Most olvasott cikk
A járvány idején Indiában csökkent legnagyobb mértékben a húsfogyasztás

A járvány idején Indiában csökkent legnagyobb mértékben a húsfogyasztás

A COVID-19 világjárvány sokakat késztetett arra, hogy megálljanak egy pillanatra és elgondolkodjanak azon, hogy az állatok fogyasztása milyen hatással lehet a saját egészségükre és a világra.

A Mercy For Animals kutatóinak, Rashmit Arorának és Courtney Dillardnak az állattenyésztés fogyasztói megítélésének megértéséről szóló friss tanulmánya szerint az indiai válaszadók többsége (több mint 75 százaléka) azt mondta, hogy a 2020-as karantén ideje alatt csökkentette húsfogyasztását.

Olyan országokkal összehasonlítva, mint Brazília, Kína, Mexikó és az Egyesült Államok, az egyébként is vegetáriánus generációkról ismert India a COVID-19 berobbanása óta a húsfogyasztás csökkentését illetően a legjobb helyezést tudhatja magáénak.

Az indiai válaszadók többsége a biztonsági aggályokat, az egészséget és a termékek hozzáférhetőségét jelölte meg a fő okok között.

Fontos kiemelni, hogy bár nagy hagyománya van a húsmentességnek, az elmúlt évtizedben a kedvező társadalmi-gazdasági tényezők és a húsipar erős növekedési potenciálja miatt India a világ egyik leggyorsabban növekvő baromfipiacává vált. Ez azonban a COVID-19 miatt 2020-ban átmenetileg lelassult.

A COVID-19 első hullámával 2020-ban az indiai húsfogyasztás összességében csökkenést mutat. Ennek néhány lehetséges oka lehet:

Biztonsági aggályok: Az MFA felmérésének eredményei rávilágítanak arra, hogy a biztonsági aggályok az egyik fő ok, amiért az indiai válaszadók a karantén alatt a hús fogyasztásának elkerülése mellett döntöttek, ezt követik az egészségügyi és a termékek hozzáférhetőségével kapcsolatos kérdések. Sokak szerint az állatok kizsákmányolása és a rossz higiéniai körülmények a piacokon hozzájárulnak a vírus terjedéséhez.

Egészségügyi aggályok: Száz orvos, akik a WHO “One Health” kezdeményezésének részesei, levélben fordultak Dr. Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszterhez, amelyben szigorúbb húsipari szabályozást követeltek az országszerte működő “wet marketek” (élőállat húspiacok) által okozott egészségügyi aggályokra összpontosítva. Az egészségtudatos egyének számára ez az ötlet futótűzként terjedt (különösen a nagyvárosokban), és ezáltal hatással volt a húsfogyasztásra.

Ellátási láncbeli korlátok: Egy 2020 májusában készült felmérés szerint a COVID-19 ideje alatt sokan kezdtek online vagy kiskereskedelmi helyekről vásárolni, ám rengeteg termékhez így nem jutottak hozzá. Az ellátási láncra több tényező is erős csapást mért, például a bezárt gyártóüzemek, a nem megfelelő szállítási és kézbesítési szolgáltatások, valamint a pánikszerű vásárlások.

Áremelkedés: Országszerte sok fogyasztó az ajánlott fogyasztói ár többszörösét kényszerült kifizetni alapvető élelmiszerekért és egyéb termékekért. A fogyasztók közel 72 százaléka fizetett többet az élelmiszerekért a karantén ideje alatt. Az élelmiszerek megfizethetőségével kapcsolatos problémák is szerepet játszhattak a húsfogyasztás csökkenésében.

A szavatossági korlát: Annak érdekében, hogy ne alakuljon ki hiány, valamint a vírus terjedését is csökkentsék, sokan olyan termékeket részesítettek előnyben, amelyek szavatossági ideje sokkal hosszabb, tárolása pedig könnyebb.

Társadalmi-gazdasági feltételek és munkanélküliség: Mivel a munkanélküliségi arány elképesztő mértékben, 32,5 százalékkal emelkedik, és közel 6,1 millió fiatal veszíti el a munkáját a COVID-19 által sújtott iparágakban, az emberek kénytelenek a legolcsóbb, növényi alapú ételeket vásárolni. Mivel a húsárak még mindig magasnak számítanak az országban, ez lehet a másik ok, ami miatt az indiai baromfi- és húspiac jelenleg visszaesést tapasztalhat.

Félelem: A közösségi médiában megjelent, a hús és a járványok kapcsolatát bemutató posztok hatalmas félelmet keltettek a lakosság körében.

Az indiaiak több csirkét és halat fogyasztanak, mint bármilyen más húsfajtát egy 2012-ben végzett országos mintavételes felmérés szerint. Az India Spends 2018-as jelentése azt állítja, az indiai nők körülbelül 37,4 százaléka eszik tojást, és 36,6 százalékuk hetente halat, csirkét vagy más húsfélét, míg az indiai férfiak körülbelül 44,7 százaléka eszik tojást, és 43,3 százalékuk hetente halat, csirkét vagy más húsfélét.

A baromfiipar Indiában nagyjából két ágazatra oszlik: brojlerhús- és tojástermelésre, valamint marginális arányban egyéb baromfihúsra. Világviszonylatban India a negyedik legnagyobb baromfitenyésztő, bár az egy főre jutó fogyasztásuk alacsony. A vér, az ürülék és más testnedvek könnyen átterjedhetnek egyik emberről a másikra egy baromfitelepen vagy wet marketen belül, és a COVID-19 tökéletes példa erre.

Az alábbi videó egy indiai élőállat húspiacon készült:

Bár India baromfiágazatát súlyosan érintette a COVID-19 első hulláma, fontos megjegyezni, hogy az ágazat szakértői szerint az okozott kár átmeneti volt. Egy 2020 áprilisi cikk idézte Ashish Modani, az ICRA India alelnökét, aki a következőket nyilatkozta:

“Az ICRA várakozásai szerint a COVID-19 járvány miatt a belföldi brojlerhús iránti kereslet rövid távon a baromfihúsból származó bevételek 4-5 százalékos csökkenéséhez vezet, a tojás iránti kereslet pedig 1-2 százalékkal mérséklődik a 2021-es pénzügyi évben”.

Az IMARC Group által 2021 első negyedévében közzétett jelentés szerint az indiai baromfipiac a következő öt évben 15,2 százalékos éves növekedési rátával számol.

2020 decemberére több e-kereskedelmi, húst szállító futárszolgálat is megugró keresletet figyelt meg.  Az online húsrendelés iránti keresletet nagyrészt a biztonság és a higiénia biztosítása, a különféle termékek elérhetősége, az új és első vásárlóknak szóló különleges ajánlatok, valamint a háztól-házig szállítási szolgáltatás hajtotta.

Az Inmobi által a COVID-19 indiai fogyasztói magatartásra gyakorolt hatásáról készített felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett indiaiak többsége nincs tisztában a COVID-19 okával, tüneteivel és a COVID-19 terjedését megakadályozó intézkedésekkel. A felmérés eredményei alapján felmerül a kérdés, hogy a húsfogyasztás csökkenése Indiában annak köszönhető-e, hogy a fogyasztók ezt a COVID-19-cel vagy más tényezőkkel hozzák összefüggésbe.

Az indiai húsfogyasztást nagyon nehéz megbecsülni, ugyanis egyes kutatók megjegyzik, hogy az indiaiak a kulturális korlátozások és tabuk miatt különösen hajlamosak alábecsülni egyéni húsfogyasztásukat. Az indiai fogyasztási szokásokat a társadalmi-gazdasági körülmények és a vallási meggyőződések határozzák meg. A COVID-19 képbe kerülésével, még ha csak ideiglenesen is, az indiaiaknak most egy újabb okuk van arra, hogy megkérdőjelezzék a húshoz való viszonyukat. Ahogy mindannyiunknak a világban.

(SentientMedia)

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.