Egy frissen közzétett kutatás szerint az állati eredetű hozzávalók lecserélése közel azonos mértékben csökkenti a környezeti terhelést, legyen szó növényekről vagy növényi alapú húshelyettesítőkről. A vizsgálat alapján a legkisebb kibocsátással a növényeket természetes formájukban felhasználó étrend rendelkezik. A kutatók emellett vizsgálták az egyes étrendek anyagi és egészségügyi paramétereit is.
Egy svéd kutatók által közzétett friss tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a különböző növényi étrendek nagyjából azonos mértékben csökkentik a környezeti terhelést – számolt be a Vegconomist. A University of Stockholm tudósai arra voltak kíváncsiak, hogy milyen környezeti lábnyom tartozik az egyes táplálkozási mintákhoz. Emellett megvizsgálták még az egyes étrendek anyagi vonatkozásait és tápanyagtartalmát is.
A kutatásban nem csupán az ilyenkor jellemző mindenevő, vegetáriánus és vegán felosztást alkalmazták. Az általános svéd étrend mellett hat különböző növényi étrendet határoztak meg. A már ismert flexitáriánus, vegetáriánus, vegán irányvonalak mellett a hozzávalók alapján is kombinálták az étkezési mintákat, így külön kategóriát kaptak azok, akik növényi húshelyettesítőket is fogyasztanak, illetve a teljes értékű növényi étkezés szerint táplálkoznak. A tanulmányban az egyes étrendek a következő kódneveken szerepelnek:
- általános svéd étrend állati eredetű hozzávalókkal (BAU)
- vegán étrend növényi alapú húshelyettesítőkkel (VGNPBA)
- vegán étrend teljes értékű növényekkel (VGNWHOLE)
- vegetáriánus étrend növényi alapú húshelyettesítőkkel (VGTPBA)
- vegetáriánus étrend teljes értékű növényekkel (VGTWHOLE)
- flexitáriánus étrend növényi alapú húshelyettesítőkkel (FLXPBA)
- flexitáriánus étrend teljes értékű növényekkel (FLXWHOLE)
A PBA (plant-based alternative) alatt olyan termékekre kell gondolni, amelyek feldolgozott növényi alapanyagokból készültek és jellemzően valamilyen húskészítmény helyettesítésére szolgálnak. A teljes értékű növények alatt pedig a természetes formájukban felhasznált növényeket értik. A flexitáriánus étrendeknél a kutatók az állati hozzávalók legalább felét növényire cserélték.
Az ökológiai lábnyom a növényi étrendek esetén közel azonos
A kutatásból kiderül, hogy a vegán étrend esetén csökken a leginkább az üvegházhatású gázkibocsátás. Ez igaz akkor is, ha a vegán étrendben növényi húshelyettesítők (52%) vagy természetes formában használt növények (56%) szerepelnek. A földhasználat is a vegán táplálkozás mellett csökkent a legnagyobb mértékben. A húshelyettesítőket használva 44 százalékkal, teljes értékű növényeket fogyasztva pedig 32 százalékkal kevesebb ez az érték. Egyedül a vízhasználat nem változott jelentős mértékben a teljes értékű növényeket alkalmazó vegán étrendnél, de a húshelyettesítőket használó vegán étrend ebben a kategóriában is győzedelmeskedett.
A legnagyobb árcsökkenést a teljes értékű vegetáriánus étkezésnél mutatták ki a kutatók. A vegán étrendek a hozzávalóktól függően néhány százalékkal eltértek az általános étrendi költségektől. A húshelyettesítők alkalmazásánál valamivel drágább, teljes értékű növények esetén pedig olcsóbb lett az étrend.
A növényi irányba mutató étkezési minták számos módon javítottak az általános svédországi étrend tápanyagprofilján, és megfelelnek a legújabb tápanyagajánlásoknak, néhány kivételt leszámítva
– olvasható a kutatás eredményei között.
A növényi étrendek javították a vas-, rost- és magnéziumbevitelt, csökkentették a telített zsírsavak fogyasztását, illetve nem lépett fel cink- vagy fehérjehiány veszélye. A vegán étrend elégtelen eredményeket hozott B12-vitaminból, ami nem meglepő, ám ennek a pótlása könnyen megoldható. D-vitaminból egyedül a húshelyettesítőket használó vegán és flexitáriánus étrend ért el elfogadható értéket, amit a növényi alapú húshelyettesítők D-vitaminnal történő dúsításának lehet tulajdonítani.
A kutatás minden aspektusa országspecifikus, ezért különösen az anyagi vizsgálódás eredményeit nem lehet általános érvényűnek tekinteni.
