EgészségVeganuár

A leggyakoribb mítoszok a szójáról, megcáfolva

Érvek a tofu mellettElena Veselova / shutterstock.com

Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk szójaellenes álláspontokkal, amelyek állítják, a szója egészségtelen, női hormonokat tartalmaz, ráadásul álszent dolog a vegánok részéről, hogy környezetbarátnak állítják be az étrendjüket, amikor pont a szója, a “vegánok fő fehérjeforrása” az, ami miatt a legtöbb esőerdőt kiirtják.

A valóság szerencsére mindkét állítás aggodalmait eloszlatja.

Nőiesedő férfiak és mellrák?

Az egyik leggyakoribb félelem a szójával kapcsolatban az ösztrogéntartalma miatt merül fel. Sokan azt feltételezik, emiatt bezavarhat a hormonháztartásba, a férfiak mellet növeszthetnek tőle, esetleg még a mellrák kialakulásához is hozzájárulhat.

Ezzel kapcsolatban érdemes néhány dolgot tisztába tenni. Először is, a szójában fitoösztrogének találhatók, amik kizárólag növényekben megtalálható izoflavonok. Ezeknek az emberi testre gyakorolt hatása drasztikusan kisebb, mint az emberi és állati hormonoké.

A kutatások, amelyekre sokan hivatkoznak a szója negatív hatását illetően, legtöbbször állatokon végzett kísérletekből vonnak le következtetéseket, amelyek hamis képet adhatnak, az állatok ugyanis a legtöbb esetben másképp dolgozzák fel a megemésztett szóját, mint az emberek.

A hiteles tanulmányok pontosan az ellenkezőjét bizonyítják a szájról szájra terjedő pletykáknak; egy húsz évnyi kutatást felölelő tanulmány szerint például a szójatermékek fogyasztása több szempontból is jótékony hatással lehet az emberi szervezetre:

“[…] a gyermekkorban és/vagy serdülőkorban fogyasztott mérsékelt mennyiségű szója csökkenti az emlőrák kockázatát […] a prosztatarák kockázatát […] A szójafehérje mérsékelten koleszterin-csökkentő hatású […] a szójaételek csökkentik a koszorúér-betegség kockázatát […] bár a legújabb klinikai adatok nem támasztják alá az izoflavonok előnyeit csontok egészségével kapcsolatban, 2 nagy tanulmány szerint a szójabevitel a csonttörés kockázatának jelentős csökkenésével jár. A szójabab izoflavonjai a menopauzás nőknél is mérsékelten enyhítik a hőhullámokat.”

A tanulmány hozzáteszi, hogy a szója és a betegségekre való előnyös hatásait további kutatási eredményekkel kell alátámasztani, ugyanis kevés tanulmány létezik egyelőre a témában.

Egy, a National Library of Medicine folyóiratban publikált metaanalízis (a tudományos bizonyítékok legerősebbike, több tudományos kutatás eredményét analizálja) 52 különböző kísérleti csoport eredményeit összegezte, és arra jutott, hogy a szójában található izoflavonoknak nincs hatása a férfiak tesztoszteronszintjére.

A mellrákkal kapcsolatban pedig több olyan, emberek bevonásával készült tanulmány is létezik, amely pontosan azt bizonyítja, hogy ennek a daganatos betegségnek az esélye nemhogy növekszik, hanem még csökken is a szójafogyasztással.

Hiába hangsúlyozza több tanulmány is, hogy a növényi eredetű ösztrogének közel sincsenek olyan drasztikus hatással az emberi hormonháztartásra, mint az állati ösztrogének, mégis sokkal többet beszélünk a “nőiesítő” szójáról, mint az állati eredetű termékek valódi ösztrogénszint-emelő hatásáról.

A csirkeösztrogén molekulája például egy az egyben megegyezik az emberi ösztrogénével, így pontosan imitálja az emberi ösztrogén hatását. Azok sem járnak jó nyomon, akik az ivóvízbe kerülő női hormonoktól aggódnak: a tehéntejből például egy gyermek naponta százötvenszer annyi ösztrogénhez jut hozzá, mint a csapvízből.

Összegzésül a Harvard táplálkozással kapcsolatos weboldalát idézzük:

“A szója tápanyagokban gazdag fehérjeforrás, ami biztonsággal fogyasztható hetente többször, és valószínűleg egészségügyi előnyökkel jár – különösen akkor, ha a vörös és a feldolgozott hús alternatívájaként fogyasztják.”

A feldolgozott ételeket érdemes kerülni

Az egészségügyi vonalon mozgó teljes értékű, növényi alapú táplálkozási irányvonal alapvetően nem javasolja a feldolgozott ételek túlzott fogyasztását.

Fehér helyett például teljes kiőrlésű lisztből készült péksüteményeket, kisajtolt olajak helyett magvakat, avokádót, olívabogyót, feldolgozott műhúsok helyett pedig egész hüvelyesekből készített zöldségpogácsát ajánl.

Nincs ez másképp a szójatermékekkel sem: a szójabab, valamint a kifejezetten egészségre jótékony hatású, fermentálással készült tempeh-t és a tofut a teljes értékű növényi étrend is kifejezetten támogatja.

A szójagranulátum, szójakocka és szójafehérje-izolátumok túlzott fogyasztását azonban igyekezzünk elkerülni, ezek ugyanis többszörösen feldolgozott termékek. Ezek sokszor kész termékekben rejtőznek, például fehérjeszeletekben és növényi húspótlókban.

Nem a tofuevő vegánok miatt vágják ki az esőerdőket

A másik népszerű tévhit a szójaevés ökológiai lábnyomával kapcsolatos. Azok, akik húst esznek, gyakran hangoztatják, “lehet, hogy a húsevés nem túl környezetbarát, de mégsem olyan rossz, mint a tofufogyasztás, hiszen a szójatermelés miatt vágják ki az esőerdőket.”

Ez többszörösen ironikus felvetés, márpedig azért, mert nemhogy nem az emberi szójafogyasztás miatt vágják ki az esőerdőket, hanem…dobpergés… pontosan a húsevés miatt.

Az esőerdők túlnyomó részét, 60-65%-át a marhalegelők térnyerése miatt égetik fel, ugyanis az amazóniai térségből, főleg Braziliából származó marhahús a világon a legkeresettebb – az Európába importált marhahús 41%-a is ebből az országból érkezik.

Bár a szójatermelés is felelőssé tehető az esőerdőirtás jelentős részéért, ezért sem az emberi szójafogyasztás okolható. Az itt termelt szója túlnyomó része ugyanis takarmányozásra megy, méghozzá az esőerdőben tenyésztett marhacsordák táplálása mellett exporttermék is lesz belőle.

Számokkal nyomatékosítva még egyértelműbbé válik a valódi probléma: a világ szójatermésének 80%-ából szójadara lesz, 20%-ából pedig főleg ipari felhasználású szójaolaj. A szójadara 97%-a takarmányként kerül felhasználásra, csupán 3%-ból lesz emberi fogyasztásra szánt termék (pl. tofu, szójagranulátum, stb.).

A következtetés tehát, hogy a szójafogyasztás ugyanannyira, vagy akár még jobban természetkárosító, mint a húsevés, egész egyszerűen téves. A szójatermelés káros hatása ugyanis a felhasználásban rejlik, ami miatt pontosan a mértéktelen és egyre növekvő húsfogyasztás okolható.

Kulcsszavak: szójatempehtofu
Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.

Írd le a véleményed!

Szünet.

A Veganuár 2020 lezárult. 
Térj vissza néhány hét múlva, hogy elsőként regisztrálj
a 2021-es kihívásra.