A közismert állatvédő szervezet már nem először hívja fel a figyelmet arra, hogy szerintük az ilyen állatmenhelyek sokkal inkább foglalkoznak a kozmetikázott statisztikákkal, mint magukkal az állatokkal. Egy sajnálatos esetet követően most újra megosztották, miért gondolják így.
A Facebook segítségét kéri a dél-dakotai Fargo városának rendőrsége, hogy azonosítani tudják azt a kék sapkás férfit, aki idén januárban két macskát dobott ki autójából egy állatmenhely közelében. Az egyik macska életét vesztette, amikor a körözött személy – valószínűleg figyelmetlenségből – áthajtott rajta autójával.
A hírek szerint a férfi két menhelyre is megpróbálta beadni az állatokat, de az első helyről elküldték azzal a felszólítással, hogy nincs több hely, a második helyről – itt történt az incidens – pedig azért távozott idegesen, mert 230 dollárt (78.000 forint) kellett volna fizetnie az állatok elhelyezéséért. Ezt követően döntött úgy az idős férfi, hogy megszabadul az állatoktól. Az életben maradt macska (Benedict) jelenleg a Homeward Animal Shelter lakója, örökbe fogadható, az incidensben nem sérült meg.
A fenti tragikus eset kapcsán jelent meg a PETA weboldalán egy cikk, amelyben kikelnek azok ellen a menhelyek ellen, amelyek határozottan elutasítják az eutanáziát. Véleményük szerint ezek az intézmények tehetők felelőssé a januárihoz hasonló esetekért, amelyekből sajnos számtalan akad, még úgy is, hogy ezekről legtöbbször nincs rendesen vezetett statisztika.
Miért támogatja az eutanáziát egy állatvédő szervezet?
A People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) talán a világ legismertebb állatvédő szervezete. Ebből egyenesen következik, hogy a legtöbb támadás is őket éri – legyen bármilyen sikeres a tevékenységük –, és vannak olyan álláspontok is, amelyek szerint a PETA többet árt az állatoknak, mint használ.
Ennek részben az az oka, hogy a szervezet nyíltan vállalja, hogy a humánus eutanáziát nemcsak megfelelő, de sok esetben az egyetlen etikus lépésnek tartja egy elárvult háziállat vonatkozásában, akinek szerintünk minden más módon csak a szenvedés jutna osztályrészül.
A Peta Saves weboldalon részletesen bemutatják a szervezet állatmentési gyakorlatát, valamint részletezik azt is, miért alkalmazzák az altatást, mint végső megoldást. Megemlítik továbbá, hogy az állatipar lobbista csoportjai – mint például a Center for Organizational Research and Education, akik legutóbb plakátkampánnyal szálltak bele a PETA-ba – a szövegkörnyezetből kiemelve használják fel ezt az egyetlen részletet, hogy gyűlöletet szítsanak a szervezet ellen.
A PETA a „no-kill” menhelyekkel ellentétben úgynevezett „open-admission” állatotthonokat üzemeltet, ahova kivétel nélkül minden állatot befogadnak, függetlenül annak agresszivitásától, betegségeitől, szociális defektjeitől stb. Nincs befogadási költség és várólista sem.
Ezen a két infografikán látható továbbá, hogy a szervezet állandó vészhelyzeti szolgálatot is fenntart, az alacsony jövedelmű állattartó családok számára pedig térítésmentesen végez ivartalanítási beavatkozásokat, vagy szállít állateledelt. Ráadásul nemcsak kutyákat és macskákat, hanem kivétel nélkül minden állatfajt befogadnak.
Ezek a „no-kill” szabályozások csak egy dologra jók: hogy javítsák a menhely örökbeadással kapcsolatos statisztikáit. Azzal, hogy nem engednek be egyes állatokat, elhárítják a felelősséget, hogy foglalkozni kelljen velük, és alacsonyan tudják tartani az eutanázia számait. Mindeközben senki nem tudja, hogy hány állatot utasítanak el ezek a menhelyek, vagy ezek közül hányat bántalmaznak, kínoznak vagy ölnek meg emiatt
– olvasható a cikkben.
A szervezet végül arra buzdít, hogy kizárólag az ilyen „open-admission” menhelyeket támogassuk, hiszen véleményük szerint ezek azok az intézmények, amelyek tényleges mentsvárként szolgálhatnak az állatoknak, akiket más menhelyek elutasítanak, ezáltal szenvedésre ítélve őket.
Mi a helyzet a hazai állatmenhelyekkel?
Úgy gondoltuk, fontos lenne a másik oldal véleményét is meghallgatni, ezért megkerestünk két hazai állatotthont, ahol nem végeznek altatásokat. Az egyik a szegedi Tappancs Állatvédő Alapítvány, ahol a kutyamenhely leírásában jelzik, hogy „csak hosszú várakozás után lehet bejutni”, valamint hogy „helyhiány miatt nincs végleges altatás”.
A másik a Noé Állatotthon, ahol a bemutatkozásban szintén jelzik, hogy „egyetlen állatot sem altatunk el”, illetve várólistát vezetnek a leadni kívánt állatok számára és „a bejelentések sorrendjében és a férőhelyek függvényében” fogadják a rászoruló állatokat.
A cikk megjelenéséig egyik intézmény sem válaszolt a megkeresésünkre.
