Bár sokan nem akarják ezt beismerni, sok okos állat van az élővilágban. A kirakóst játszó malac és jelnyelvet ismerő gorilla is ezt igazolja.
A többség hajlamos azt gondolni, hogy intelligencia terén az ember magasan kiemelkedik az élővilágból. Nyilvánvaló azonban, hogy ez egy meglehetősen sarkos megközelítés. Több tanulmány is rámutatott már, de a mindennapi élet is számos alkalommal igazolja: okos állatból márpedig nincs hiány. Jó néhány fajról kiderült már, hogy sokkal intelligensebb, mint azt az átlag gondolná.
Ott van például Koko, a gorilla, aki jelnyelvvel kommunikált az emberekkel, és ezt ráadásul egy ezerszavas szókincsből gazdálkodva tette.
De bejárta a világot Chantek, az orangután története is, akit a hetvenes években emberek neveltek fel. Chantek kilenc hónapos korára már jelbeszéddel kért inni. Négyéves korára saját maga kreálta jelkombinációt használt a ketchupra: úgy hívta, „paradicsomos fogkrém”. Megtanult hazudni is, a házimunkák alól azzal mentette ki magát, hogy bejelentette, mosdószünetre van szüksége.
A vadonban élő orangutánok több tevékenységhez is eszközöket használnak: halat szigonyoznak, ágakkal mérik a víz mélységét, és a nehezen hozzáférhető táplálékok beszerzéséhez is kellékeket használnak.
A kétkedők, akik hajlamosak az állatvilágra egy, az embernél jócskán egyszerűbb gondolkodású élőlénycsoportként tekinteni, könnyűszerrel legyinthetnek Koko és Chantek példájára. Mondhatják, hogy a majmok még elég közeli rokonságban állnak az emberrel ahhoz, hogy állati mércével kiemelkedőnek számítsanak a képességeik. Van azonban számos olyan faj is, amely úgy produkál elképesztő dolgokat, hogy közben az emberektől meglehetősen távol állnak genetikai szempontból.
Legendásan okos állat a delfin és a malac is
A többség előtt nem ismeretlen tény, hogy a delfinek intelligenciája kifejezetten magas. A tengeri szivacsokat gyakran eszközként használják a tengerfenéken lévő táplálék begyűjtésére, és sokszor játszanak a teknősökkel.
Komplex problémamegoldó képességgel rendelkeznek, valamint figyelemre méltó a tanulási készségük. Hosszú időn keresztül képesek emlékezni tárgyakra és emberekre, felismerik magukat a tükörben – ez olyan önismereti szintről árulkodik, amely mindössze néhány fajnál figyelhető meg.
A disznók hosszú távú memóriája is kiváló. Tudósok tanítottak már be malacokat arra, hogy joystick segítségével mozgassák a kurzort a számítógép képernyőjén, de sok más trükköt is meg tudnak tanulni, például ketrecajtót kinyitni. Egy Moritz nevű malac azt is bebizonyította, hogy a kirakóssal is jól elboldogulhatnak a disznók.
Ugyanígy a papagájról is sokan tudják, hogy ügyesen tudják utánozni a környezetükben élőket, akár az embereket is. Alex, a szürke papagáj például
- több mint száz szót tudott kimondani,
- ötven különböző tárgyat tudott azonosítani,
- hatig számolt hangosan,
- hét színt és öt formát tudott megkülönböztetni, valamint
- megértette a „nagyobb, kisebb” és az „azonos és különböző” jelentéseit.
Alex 2007-ben pusztult el, 31 évesen, utolsó szavait a pszichológus Irene Pepperberghez intézte. Ezek a következők voltak:
Légy jó, holnap találkozunk. Szeretlek.
Hasonlóképp az elefántok is ismertek a kiváló memóriájukról.
Meglepő példák is akadnak
Immár tudományosan bizonyított tény, hogy a halak képesek átvenni másik társuk félelmét, később pedig extra figyelmet fordítanak arra az egyedre, amely a stresszhelyzetet elsődlegesen elszenvedte, mondhatni, vigasztalják.
A polipok remek stratégák, igazi szabadulóművészek. Számos történet szól arról, hogy a polipok kitalálták, miként szökjenek ki a tartályokból, sokuk arra is rájött, hogy ha vizet spriccel a világításra, ki lehet kapcsolni azt.
A hörcsög is kifejezetten okos állat, képes problémákat megoldani és tanulni a korábbi tapasztalatokból. Reagál az emberi hangjelzésekre, összetett kognitív készségeket is ki tudnak fejleszteni magukban, megértik a viselkedés és jutalmazás rendszerét, valamint rendben tartják az életterüket.
