Most olvasott cikk
Hamarosan elérhetik a versenyképes fogyasztói árat a növényi húshelyettesítők

Hamarosan elérhetik a versenyképes fogyasztói árat a növényi húshelyettesítők

Egy új elemzés azt vetíti előre, hogy a növényi alapú húspótlók már néhány éven belül olcsóbbak lehetnek, mint az állatokból készült termékek.

A növényi alapú fehérjepótlók, műhúsok, egyéb növényi húshelyettesítők népszerűsége minden évben drasztikus módon növekszik.

A szektor folyamatos fejlődésének és a termelési hálózat bővülésének köszönhetően az előállítási, ezzel együtt pedig a fogyasztói ár is folyamatosan csökken, de még mindig többszörös áron lehet hozzájutni egy borsófehérjéből készült darált marhahúshoz, mint a bociból előállítotthoz.

Az ár ebben az esetben kicsit több, mint a duplája, de a disznó-, vagy csirkehús kapcsán ez az érték sokszorosára is nőhet.

A Good Food Institute (GFI) legújabb elemzése egyértelműen rávilágít, hogy ez komoly gátat jelent a növényi termékek széles körű elterjedésének vonatkozásában. De az adatok biztatóak. Sőt, sokkal hamarabb eljöhet az áregyezés, mint ahogy a legtöbben számítanak rá.

Mi a fontos a vásárlónak?

A GFI januárban megjelentetett elemzése alapján – részletes PDF jelentés itt –, amit a Mindlab véleménykutató céggel közösen végeztek, egyértelműen megmutatkozik, hogy jellemzően az íz jelenti a legerősebb vásárlásra ösztönző erőt, de ezt nagyon szorosan követi a termékek ára.

Ez azt jelenti, hogy amíg a növényi húshelyettesítők nem lesznek képesek legalább olyan fogyasztói árakat produkálni, mint az állatból készült húskészítmények, addig mindig csak egy módosabb, erkölcsi, vagy fenntarthatósági megfontolásból vásárló réteg számára lesznek opciók.

A Mintel jelentése alapján megállapítható, hogy az emberek 20%-a a magasnak vélt áruk miatt nem akarja kipróbálni ezeket a növényi húspótlókat. Azok közül, akik pedig már kipróbálták őket, 26%-uk mondta, hogy az áruk miatt hagyott fel a vásárlásukkal.

Minden a méreteken és az optimalizáción múlik. A hatékony gyártási technológiák kifejlesztése hosszú évek munkájának eredménye, és az állatiparnak több évtizedes előnye van ezen a területen. Ahogy egyre növekszik a termelési mennyiség, idővel sokkal hatékonyabb lesz a gyártástechnológia is

– nyilatkozta Zac Weston, a GFI ellátáslánc-menedzsere a Voxnak.

Az olyan termékek kapcsán, amelyek már régóta piacon vannak – mint például a növényi tejek – a fogyasztói árkülönbség már közel sem ekkora, és jóval megszokottabbnak számítanak, mint egy szójafehérjés sült kolbász.

Mikorra várhatjuk az árak találkozását?

A jelentésben szerepel a Blue Horizon és a BCG riportjának kivonata is, amely három különböző forrásból származó – növényi alapú, egysejtű alga-, élesztő-, vagy gombafehérje- és sejtkultúra-alapú – termékcsalád kapcsán igyekszik megjósolni azt az időpontot, amikor a fogyasztói áruk elérheti az állati termékekét.

A növényi készítmények esetében ezt az időpontot 2023-ra datálják, véleményük szerint ekkor láthatunk majd azonos átlagárakat a növényi és állati húskészítmények között.

Röviddel ezután – 2025-ben – követik őket a mikroorganizmusokból készített termékek, de a sejtkultúrát használó, laborban előállított húsok is versenyképes fogyasztói áron lesznek vásárolhatók bő egy évtizeden belül – 2032-ben.

A termelési költségek csökkenése nem az egyetlen oka annak, hogy ilyen közeli időpontokat neveztek meg az előrejelzések az ártalálkozásra. A pandémia nagyon komoly fennakadást okozott az állati eredetű készítmények előállításában és szállításában.

A vágóhidak a vírus globális elterjedése óta az egyik legveszélyesebb gócpontoknak számítanak, a dolgozók sorozatos megbetegedése nagyon komolyan befolyásolta az ellátási láncot, ezért sok helyen emelkedett a marha-, disznó-, és csirkehús ára, ezzel is szűkítve a két termékcsalád közötti árszakadékot.

(VegNews)