Egy friss online felmérés alapján van értelme feltüntetni a környezeti terhelés mértékét az egyes termékeken, ugyanis ebben az esetben hajlamosak vagyunk a Földnek kedvezőbb döntéseket hozni.
Azzal mindannyian tisztában vagyunk, mennyi kalóriát viszünk be a kedvenc desszertünkkel, egy dobozos üdítővel, vagy egy salátakeverékkel. Sok esetben akkor is tájékoztatnak a tápértékről és energiatartalomról, ha nem előre csomagolt ételt vásárolunk, hanem egy étteremben rendelünk valamit.
Ez a helyzet nem volt mindig így, a McDonald’s és a Burger King papír tálcafedői pedig nem tartalmaztak részletes tápanyagtáblázatot minden elképzelhető gyorséttermi opcióról. A rendszer viszont beépült a mindennapokba és sokaknak segít abban, hogy a számukra fontos egészségügyi szempontok alapján tudatosabb döntéseket tudjanak hozni.
Kutatók egy csoportja most arra volt kíváncsi, milyen mértékben befolyásolják a környezeti terhelést feltüntető jelzések a választásainkat. Úgy vélték ugyanis, hogy míg az állattartó mezőgazdálkodás, ezzel együtt pedig a gyorséttermek kínálata nagymértékben hozzájárul a dolgok jelenlegi állásához, a fogyasztók többsége kevés információval rendelkezik a gyorséttermi kínálat környezeti hatásairól.
Ha társadalmi szinten még csak oly csekély változtatásokat is alkalmazunk az étrendünkben, mint hogy a marhahúst kevésbé terhelő választásokkal helyettesítjük, érzékelhető mértékben tudjuk befolyásolni a klímaváltozás mértékét. Szóval a kérdés az, milyen módszerrel tudjuk őket ezeknek a döntéseknek az irányába terelni
– nyilatkozta Julia Wolfson, a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health munkatársa, a kutatás vezetője a Los Angeles Timesnak.
Az online felmérés
A Journal of the American Medical Association weboldalán közzétett reprezentatív kutatásban 5049 amerikai felnőtt vett részt. Őket három csoportba osztották, ezt követően pedig mind a három csoport egy kitalált gyorsétterem menüsorát kapta meg, amiről az alanyoknak ételt kellett választaniuk.
A kontrollcsoport (1666 fő) fiktív menüjében a termékek mellett csak egy QR-kód szerepelt, de semmilyen módon nem tüntették fel az ételek környezeti terhelését. A második csoport (1667 fő) menüjében zöld színű jelzéssel látták el azokat a fogásokat, amelyek nem tartalmaztak marhahúst, vagyis környezeti terhelésük alacsonyabb volt. A harmadik csoport (1716 fő) étlapján a marhahúsból készült ételeket pirossal jelölték, ezzel jelezve, hogy azok nem fenntartható módon készülnek.
Az eredmények azt mutatják, hogy mind a pozitív megkülönböztetés (zöld jelzések), mind a negatív megkülönböztetés (piros jelzések) hatással voltak a fogyasztók döntéseire, viszont a negatív jelölések hatékonyabban terelték a vásárlókat az alacsonyabb környezeti terheléssel rendelkező – vagyis marhahúst nem tartalmazó – ételek felé.
A kontrollcsoporthoz képest a zöld jelzésekkel ellátott étlapról rendelő társaságnál 10%-kal, a piros jelzésekkel ellátott étlapról rendelő csoportnál pedig 23%-kal volt jellemzőbb, hogy fenntartható, alacsonyabb környezeti terhelésű ételt választottak.
Wolfson elmondása alapján vannak arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a figyelmeztető jelzések, amelyek például a magas só- vagy cukortartalmú ételekre hívják fel a figyelmet, hatékonyabban ösztönöznek változtatásra a pozitív tartalmú jelzéseknél. A kutató úgy gondolja, hogy ebben az esetben is hasonló helyzetről lehet szó.
„Az étkezési döntéseink klímaváltozást befolyásoló hatásaihoz kapcsolódó tudatosság és ismeretanyag növelése egy olyan közvetlen lépés, amivel egyénileg tudjuk befolyásolni a dolgok alakulását. Ez sokak számára nagyon fontos információ, amit érdemes külön kiemelni” – mondja Wolsfon.
Sajnos egyelőre szinte sehol sem lehet a kitalált gyorsétterméhez hasonló jelzéseket látni az étlapokon és nem is valószínű, hogy a gyorséttermek maguktól alkalmaznák ezt a módszert, amíg valamilyen szabályozás ezt kötelezővé nem teszi.
