd a következő hozzászólásnál. Javítanám is magam, mert butaságot írtam: tényeken sem lehet vitatkozni, legfeljebb azok valódiságán és interpretációján. Emiatt inkább így fogalmaznék:
A tudományos “hablatyokban” az a jó, hogy érveken lehet vitatkozni. Érzéseken nem.
Kedves ANTAL DOMONKOS,
Személy szerint a kertemben termesztem a zöldségeket – gyümölcsöket, és megnyugtatlak, nem követel több életet, mint ha húst fogyasztanék 🙂 Főleg, hogy nem használok vegyszereket és semmilyen élőlényt nem írtok (legfeljebb száműzöm), mert megvan a maguk helye a körforgásban. Nincs szükségem mű ételre. Próbálok minél kevesebbet ártani, ezt pedig vásárláskor is észben tartom. Legyen az étel, ruha, kozmetikum, vagy bármi más. Minél kevesebbet ártani. Szerintem ez a lényeg. Ha pedig a növényevéssel ugyanannyit ártok mint te a húsevéssel, akkor te minimum 2x annyit ártasz (gondolom nem húst eszel hússal). És még nem említettük a tejtermékek fogyasztásával járó dolgokat … ahogy az öltözködést és mindenféle kozmetikumokat sem.
“Továbbá több olyan rovar, és növényevő állat, madár van amik kifejezetten pusztítják azokat az ételeket, amelyeket a veganok, vegetáriánusok esznek.”
Szerinted csak a vegánok ételét permetezik vegyszerekkel?
Itt jön képbe megint az, hogy visszamegyünk általános alsóba, és nem tudunk különbséget tenni egy kártevő rovar és egy emlős állat között. Ha választanom kell, inkább megölöm a rovart ami az eleségemet tönkreteszi, bármennyire is vegán vagyok. Vagy ha megölök egy rovart, ami kártékony, akkor nem vagyok vegán? Lehet… és?? DE első lépésként mindenképp elszeretném ezt kerülni, így olyan eszközöket alkalmazok, amivel inkább elűzöm, vagy elcsalom onnan. Tudjunk már különbséget tenni alapvető dolgok között, és ne tegyünk úgy, mintha semmit nem értenénk az egészből.
Kedves Ádám,
Köszönöm az új érveket!
Az szerintem természetes, ha sokan rosszabbul érzik magukat egy disznóvágáson, mint egy répa kihúzásakor. A disznó mégiscsak közelebb áll az emberhez (pl. állat, hangot ad ki, van vére, szemei stb.), mint a répa. Emiatt nagyobb eséllyel emlékeztet a levágása az emberi mulandóságra, ami bennem pl. rossz érzéseket kelt. Vagy ahogy egy gyerek sírása, úgy egy malac visítása is diszkomfortot ébreszt bennem, aminek gondolom evolúciós okai vannak.
Az, hogy a disznók és a répák megkülönböztetése fajizmus-e, az ennek a fogalomnak a definícióján múlik. Én a Wikipedia-n, a Speciesism szó alatt szereplő definíció alapján annak értelmezem. Ha nem tudunk a definícióban illetve annak értelmezésében megegyezni, akkor vitatkozni sem érdemes a témáról. Egyébként egy gyors beleolvasása után úgy tűnik, egészen jól össze vannak szedve ott a témáról alkotott vélemények. Amint időm engedi, végigolvasom.
A tudományos “hablatyokban” az a jó, hogy tényeken, elméleteken lehet vitatkozni. Érzéseken nem. Tegyük fel, hogy valaki az emberek és a többi élőlény között húzza meg a határt, mert ő úgy érzi, ott van a határ. Mennyire tartanád jogosnak, ha ő azt mondaná, morálisan helyesebben cselekszik, mint Te, és emiatt Téged kevesebbre tartana, hiszen Te nem látod azt a morális “igazságot”, amit ő lát? Mivel tudnád meggyőzni az ellenkezőjéről? Valószínűleg egy parttalan vita alakulna ki, ami egyikőtöknek sem lenne hasznos. Én elfogadom, ha úgy érzed, az állatok is a határvonalon belül vannak, a növények viszont nem. Ettől viszont még nem értek Veled egyet, nem vagyok meggyőzve.