A COVID-19 olyan sajátos helyzetet teremtett globális szinten, ami soha nem látott nyomást helyezett a tudóstársadalomra: minél kevesebb idő alatt kellett minél hatékonyabb vakcinát kifejleszteniük a vírus ellen.
A minél hamarabbi átoltottság érdekében ezért bizonyos országokban minimálisra csökkentették az állatokon való tesztelést, illetve bizonyos vakcinatípusok esetében más klinikai fázisokkal egyidőben végezték el a kísérleteket.
Az Archives of Toxicology folyóiratban nemrég publikált tanulmány a világjárvány sürgősségére való tekintettel abba ad betekintést, hogyan lehetne a jövőben a folyamatot teljesen állatkísérletmentessé tenni. Ezzel nem csak a vakcinafejlesztéshez szükséges idő és pénz mennyisége csökkenne, hanem az állatkísérletekkel járó etikai aggályok is leküzdhetőek lennének.
Az újabb típusú gyógyszer- és vakcinatesztelési módszerek egyébként már egy ideje nem állatkísérletekre, hanem főleg laborban tenyésztett szövetekre és számítógépes modellezésre támaszkodnak. A gyógyszeripar ezeket az állatkísérletmentes módszereket összefoglaló néven NAM-nak hívja, ami a New Approach Methodologies (Új Megközelítési Módszerek) mozaikszava.
A tanulmány szerzői szerint a NAM módszereivel napok alatt azonosítani lehet például, ha egy kísérleti fázisban lévő gyógyszer vagy vakcina rákkeltő, hetek alatt előállíthatók laboratóriumi körülmények között a vírust célzó antitestek, a laborban előállított organoidok (emberi szervek kicsinyített másai) pedig segítséget nyújtanak a vírusok fertőzőképességének és biológiai feltételeinek azonosításában.
Emellett már lehetséges laboratóriumi körülmények között mesterséges nyirokcsomókat is előállítani, amivel a kutatók imitálni és tanulmányozni tudják, hogyan reagál az immunrendszer egy bizonyos betegségre, és nincs szükség hozzá állatkísérletekre. Ugyanígy antitesteket is elő lehet már állítani, amit hagyományosan szintén állatokon tesztelnek.
Ezek a módszerek ráadásul nem csak értékes időt és pénzt spórolnak a gyógyszer- és vakcinakutatási folyamatok során, hanem sokkal megbízhatóbb eredményeket is biztosítanak, mint az állatkísérletek, amelyek az esetek jelentős részében nem reprodukálhatóak.
“Ez a helyzet rávilágít arra, mennyire fontos a gyógyszerkutatási stratégiákat bővíteni, és arra is, milyen hiányosságai vannak annak a megközelítésnek, ami az erőforrásai 95%-át egyetlen technológiába (az állatkísérletekbe) fekteti be, miközben olyan kihívások vannak előttünk, amik alternatív módszereket igényelnek” — írják a tanulmány szerzői.
Európai szempontból két fontos mérföldkőről beszélhetünk az állatkísérletmentes teszteléssel kapcsolatban. Az egyik az Európai Bizottság által létrehozott központ, amelynek célja a NAM módszereket validáló tanulmányok finanszírozása és menedzselése. A központ az elmúlt 15 évben 50 millió eurós támogatást kapott, ami igen jelentős anyagi hátteret jelent az állatkísérletek leváltásához.
A másik mérföldkő, amiről érdemes szót ejteni, az az, hogy az EU-n belül 2013 óta kozmetikai termékek esetében tilos állatokon tesztelni. Elég valószínű, hogy ez a hozzáállás ösztönzőleg hatott és hat jelenleg is a gyógyszeripar alternatív módszerek felé való tartásának.
A kozmetikai ipar gyakorlatilag majdnem teljesen állatkísérlet-mentessé válása egyértelműen fogyasztói nyomásra történt, ami elég erőteljes bizonyíték arra, hogy a vásárlói erőnek van hatalma a tudományos szokások fejlődését és változását illetően.
Egyértelmű, hogy az állatkísérletek az etikai problémák mellett gyakorlati hasznukat és gazdasági életképességüket tekintve is idejétmúltak, és az is, hogy az Európai Unió a kozmetikai kísérletek megszüntetéséhez hasonlóan a gyógyszeripari kísérletek fokozatos megszüntetésében is élen jár.
