Az éghajlatváltozás okozhatta a tömeges halpusztulást Thaiföldön
Az éghajlatváltozás arra készteti a természetes vizeket, hogy planktonvirágzással ellensúlyozzák a felmelegedést, ebbe azonban belefulladnak a halak.
Végső soron az éghajlatváltozásra vezethető vissza egy szakértő szerint az a planktonvirágzás, amely több ezer hal pusztulását okozta Thaiföld déli, Chumphon nevű tartományában, egy 3-4 kilométeres partszakaszon.
A fitoplanktonokat egyes szakértők a Föld természetes hűtőgépeként aposztrofálják. Az Egyesült Királyságban a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) egyik vezető kutatója, Lloyd Peck professzor már 2009-ben arról beszélt, hogy az Antarktisz visszahúzódása, vagyis a jégfelszín olvadása révén szabaddá váló vízfelszínen rendszerint azonnal megjelennek a fitoplanktonok. Ezek gyorsan virágzásnak is indulnak, a felmelegedés ellensúlyozására. A planktonok virágzása csökkenti a víz oxigénszintjét, ezzel azonban újabb problémához érkezünk, amely jelzi, a természet sem tudja zökkenőmentesen kiküszöbölni az emberi tevékenység generálta éghajlatváltozást: megfulladnak a halak.
Különböző természeti jelenségek, például a korallfehéredés vagy a planktonvirágzás, már évezredek óta előfordulnak természetes körülmények között is. A globális felmelegedés azonban felerősíti és növeli ezen jelenségek gyakoriságát
– nyilatkozta Thon Thamrongnawasawat, a bangkoki Kasetsart Egyetem halászati karának dékánhelyettese.
Meglátása szerint a most tapasztalt tömeges halpusztulást egyértelműen a planktonvirágzás okozta. A helyi hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben, további értékelés és elemzés céljából tengervizet gyűjtöttek.
Nem kizárólag Thaiföldön probléma
Világszerte komoly gondot okoznak idén a tengeri hőhullámok: Texasban is elpusztult halak ezreit mosta partra a víz.
A brit meteorológiai hivatal is arról számolt be, hogy az áprilisban és májusban mért globális tengerfelszíni hőmérséklet a legmagasabb volt, amelyet ezekben a hónapokban valaha feljegyeztek. Ez pedig látványos planktonvirágzást eredményezett.
Akár Ausztráliáról vagy olyan helyekről van szó, mint a Nagy-korallzátony, akár Anglia környékéről, ahol jelenleg elég súlyos tengeri hőhullámok tapasztalhatók, ez a jelenség mindenképp káros hatással lesz a helyi ökoszisztémákra
– mondta Sarah Perkins-Kirkpatrick, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem éghajlatkutatója.
A rákok is megérzik az éghajlatváltozást
Egy közelmúltban publikált tanulmány arra mutatott rá, hogy a klímaváltozás egyéb módon is súlyos változást okoz a vizek élővilágában. Kiderült, hogy a klímaváltozás következtében növekszik az óceánok savassága, ennek eredményeképp pedig a rákok szaglásra használt szervei, az antennák zsugorodni kezdenek és elveszítik a receptoraikat, amelyek nélkül a szaglásuk sem működik megfelelően. Ezek nélkül pedig nehézkes számukra ételt, menedéket és társat találni.
Egy másik tanulmány pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az utolsó három évtizedben évente átlagosan 22 gigatonna vizet veszítettek a Föld legnagyobb tavai és víztározói, amely mennyiség az Amerikai Egyesült Államok 2015-ös vízfogyasztásának felel meg. A folyamatért az emberi felhasználás mellett a folyamatosan melegedő éghajlat a felelős.
(Reuters)
