Most olvasott cikk
7 dolog, ami történhet veled, ha elhagyod a húst

7 dolog, ami történhet veled, ha elhagyod a húst

7 dolog, ami történhet veled, ha elhagyod a húst

Sokféle okból kezdhetünk bele a teljes értékű növényi táplálkozásba. Ezek között lehet a fogyás, az energikusabb mindennapok ígérete, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, a felírt gyógyszerek számának csökkentése és még megannyi nagyszerű érv.

Még több motivációért tekintsük át, milyen egyéb előnyt hoz, ha zöldítjük az étrendünket.

1. A szervezetben fellépő gyulladások csökkennek

Ha rendszeresen fogyasztunk húst, sajtot és erősen feldolgozott termékeket, nagy eséllyel súlyos gyulladásos állapot alakul ki a szervezetünkben. Míg a rövid lefolyású gyulladásos állapot (pl. egy sérülést követően) normális és szükségszerű, a hónapokig vagy akár évekig elhúzódó gyulladás nem az.

A krónikus gyulladás többek között az érszűkület, a szívinfarktus, az agyvérzés, a cukorbetegség és az autoimmun megbetegedések kialakulásával van összefüggésben.

Ezzel szemben a növényi alapú étrend természetes módon gyulladáscsökkentő hatású, mert gazdag rostokban, antioxidánsokban és más fitotápanyagokban, valamint számottevően kisebb mértékben tartalmaz gyulladást serkentő anyagokat, mint pl. telített zsiradékot, endotoxinokat (az állati eredetű élelmiszerekben gyakran megtalálható baktériumok által termelt méreganyagok).

Tanulmányok kimutatták, hogy a növényi alapú étrendet alkalmazók erdeményesen képesek csökkenteni C-reaktív fehérje (CRP) szintjüket, mely a gyulladásos állapot mutatója.

2. A vér koleszterinszintje csökken

assorted-broccoli-cabbage-1300972 (1)

A megemelkedett vérkoleszterinszint a szív- és érrendszeri megbetegedés és az agyvérzés egyik fő kockázati tényezője, mely az Egyesült Államok két, legtöbb halált követelő betegsége. A telített zsírok, melyek elsősorban a húsban, baromfiban, sajtban és egyéb állati eredetű termékekben fordulnak elő, jelentősen befolyásolják a vér koleszterinszintjének értékeit. Az élelmiszerrel magunkhoz vett koleszterin szintén szerepet játszik ebben a negatív hatásmechanizmusban.

A tanulmányok következetesen azt mutatják, hogy a növényi étrendre váltók vérkoleszterinszintje akár 35%-kal csökkenhet. Több eseteben is megfigyelték, hogy a csökkenés mértéke egyenlő a gyógyszeres kezelés során tapasztalt hatásfokkal, amellett, hogy együtt jár még számos más pozitív hatással is.

Azok az emberek, akik a koleszterinszint csökkentésére gyógyszereket szednek, a növényi alapú életmóddal még inkább csökkenthetik a koleszterinértékeket, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A teljes értékű, növényi alapú étrend a leghatékonyabb módja hogy csökkentsük a vér koleszterinszintjét, mivel ez koleszterint egyáltalán nem, telített zsírokat pedig jellemzően csak kis mennyiségben tartalmaz. Ráadásul a növényi ételek bővelkednek rostokban, melyek tovább javítják a koleszterinértékeket.

A szóját kedvelőknek további jó hír, hogy ennek a babfélének szintén bizonyítottan szerepe van a koleszterincsökkentésben.

3. Teljesen megújulhat a mikrobiom

Mikrobiomnak nevezzük összefoglaló néven a testünkben élő billiónyi mikroorganizmus összességét. Ezeknek a mikroorganizmusoknak az orvostudomány egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az általános egészségi állapotunk szempontjából, ugyanis ezek nem csak az emésztés folyamatát segítik, hanem nélkülözhetetlen tápanyagokat állítanak elő, edzik immunrendszerünket, aktiválják és kikapcsolják egy-egy gén működését, egészségesen tartják a bélszöveteket és segítenek megvédeni minket a ráktól.

Vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy szerepet játszanak az elhízásban, a cukorbetegségben, az érszűkület kialakulásában, az autoimmun megbetegedésekben, a gyulladásos bélbetegségekben, illetve a májbetegségben.

A növényi összetevők segítenek a bélrendszer egészséges mikrobiomjának kialakításában. A növényekben található rostok támogatják a bélben a jó /barátságos baktériumok szaporodását. A rostban hiányos étrend (azaz a magas tejtermék, tojás és hústartalmú étrend), ezzel szemben, fokozza a betegségek kialakulásáért felelős baktériumok terjedését.

Mérföldkővizsgálatok kimutatták, hogy amikor mindenevők kolint és karnitint fogyasztottak (mely fellelhető a húsban, a baromfiban, a tengeri állatokban, a tojásban és a tejtermékekben) a bélbaktériumok egy olyan anyagot termeltek, melyet aztán a máj egy TMAO-nak nevezett méreganyaggá alakít át. A TMAO súlyos koleszterin lerakódást okoz a véredényeken, így fokozva az agyvérzés és szívroham kockázatát.

Érdekes módon azonban a növényi alapú étrend szerint étkezők egy hús tartalmú fogás elfogyasztása után is csak kis mennyiségben vagy egyáltalán nem termeltek TMAO-t, amit a teljesen eltérő bélflóra indokol. Ezek szerint csupán pár nap elegendő a bélbaktériumok mintázatának változásához – a növényi étrend előnyei már ilyen rövid idő alatt jelentkeznek!

4. Megváltoztathatjuk a génjeink működését, lassíthatjuk az öregedést

A növényi étrend megváltoztathatja pozitív irányba a génjeink működését

Tudósok azt az egyedülálló felfedezést tették, miszerint a környezeti és életmódbeli tényezők ki- és bekapcsolhatják génjeinket. Például, a teljes értékű növényi forrásokból bevitt antioxidánsok és egyéb tápanyagok megváltoztathatják a gének működését, optimalizálva ezzel a károsodott DNS-ek javítását a sejtállományban.

Kutatások bizonyítják azt is, hogy életvitelbeli változtatások, beleértve a növényi étrendre való átállást csökkentették a rákos gének túlműködését azoknál a férfiaknál, akiknél fennállt egy alacsonyabb kockázata a prosztatarák kialakulásának.

Még az is bizonyosságot nyert, hogy a növényi alapú étrend – együtt más életmódbeli változásokkal -, képes lehet meghosszabbítani a telomereket, a kromoszómák végén lévő „védősapkákat”, melyek segítenek stabilan tartani a DNS-eket. Ennek hatására elérhetjük, hogy a sejtjeink és szöveteink lassabban öregedjenek, ugyanis a megrövidült telomerek éppen az öregedésért és a korai halálért felelősek.

5. Drasztikusan csökkenthetjük a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát

Az amerikaiak megközelítőleg 38%-ánál áll fenn a prediabétesz, a 2-es típusú cukorbetegség “előszobája”. A különböző vizsgálatok sorra mutatják ki, hogy az állati fehérje – különösen ha vörös és feldolgozott húsokból származik – növeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát.

Az adventisták (a Hetednapi Adventista Egyház tagjai) körében például a húsevőknél kétszer akkora volt a cukorbetegség előfordulási aránya, mint a vegánoknál, a testsúlykülönbséget is figyelembe véve.

Valójában ebben a népcsoportban 17 éven keresztül a heti egy vagy többszöri húsfogyasztás 74%-kal emelte meg a cukorbetegség kockázatát. Hasonló eredményre jutottak egy, az egészségügyi szakemberekkel végzett követéses tanulmányban és egy másik, az ápolók körében végzett egészségügyi vizsgálatban is, ahol a vörös hús bevitelének már kicsit több, mint fél adaggal való emelése is 4 év alatt 48%-kal emelte a cukorbetegség kockázatát.

De miért is okoz a húsfogyasztás 2-es típusú cukorbetegséget? Számos ok áll a háttérben: az állati zsiradék, az állati eredetű un. “heme vas”, illetve a húsban lévő nitrát tartalmú tartósitószerek; melyek károsítják a hasnyálmirigy sejtjeit, súlyosbítják a gyulladást, hízást eredményeznek és rontják az inzulinfunkciókat.

Az állati eredetű termékek elhagyásával és egy teljes értékű növényi összetevőkre épülő étrend betartásával drámaian csökkenthető a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata. Ez különösen igaz akkor, ha teljes értékű gabonákat tartalmaz az étrendünk, melyek kifejezetten védenek a diabétesz ellen. Jól olvastad!

A szénhidrátok valójában védelmet nyújtanak a cukorbetegséggel szemben.

Sőt, a növényi étrend azoknál is képes kezelni – és akár vissza is fordítani – a diabéteszt, akiknél már diagnosztizálták a betegséget.

6. Épp a megfelelő mennyiségű – és típusú – fehérjéhez jutunk

Egy átlagos húsevő az Egyesült Államokban az ajánlott fehérjének több, mint 1,5 szörösét viszi be naponta, túlnyomórészt állati fehérjéből. Ellentétben az általános feltételezéssel, ez a túlzott mennyiségű protein nem tesz minket erősebbé vagy szálkásabbá. A fel nem használt proteintöbblet zsírként raktározódik vagy kiűrítésre kerül.

Továbbá az állati fehérje az elhízás,  a szívbetegség, a cukorbetegség, a gyulladás és a rák fő kiváltója.

A teljes értékű növényi táplálékban található fehérje ezzel ellentétben védelmet nyújt számos krónikus betegséggel szemben. Semmi szükség a proteinbevitel nyomonkövetésére vagy proteinporok használatára, míg növényi alapú az étkezésünk. Amíg a napi kalóriaigény biztosított és eleget eszünk, rengeteg fehérjéhez juthatunk. A legtöbb évet megélt népesség a Földön – azaz a Kék Zónában  élők – teljes napi kalóriájának nagyjából 10%-a áll fehérjéből. Az átlagos fehérjebevitel (USA adatokból kiindulva) a nyugati társadalmakban ehhez képest 15-20% körüli.

7. Sokat teszel a bolygónk és a rajta élők egészségéért

Ha vegán leszel sokat teszel a bolygónk és a rajta élők egészségéért

Az állattenyésztés rendkívüli módon pusztítja bolygónkat. Ez járul hozzá legnagyobb mértékben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, a túlzott víz és földhasználathoz, az erdőírtáshoz, a vadon élő állatok pusztulásához és egyes fajok kipusztulásához. Csupán 1 kilónyi marhahús előállításához körülbelül 2000 liter vízre van szükség.

Óceánjaink halállománya olyan rohanó tempóban apad, hogy egyes becslések szerint 2048-ra teljesen eltűnhetnek belőle a halak. A jelenlegi, hús és tejipari termékekre alapuló, élelmezési rendszer ráadásul az éhezéshez is hozzájárul, mivel a világ más részein megtermelt gabonák túlnyomó többségét a nagyipari takarmányozáshoz, és nem emberi fogyasztásra használják fel.

Ugyanennyire fontos, hogy az élelmezési céllal tenyésztett állatok érző lények, akik szenvednek, függetlenül attól, hogy nagyipari tartásban vagy „ humánus” címkével ellátott gazdaságokban nevelik és ölik meg őket.

Végtére is lássuk be, az egészségre és harmóniára törekvés nem pusztán abban merül ki, mit eszünk, hanem arról is szól, mennyire vagyunk tudatosak és mennyire vagyunk tisztában azzal, hogyan a választásaink és tetteink hatással vannak a bolygónkra és mindazokra akikkel megosztjuk azt.


Felhasznált tudományos források:

  1. Barbaresko, J., Koch, M., Schulze, M., & Nöthlings, U. (2013). Dietary pattern analysis and biomarkers of low-grade inflammation: A systematic literature review. Nutr Rev Nutrition Reviews, 511-527.
  2. Barnard, N., Levin, S., & Trapp, C. (2014). Meat Consumption as a Risk Factor for Type 2 Diabetes. Nutrients,897-910.
  3. Bøhn, S., Myhrstad, M., Thoresen, M., Holden, M., Karlsen, A., Tunheim, S., . . . Blomhoff, R. (n.d.). Blood cell gene expression associated with cellular stress defense is modulated by antioxidant-rich food in a randomised controlled clinical trial of male smokers. BMC Medicine BMC Med, 54-54.
  4. David, L., Maurice, C., Carmody, R., Gootenberg, D., Button, J., Wolfe, B., . . . Turnbaugh, P. (2013). Diet rapidly and reproducibly alters the human gut microbiome. Nature, 559-563.
  5. Dean, E., & Gormsen Hansen, R. (2012). Prescribing Optimal Nutrition and Physical Activity as “First-Line” Interventions for Best Practice Management of Chronic Low-Grade Inflammation Associated with Osteoarthritis: Evidence Synthesis. Arthritis2012, 1-28. doi:10.1155/2012/560634
  6. Ferdowsian, H., & Barnard, N. (n.d.). Effects of Plant-Based Diets on Plasma Lipids. The American Journal of Cardiology, 947-956.
  7. Goldsmith, J., & Sartor, R. (2014). The role of diet on intestinal microbiota metabolism: Downstream impacts on host immune function and health, and therapeutic implications. Journal of Gastroenterology J Gastroenterol,785-798.
  8. Halkjær, J., Olsen, A., Overvad, K., Jakobsen, M. U., Boeing, H., Buijsse, B., … Tjønneland, A. (2010). Intake of total, animal and plant protein and subsequent changes in weight or waist circumference in European men and women: the Diogenes project. Int J Obes Relat Metab Disord35(8), 1104-1113. doi:10.1038/ijo.2010.254
  9. Huang, T., Yang, B., Zheng, J., Li, G., Wahlqvist, M. L., & Li, D. (2012). Cardiovascular Disease Mortality and Cancer Incidence in Vegetarians: A Meta-Analysis and Systematic Review. Annals of Nutrition and Metabolism60(4), 233-240. doi:10.1159/000337301
  10. Jenkins, D. (2003). Effects of a Dietary Portfolio of Cholesterol-Lowering Foods vs Lovastatin on Serum Lipids and C-Reactive Protein. JAMA, 502-502.
  11. Menke, A., Casagrande, S., Geiss, L., & Cowie, C. (2015). Prevalence of and Trends in Diabetes Among Adults in the United States, 1988-2012. JAMA, 1021-1021.
  12. Ornish, D., Magbanua, M., Weidner, G., Weinberg, V., Kemp, C., Green, C., . . . Carroll, P. (2008). Changes in prostate gene expression in men undergoing an intensive nutrition and lifestyle intervention. Proceedings of the National Academy of Sciences, 8369-8374.
  13. Ornish, D., Lin, J., Chan, J., Epel, E., Kemp, C., Weidner, G., . . . Blackburn, E. (n.d.). Effect of comprehensive lifestyle changes on telomerase activity and telomere length in men with biopsy-proven low-risk prostate cancer: 5-year follow-up of a descriptive pilot study. The Lancet Oncology, 1112-1120.
  14. Tonstad, S., Butler, T., Yan, R., & Fraser, G. (2009). Type of Vegetarian Diet, Body Weight, and Prevalence of Type 2 Diabetes. Diabetes Care, 791-796.
  15. Pan, A., Sun, Q., Bernstein, A. M., Manson, J. E., Willett, W. C., & Hu, F. B. (2013). Changes in Red Meat Consumption and Subsequent Risk of Type 2 Diabetes Mellitus. JAMA Internal Medicine173(14), 1328. doi:10.1001/jamainternmed.2013.6633
  16. Sutliffe, J., Wilson, L., Heer, H., Foster, R., & Carnot, M. (n.d.). C-reactive protein response to a vegan lifestyle intervention. Complementary Therapies in Medicine, 32-37.
  17. Tonstad, S., Butler, T., Yan, R., & Fraser, G. (2009). Type of Vegetarian Diet, Body Weight, and Prevalence of Type 2 Diabetes. Diabetes Care, 791-796.
  18. Van Nielen, M., Feskens, E. J., Mensink, M., Sluijs, I., Molina, E., Amiano, P., … Wareham, N. J. (2015). Erratum. Dietary Protein Intake and Incidence of Type 2 Diabetes in Europe: The EPIC-InterAct Case-Cohort Study. Diabetes Care 2014;37:1854–1862. Diabetes Care38(10), 1992.3-1992. doi:10.2337/dc15-er10b

Az eredeti cikk írója: Michelle McMacken, MD


 

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.

Szűrők

Elkészítési idő

Elkészítési idő

Recept típusa

Recept típusa filter

Konyha

Konyha filter

Allergén

Allergének