Tudtad, hogy az állattenyésztésnek nagyobb hatása van az éghajlatváltozásra, mint az összes közlekedésből származó üvegházhatású gáznak együttvéve? Kijelenthető azonban, hogy a legfontosabb lépést bárki megteheti a klímaváltozás mérsékléséért, vagyis azt, hogy változtat azon, mi kerül a villa végére.

1. Az ENSZ éghajlati jelentésében mindenkit felszólít arra, hogy egyen 30%-al kevesebb állati terméket

Ugyanez a jelentés azt is feltárja, hogy 2030-ig csökkentenünk kell a globális felmelegedés mértékét, ha el akarjuk kerülni a világon több száz millió embert érintő szélsőséges felmelegedés, hő-, aszály-,és  árvízkockázatot, valamint a mélyszegénységet.

Bár az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása jellemzően a közlekedési ágazathoz, az ipari folyamatokhoz és a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódik, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének átfogó, 2006-os elemzése azt mutatta, hogy az állattenyésztés az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának 18%-át teszi ki világszerte, ami önmagában több, mint a teljes szállítási szektor részesedése a kibocsátásból.

Sandy Millar / Unsplash

2. Az állattenyésztés felgyorsítja a fajok tömeges kihalását, az éhezést, az elhízást, az alultápláltságot és az éghajlatváltozást

Jelenleg egy olyan kihalási hullám zajlik, amire 65 millió év óta nem volt példa. A szakértők becslése szerint évente körülbelül 137 növényi, állati és rovarfaj hal ki az esőerdők pusztulása miatt, és 2048-ban már halak nélküli óceánokat láthatunk.

A becslések szerint a világ teljes üvegházhatást okozó gázainak 25%-át önmagában az erdőirtás eredményezi. Amikor az erdőkben lévő fák elpusztulnak, a fákban tárolt szén-dioxid a légkörbe kerül.

Ezen túlmenően, ahelyett, hogy a földterületet milliók élelmezésére szolgáló termények ültetésére használnák, a mezőgazdasági területek legalább 70%-át, míg a Föld szárazföldjeinek közel 45%-át használják állattenyésztésre.

Valójában a gabona termesztésére használható földterület 40%-át állatok takarmányozására használják. Eközben egymilliárd ember minden este éhezve hajtja álomra fejét.

Az állattenyésztés nemcsak az éghajlatváltozás felgyorsulását eredményezi, de az általa fedezett hústartalmú étrend egy túlsúlyos, mégis alultáplált népességhez, valamint a táplálkozással kapcsolatos megbetegedésekhez is vezet.

3. A mezőgazdasági termelésnek pusztitó következményei lehetnek

Az Egyesült Államokban előállított hús, tej és tojás többsége – a sertéshús 95%-a, a marhahús 78%-a, illetve a csirkehús 99,9%-a – nagyipari gazdaságokban tartott állatoktól ered.

A mezőgazdasági üzemekben termelődő metán és dinitrogén-oxid üvegházhatást okozó gázkibocsátása jelentős hatással van az éghajlatváltozásra.

A nitrogén-oxid több, mint 300-szorosa a szén-dioxid globális felmelegedési potenciáljának, a metán potenciálja pedig több, mint 80-szorosára emelkedett 20 év alatt.

2006-ban az Egyesült Államok nagyipari termelői kilencmillió tonna metánt bocsátottak ki.

Iw / Unsplash

4. A klímaváltozás a tengerszint emelkedéséhez vezet

Mivel a globális hőmérséklet emelkedik, az fokozatosan olvasztja a felszíni jeget, és kevesebb fényes felület áll rendelkezésre, hogy aztán a napfény visszaverődjön a légkörbe. A Föld felszíne több napenergiát nyel el, mint kellene, így az óceánok hőmérséklete emelkedik.

A melegebb vízhőmérséklet ősszel és télen késlelteti a jegesedést, ezért tavasszal gyorsabban olvad a meglévő jégtömeg.

A jégfelszín terjedelmében bekövetkező változások megzavarják az óceánok klímájának rendes körforgását, változásokat eredményezve a globális éghajlatban.

Mivel ezek a jégtakarók megolvadnak, a tenger szintje emelkedik, végül több száz millió embert téve kiszolgáltatottá az árvizek és a viharok okozta katasztrofális károknak.

5. Az éghajlatváltozás kimeríti a vízkészletünket, miközben csak az USA-ban évente több, mint 280 billió liter vizet használnak fel állattenyésztésre

A melegebb hőmérséklet növeli a víznek a légkörbe történő párolgási sebességét, növelve ezzel a légkör vízvisszatartó képességének mértékét.

A megnövekedett párolgás néhány területet kiszáríthat, míg más területeken túlzott mennyiségű csapadék formájában csapódhat le. Mivel a hőmérséklet emelkedik, az embereknek és az állatoknak több vízre van szükségük, hogy fenntartsák normál egészségügyi állapotukat.

Bár rövidebb zuhanyokat venni is egy hasznos és környezettudatos szokás, valójában a leghatásosabb változást, amit bárki eszközölhet, a húsfogyasztás csökkentése hozhatja meg.

A húsalapú ételek és termékek előállításához szükséges vízhasználat értékeit a növényi táplálékok termeléséhez felhasznált értékekkel összevetve a következőket kapjuk:

  • 174 liter 0.5 kg zöldség;
  • 741 liter 0,5 kg gabonaféle;
  • 1836 liter 0.5 kg hüvelyes;
  • 1393 liter 0.5 kg mandula esetében;

Ezzel szemben:

Annie Spratt / Unsplash

6. A zöldtakarmánnyal táplált marha húsának fogyasztása nem csökkenti az éghajlati hatásokat

Míg sokan azt állítják, hogy a zöldtakarmánnyal táplált szarvasmarha „boldog” és „egészségesebb”, a bolygónkra gyakorolt hatások még mindig hasonlóak a hagyományos marhahús előállításához.

A szabad tartású szarvasmarhák ugyanolyan mennyiségű metánt bocsátanak ki, és miattuk ugyanannyi mezőgazdasági földterületet használnak fel legeltetési és takarmányozási célra.

A legeltetett marhák az összes kérődző által termelt üvegházhatást okozó gáz kibocsátásának több, mint ¼-ét produkálják.

Erik Lundqist / Unsplash

7. Van egy jó hírem: Élelmiszer-választásunk szinte azonnal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását

A mezőgazdasági üvegházhatású gáz-kibocsátás legnagyobb forrása az enterális erjedés – az állatállomány által az emésztés során termelt és böfögéssel a légkörbe jutó metán.

A metán a légkörben több, mint 80-szor annyi hőt köt meg, mint a szán-dioxid 20 év alatt, ami sokkal rosszabb, mint a szén-dioxid hatása.

A jó hír az, hogy a hét éves atmoszférikus felezési idejű metán sokkal gyorsabban eltűnik a légkörből, mint a szén-dioxid.

Tehát a metán forrásainak kiküszöbölésével (vagyis a növekvő állatállomány csökkentésével) az éghajlatváltozás jelentősen csökkenthető.

8. A klímavédelmet fókuszba állító élelmiszerlánc is lehet gazdaságilag jövedelmező

Ennek elérése kormányzati szinten megköveteli a hitelkamatok és a fiskális politika átszabását, továbbá a fenntartható projektek számára megfelelő mértékű támogatási összeg rendelkezésre bocsátását, segítve ezzel a fenntarthatóságot megcélzó üzleti ötletek túlélését és virágzását.

Fentiek magukban foglalják továbbá a fenntartható fejlődési célok (SDG) érvényesítését a pénzügyi intézmények számára nyújtott ösztönzők révén is. Szükségszerű kormányzati ösztönzők kialakítása például az erdők és a leromlott földterületek helyreállításához, továbbá olyan fenntarthatóbb, újszerű gazdálkodási gyakorlatok életbe léptetése, mellyel több szenet tudunk megkötni.

Másrészről döntő fontosságú, hogy megszüntessük azon támogatások folyósítását, melyek a klímaváltozásra negatívan ható élelmiszerek kereskedelmét segítik.

Washington élelmiszer-támogatási programjai például nem kedveznek sem bolygónknak, sem egészségünknek.

A 1996 és 2009 közötti időszakot lefedő több, mint 246 milliárd dollár értékű élelmiszer-támogatások áttekintése azt mutatja, hogy a kormány által támogatott élelmiszerek határozottan ellentétesek az egészség fenntartása érdekében ajánlott élelmiszerekkel.

A rendszeres fogyasztásra ajánlott gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek csak az összes támogatás 2 százalékában részesülnek.

Markus Spiske/Unsplash

9. A növényi étrend széles körű elfogadása segítené az embereket, a környezetet és megoldaná az egészségügyi krízist

A tanulmányok azt mutatják, hogy a vegetáriánus vagy vegán étrend széles körű elterjedése 63%-70%-kal csökkentené az élelmiszerrel kapcsolatos kibocsátásokat (és az embereket is egészségesebbé tenné).

A húsfogyasztás és a termelés 50%-os csökkentése nélkül az állattenyésztés iparági műveletei 2050-ig a világ szén-dioxid-állományának 50%-át felhasználná, ami katasztrofális globális felmelegedést eredményezne.

Míg az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi panelje (IPCC) 2018. októberi jelentése „csak” az állati termékek fogyasztásának 30%-os csökkentésére szólít fel, minél jobban csökkentjük az állati termékek fogyasztását és minél több növényt fogyasztunk állatok helyett, annál több jót teszünk a bolygónk és az egészségünk számára.

Oszd meg - 1 kattintás!
Prove.hu
Rea

Rea

Publicista, közgazdász, marketinges
Rea vagyok, közgazdász és marketinges. Gyerekkorom óta ösztönösen kerültem a húst, majd 7 éve száműztem, mikor megismerkedtem a nyers vegán étrenddel. Ez elindított egy egészségesebb, tudatosabb életmód irányába, majd 2018. januárjától teljes értékű, olajmentes vegán étrendre tértem át és szerelmese lettem a növényi alapú táplálkozástudománynak. Ennek eredménye a közérzetemen kívül kilókban is mérhető. Az pedig csak bónusz, hogy egészségesen étkezve az állatoknak és a bolygónknak sem ártok. Hiszem, hogy a marketingnek és a megfelelő kommunikációs eszközöknek óriási szerepe van a hiteles információk átadásában. Ezért örülök, hogy a prove.hu csapat tagjaként ismereteimmel egy olyan nemes célt támogathatok, mint a vegán életmód népszerűsítése.