A városiasodás által kikényszerített alkalmazkodás hosszú távú következményei egyelőre nem ismertek, de a folyamat minden földrészen és számos állatfajnál megfigyelhető. Vannak állatok, akik inkább változtattak életmódjukon csak azért, hogy elkerüljék az embereket.
Teljesen egyértelmű, hogy az emberi jelenlét, az urbanizáció, a lakott területek arányának folyamatos növekedése a természetes élőhelyek rovására megy. Mindez komoly hatással van sok állatfaj mindennapi életére.
A folyamatos terjeszkedés következtében a vadállatokkal való találkozás esélye is megnő, ez pedig nem ritkán jár együtt olyan tragédiával, mint ami múlt hónapban történt Olaszországban, ahol kocogás közben ért medvetámadás egy helyi lakost Trentino régióban.
Ám a legtöbb állat – a medve is – minél inkább igyekszik elkerülni az emberrel történő találkozást. Az éjszakai életmódra való átállás hatásos alkalmazkodási módszer lehet ennek érdekében. Pont ezért világszerte számos állatnál megfigyelhető ez a tendencia.
A Berkeley Egyetem kutatói a napokban publikálták azt a metaanalízist, amiben 76 tanulmány alapján vizsgálták az ilyen jellegű életmódváltozást. Az elemzés hat földrész 62 állatfajával kapcsolatban vizsgálta az információkat. A kutatók munkája a Science magazinban jelent meg.
Az eredmények arra utalnak, hogy az állatok inkább biztosra mennek. Azt hihetnénk, hogy a légynek sem ártunk, amikor például az erdőben túrázunk, de a puszta jelenlétünknek is messzemenő következményei lehetnek
– mondja Kaitlyn Gaynor, a kutatás vezetője, aki szerint nincs olyan ártalmatlannak tűnő emberi aktivitás, ami valamilyen módon ne hatna ki az állatokra.
Nepáli tigrisek, brazil vidrák, lengyel vaddisznók, tanzániai oroszlánok és még sok egyéb állatfaj volt a kutatók vizsgálatának középpontjában. Az analízis alapján elmondható, hogy az emberi jelenlét átlagosan 20 százalékkal növelte az éjszakai aktivitást, még azoknál az állatoknál is, akik egyébként nem aktívak az esti órákban.
Habár a változás kétségtelenül az emberi tevékenység következménye, nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a folyamat káros, hiszen a kutatók szerint így könnyebben megvalósulhat az ember-állat együttélés, és csökkenhet az állatokat érő stressz mennyisége.
Viszont a tudósok azt is hangsúlyozzák, hogy az ilyen mértékű életmódváltozásnak olyan ökoszisztéma szintű következményei is lehetnek, amelyeket egyelőre még nem teljesen értünk.
„Ezek a változások hozzájárulhatnak a természetes aktivitási mintáktól való eltéréshez, mely kihatással lehet a populáció egészségére, az egyedszám megmaradására, a társas interakciókra és az evolúcióra is” – olvasható a kutatás összefoglalójában.
Az eredmények azért is fontosak, mert hasonló jellegű vizsgálatokat ekkora mennyiségű adat alapján még sohasem végeztek.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.