Most olvasott cikk
17 ezer faj pusztulhat ki 2050-re, ha továbbra is ennyi húst fogyasztunk

17 ezer faj pusztulhat ki 2050-re, ha továbbra is ennyi húst fogyasztunk

Milliárdnyi állatot mészárolunk le évente élelmezési célból. Ennek állatjóléti és éghajlatváltozási következményei jól láthatóak — a globálisan elfogyasztott hús nagy része intenzív tartásban, gyötrelmes körülményekben nevelt állatoktól származik, a hús- és tejfogyasztás pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának 14,5 százalékáért felelős.

Két új tanulmány szerint azonban a globális húsipar az állatjóléti aggályok és a klímaváltozás mellett egy másik igen aggasztó problémát is felvet: a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség csökkenését.

A húsipar problémája kétrétű. Egyrészt hiába egyre trendibbek az éttermekben a növényi alapú fogások, hiába az egyre több szupermarketben megjelenő tej- és húspótló készítmények sokasága, a húsfogyasztás globális szinten nézve növekvő tendenciát mutat. Ez a népességnövekedésnek és a szegényebb országok gazdasági fellendülésének tudható be.

Mivel a hústermeléshez a takarmány és a haszonállatok helyigénye miatt sokkal több területre van szükség, mintha a földeken termelt növényeket közvetlenül fogyasztanánk el, ez értelemszerűen megnövekedett helyigénnyel is jár. A földterületek pedig sajnos nem a fán teremnek, hanem a fák helyén.

A húsfogyasztás miatt tehát egyre több erdős területet vágnak ki és égetnek fel, és ez főleg az olyan biológiailag rendkívül sokszínű (azaz rengeteg különböző fajnak otthont adó) területeket érinti, mint például az amazóniai esőerdő.

A növekvő népesség és a húsigény fokozódásának kettőssége óriási nyomást gyakorol az egyébként is krízishelyzetben lévő ökoszisztémára — és csak rosszabb lesz, ha nem csökkentjük drasztikusan a húsfogyasztást, illetve változtatunk a hagyományos mezőgazdasági folyamatokon.

A két tanulmány

Az egyik tanulmányban, amit a Nature magazinban publikáltak, a kutatók modellezéssel próbálták mintázni, milyen hatással lesz a biodiverzitásra, ha továbbra is a jelenlegihez hasonló húsmennyiséget termelünk és fogyasztunk.

A modellezés alapján megállapították, hogy az így eredményezett természetpusztítás több, mint 17 ezer faj élőhelyének elvesztésével járna.

A másik tanulmány szerint, amelyet a Chatham House névre hallgató agytröszt publikált, a biodiverzitás csökkenéséért a jelenlegi élelmezési rendszer, illetve a természetes élőhelyek mezőgazdasági területté alakítása okolható. A kutatók szerint az állattenyésztés miatt bolygónk korábban változatos állatfajait mindössze néhány haszonállatfaj váltotta fel. A vadon élő állatok élőhelyei egyre szűkülnek, populációik pedig egyre kisebbek.

Ezt a jelenséget jól szemlélteti az emlősök és a madarak biomasszájának, azaz össztömegének jelenlegi eloszlása: az összes szárazföldi emlős biomasszájának 60%-át haszonállatok, 36%-át emberek, és mindösszesen 4%-át teszik ki vadállatok.

A madarak biomasszájának pedig 70%-a tenyésztett baromfi, és csak 30%-a vadon élő madár. Az olyan emberi beavatkozásnak, ami a biodiverzitás ekkora mértékű csökkenésével jár, nem csak esztétikai következményei vannak. Minden állatfajnak megvan a maga szerepe az ökoszisztémában, és a hiányuk súlyos következményekkel járhat a földi életre.

Az élőhelyvesztés és a biodiverzitás csökkenése kéz a kézben járnak az állattenyésztés nyomán: a haszonállatok etetésére rengeteg területre van szükség, ami szépen lassan apró területekre szorítja a megmaradt vadállat-populációkat, rengeteg faj pedig teljesen kihal miattuk.

Gondoljunk csak bele: jelenleg az összes lakható földterületnek 50%-át használjuk mezőgazdasági célra, aminek 77%-án takarmányt termelünk és állatokat tartunk, és mindössze 23%-án termesztünk közvetlenül emberi fogyasztásra szánt növényeket.

Ez óriási energiaveszteséggel jár, hiszen ennél sokkal kevesebb földterület is elegendő lenne, ha a takarmánynövények helyén közvetlen energiaforrásként használható növényeket termelnénk.

„A jelenlegi élelmezési rendszer a kereslet ösztönzésére épül, ami az újabb és újabb természetes vagy féltermészetes ökoszisztémák mezőgazdasági területté alakítása miatt a biodiverzitás csökkenéséhez, ezáltal fenntarthatatlan mezőgazdasági szokásokhoz vezet helyi és globális szinten is”

— írja a Chatham House tanulmánya.

A fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatok nem csak az élőhelyek elvételével járulnak hozzá a biodiverzitás csökkenéséhez. A trágyázásból származó nitrogén és foszfor a természetes vizekbe juttatása például káros algavirágzáshoz vezet, az intenzív körülmények között tartott haszonállatok pedig betegségeket terjesztenek — ezek mind megnehezítik és bizonyos esetben ellehetetlenítik bizonyos állatpopulációk túlélését.

A megoldás: kevesebb húst, több növényt az asztalra

A Nature-ben megjelent tanulmány kutatói több különböző élelmezési változtatás hatásait modellezték, ami alapján arra jutottak, a leghatékonyabb az lenne, ha csökkentenénk a húsfogyasztást, visszaszorítanánk az élelmiszer-pazarlást, növelnénk a a terméshozamot és keményebben szabályoznánk, illetve terveznénk meg a természetes területek átalakítását.

A kutatók legfontosabb lépésekként a húsfogyasztás csökkentését és a mezőgazdasági praktikák megváltoztatását emelték ki.

Az agytröszt is hasonló eredményre jutott: a tanulmány szerzői a növényi alapú étrendre való áttérést, több természetvédelmi terület kialakítását és fenntarthatóbb mezőgazdasági szokások kialakítását emelték ki legfontosabbként.

Egy szó, mint száz: mindkét tanulmány szerint az az egyetlen megoldás a csökkenő biodiverzitás problémájára, ha drasztikus változásokat eszközölünk az élelmezési rendszereinkben.

És ez nem csak azoknak hasznos, akik természetvédőnek tartják magukat. A biodiverzitás a földi ökoszisztéma nélkülözhetetlen része, ökoszisztéma nélkül pedig nincs emberi élet sem.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.