Most olvasott cikk
Az ENSZ szerint a növényi étrendre való átállás is segítheti a szárazság elleni harcot

Az ENSZ szerint a növényi étrendre való átállás is segítheti a szárazság elleni harcot

szárazság/Prove

Európa számos térségét rendkívüli szárazság sújtja: az Európai Bizottság Szárazságmegfigyelő Intézetének legutóbbi számadatai szerint az uniós területek kétharmada valamilyen figyelmeztető jelzés alá esik.

Anglia nyolc különböző térségében hirdetett aszályt, Franciaország a legsúlyosabb száraz időszakát éli át, amióta 1958-ban léteznek feljegyzések, Olaszország legnagyobb folyóját kiszáradás fenyegeti, itthon pedig 120 éve nem volt akkora szárazság, mint az elmúlt hét hónapban.

Súlyosak a következmények

Franciaországban országszerte vízkorlátozások vannak érvényben, az Agrárminisztérium pedig 20 százalékkal kevesebb kukorica betakarítására számít a tavalyihoz képest.

Portugáliában a térség 99%-ában súlyos vagy extrém a szárazság — a júliusi átlaghőmérséklet csaknem 3 fokkal volt magasabb a megszokottnál.

Romániában arra számítanak, a gabonatermés a várthoz képest 30 millió tonnával fog csökkenni.

Magyarországon 120 éve nem volt ekkora a szárazság: az Időkép Facebook-oldalán megosztott képek alapján még az űrből is látszik, a tavaly ilyenkori állapothoz képest milyen súlyos a mostani helyzet. Az Országos Vízügyi Felügyelőség szerint az átlagos csapadékmennyiségnek majdnem a fele hiányzik. Az ország 12 vízügyi hatóságából tízben vízhiány elleni készültség van érvényben.

Bár a hatóságok szerint a vízigény így is kielégíthető a korábban betárazott mennyiségből, tehát vízkorlátozásra sehol nincs szükség, a rendkívüli, azaz az öntözési idény elején nem jelzett vízigények lekötésére csak korlátozottan van lehetőség.

A fák a rendkívüli szárazság miatt idejekorán lombhullatásba kezdtek, ami a gyümölcsfák terméshozamát is befolyásolni fogja.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

— nyilatkozta Dr. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet kutatója.

A tavak helyzete is aggasztó: a Velencei-tó átlag vízmércéje jelenleg rekordalacsonyan, 57 cm-en áll, júliusban pedig két kisebb tó is kiszáradt az országban.

A kulcs: az élelmezési rendszer megváltoztatása

Az ENSZ egy átfogó, májusi jelentésében azt írja, a világon jelenleg több, mint 2,3 milliárd ember küzd vízhiánnyal. Bár az aszály a természeti katasztrófáknak nem több mint 15 százalékát teszi ki, mégis 650 ezer ember haláláért volt felelős 1970 és 2019 között.

A jelentés emellett aggasztó számokat vetít előre a jövőre nézve is: a szárazság 2050-re a világ népességének több, mint 75%-ára hatással lehet. Évente egy egész hónapnyi vízhiány várhat akár 5,7 milliárd emberre, az aszály és az éghajlatváltozással kapcsolatos más tényezők pedig több, mint 215 millió embert kényszeríthetnek rá, hogy elhagyják otthonukat.

Válaszút előtt, egy vízválasztó tetején állunk, ahol tudatosításra és tudatosságra kell szert tennünk. A megoldás felé kell fordulnunk a pusztítás folytatása helyett

— írja a jelentés előszavában Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményének ügyvezető titkára.

A jelentés szerint a szárazság ellen való fellépés középpontjában a környezeti igazságosságnak, az elkötelezettségnek és tettrekészségnek kell állnia. Ennek egyik legjobb és legátfogóbb módja a földterületek helyreállítása úgy, hogy lehetőség szerint minél jobban hasonlítsanak a természetes környezetben is előforduló élőhelyekre, mert csak így lehet működőképes ökológiai rendszereket létrehozni.

Az így helyreállított területek könnyebben tudnának alkalmazkodni az aszályhoz, növekedne ugyanis a vízmegkötő képességük, amely által a mezőgazdasági hozam is javulhat. Ezáltal kevesebb embernek lenne szükséges elhagynia a lakóhelyét is.

“A helyreállítás azonban nem elég” — írja a jelentés. “A fogyasztási és termelési gyakorlatok megváltoztatásán keresztül kell a földjeinket megvédeni, és ezek segítségével kell gazdálkodást folytatni. Mezőgazdasági szempontból ez olyan fenntartható és hatékony gazdálkodási technikákat jelent, amelyek kevesebb földterületen és kevesebb víz felhasználásával több élelmiszert termelnek. Fogyasztási szempontból pedig azt, hogy megváltoztatjuk az élelmiszerhez, takarmányhoz és rostokhoz való viszonyunkat, és a növényi alapú étrend felé haladunk, csökkentve vagy teljesen megszüntetve az állatok fogyasztását.”

Hozzászólások (0)

Mi a véleményed?

Az e-mail címed természetesen nem kerül ki a nyilvánosság elé.

© 2018-2022 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.