Nincs egységes álláspont az alternatív fehérjékkel kapcsolatban az ENSZ-en belül, a szervezet két egymásnak ellentmondó jelentést produkált, szinte egyszerre. Az egyik már önmagában is kissé ambivalens – egyszerre szorgalmazza az állati és a növényi fehérje előállításának felpörgetését. A másik pedig arról értekezik, hogy a hús- és tejipari alternatívákban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása az egyetlen lehetséges kiút a klímaválságból.
A világnak összességében növelnie kell a hústermelést, csak így vehető fel a harc a fejlődő országokban tapasztalható éhezéssel és tápanyaghiánnyal szemben. A gazdagabb országok lakosságának viszont arra kell törekedni, hogy kevesebb állati fehérjét fogyasszanak. Ez a két kulcsgondolata az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egyik közelmúltban publikált jelentésének. A dokumentumot a szervezet Élelmezési és Mezőgazdasági Ügynöksége készítette el a dubaji COP28 klímacsúcs keretében.
A húsban, tojásban és tejtermékekben található fehérje-, mikrotápanyag-, zsír- és szénhidráttípusokat nem lehet megfelelően biztosítani a növényi eredetű élelmiszerekből – vélekedik Maximo Torero, az ENSZ Élelmezési Ügynökségének vezető közgazdásza.
Több hús- és tejterméket kell előállítani, mert rengeteg olyan ország van, ahol nem fogyasztják kellő mértékben ezeket a mikrotápanyagokat. Ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol éppen túlfogyasztják ezeket, egészségügyi problémákat generálva
– jelentette ki.
Persze az, hogy erre a konklúzióra jutott az ENSZ Élelmezési Ügynöksége a COP28 idején, bizonyos szempontból egyáltalán nem meglepő. Kiszivárgott dokumentumok alapján ugyanis már a konferencia kezdete előtt sejteni lehetett, hogy a tej- és húsipari vállalatok akcióba lendülnek majd Dubajban. Számos jel utalt arra, hogy az iparág képviselői fenntarthatónak állítják majd be a termékeiket.
A hús- és tejipar képviseletében 120 fő jelent meg a konferencián. Egy elemzés szerint azonban, ha szélesebbre húzzuk a kört, valójában 340 fő lobbizott a tej- és húsipar mellett. Kétszer annyian, mint 2022-ben.
Az alternatív fehérje a jövő kulcsa
A dubaji csúcstalálkozó alatt az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UN Environmental Programme, UNEP) is készített egy jelentést. Ez azonban egyértelműen az alternatív fehérje minél nagyobb térnyerését szorgalmazta globális szinten. A dokumentum szerint ennek révén lehetne felvenni a harcot
- a károsanyag-kibocsátással,
- az erdőirtással,
- a víz- és talajszennyezéssel,
- a biológiai sokféleség csökkenésével,
- valamint a zoonózis, azaz az állatról emberre terjedő fertőzések növekvő kockázatával.
Az UNEP-jelentés hangsúlyozza, hogy az állattenyésztés a felsorolt területek mindegyikén problémát okoz, és csak rontja a kialakult helyzetet.
Tavaly egyébként már kétszer annyit fektettek a növényi fehérjébe az országok vezetői, mint 2021-ben, de még több állami beruházásra lenne szükség. A 2022-es globális 635 millió dollárnyi állami befektetés helyett az évi 10,1 milliárd dolláros érték lenne az ideális a Good Food Institute (GFI) nonprofit kutatóintézet szerint.
