Az amerikai mezőgazdasági minisztérium elégtelennek tartja a mostani rendszert, amiben lényegében bemondásra adják meg az egyes gyártóknak a különböző állatjóléti címkék használatának jogát. Ezek a címkék igen komoly vásárlócsalogató erővel bírnak, úgyhogy a gyártók részéről nagy igény mutatkozik az alkalmazásukra, de a körülmények betartására már kevésbé.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA – United States Department of Agriculture) kijelentette, hogy szigorítani szeretnék az egyes állatjóléti vonatkozású címkék – szabadtartású, legeltetett, humánusan nevelt, gyógyszermentes stb. – megszerzésének eljárását.
A bejelentés gyanúsan közel esik annak a leleplezési botránynak a nyilvánosságra kerüléséhez, amit az Animal Outlook állatvédő szervezet tényfeltáró munkájának köszönhetünk, és amiről a Prove is beszámolt.
Az egyik beépült aktivista által rögzített beszélgetésben a Tyson Foods egy alkalmazottja közölte a csirketelep vezetőjével, hogy a szabadtartású csirke csak marketingfogás, az így reklámozott és árusított madarak nagy valószínűséggel ugyanúgy nem látnak napfényt, mint a mindenféle állatjóléti jelző nélkül árusított társaik.
A reklámokban látott egészséges tyúkok pedig nem vágásra, hanem tenyésztésre szánt állatok, ezért sokkal jobb körülmények között élnek, mint a húsként értékesített, pár hét alatt felhizlalt társaik.
A cikk kitér arra is, hogy az USDA lényegében tehetetlen, hiszen nincs ellenőrzési hatásköre, hogy felülbírálja a Food Safety and Inspection Service (FSIS) által jóváhagyott címkéket.
„Sokan betartják a vonatkozó előírásokat, sokan mások viszont nem, és ez egyáltalán nincs így jól” – mondta Sandra Eskin, az USDA élelmiszer-biztonsági helyettes államtitkára.
Csak nyilatkozni kellett, ellenőrzés már nem volt
Nemcsak az állatvédők, de sok húsgyártó is egyetért a szigorítás szükségességével – a húsgyártók valószínűleg azért, hogy ezáltal csökkenjen a „humánus húst” kínáló konkurencia.
Az USDA hitelesít minden állatjóléti címkére irányuló kérvényt, de az „organikus” megnevezés esetében tényleges ellenőrzés történik, amin a szabályozó hivatal munkatársai vizsgálják meg a címke használatának létjogosultságát. Az állatjóléti címkék megszerzése viszont pusztán papírmunkát igényel, amelyben a gazda írásban nyilatkozik arról, hogy mindent a szükséges szabályozásoknak megfelelően csinál. Az USDA még a „humánus” jelző meghatározását is az állattartóra bízza.
Nagyon sok igazolás csak egy vagy két mondatot tartalmaz, például annyit, hogy: humánusan nevelem az állataimat. Ez teljességgel elégtelen
– mondta Dena Jones, az Animal Welfare Institute igazgatója. Ez az állatvédelmi szervezet szokta ellenőrizni az USDA-hoz benyújtott igazolásokat, és elmondásuk szerint 85 százalékuk nem megfelelő.
Hogy pontosan milyen módon igyekszik majd a minisztérium biztosítani a címkéknek megfelelő környezetet, arról túl sok információ nem derült ki. Annyit lehet tudni, hogy az eddigieknél több dokumentációt fog igényelni az egyes állatjóléti állítások megszerzése, a gyógyszermentességet pedig új tesztelési eljárásokkal akarják biztosítani.
Emellett erősen javasolják külső ellenőrző szolgáltatások használatbavételét is. Ilyen szolgáltatást nyújt például a Humane Farm Animal Care is.
Ezeknek az ellenőrzéseknek az lehet a vonzereje, hogy a vásárlók talán inkább választják azt a szabadtartású csirkemellet, amiről egy független hitelesítő szervezet is igazolta, hogy az állításoknak megfelelően nevelt állattól származik.
A Time szerint a Perdue szabadtartású csirkemell fontja 5,78 dollár a Walmartban, míg az állatjóléti címke nélküli ennek kevesebb mint a fele, 2,79 dollár fontonként. Vagyis a gyártóknak elég komoly anyagi érdekük, hogy használhassák a különböző címkéket. Ez pedig meg is látszik a beérkezett kérvényeken. Tavaly az USDA hetente 120 megkeresést kapott ilyen ügyben Eskin elmondása szerint.
